Művészet-Kultúra

1936
Egy különleges kongresszus Miskolcon
Különleges kongresszust tartottak tegnapelőtt és tegnap Miskolcon. Különlegeset, mert Budapesten kívül még egy vidéki városban sem ültek össze e jeles szakma képviselői. Kezdetben idén is úgy volt, hogy a központi elnökség az országos egyesület most esedékes választmányi ülését, - melyet egyébként a hagyományoknak megfelelően az idén is augusztus 20-ára, Budapestre szándékoztak egybehívni, - az éppen futó Miskolci Hét tiszteletére most kicsit hamarabb, és Budapest helyett Miskolcon tartották meg.

1950
A Miskolci Állami Színház is eltávolodott a dolgozó tömegektől?
„A Miskolci Állami Színház is eltávolodott a dolgozó tömegektől?” – kapjuk fel fejünket a hír hallatán. Na, már csak ez hiányzott. Nem elég országunknak még ez is? Vezető pártunk, az MDP Rákosi elvtárssal az élén szoros egységbe tömörülve haladó munkásokkal, parasztokkal és értelmiségiekkel éjt nappallá téve dolgozik Magyarország boldog jövőjéért, de folyamatosan meg kell küzdeniük a jobboldali, fasiszta, nyilas, régirend hívei ármánykodó tömegeivel, akik hol soraikba furakodva, hol kívülről támadják a pártot, az eszmét, ott fejtik ki romboló aknamunkájukat ahol tudják.

1933
Ferenczi Károly m. kir. kormányfőtanácsos
Bátran mondhatjuk, hogy Miskolcon mindenki örül és büszke. Egy köztiszteletben álló, jeles férfiúja kapott magas állami kitüntetést. A kormányzó Gömbös Gyula miniszterelnök előterjesztésére Ferenczi Károly miskolci könyvkereskedőnek a közélet terén szerzett érdemei elismeréséül a m. kir. kormányfőtanácsosi címet adományozta.

1915
A koleratemető kápolnája
Megható ünnepély keretében szentelték fel a Sajó-parti koleratemető kápolnáját. A szentély közadakozásból épült, s a kolerakórház felgyógyult katonáinak, iparosmestereinek szorgos munkáját dicséri.

1945
Újra megnyit a Guttmann tánciskola
Ismét megnyitja kapuit Miskolc egyik legnépszerűbb tánciskolája. Vezetője, Guttmann Ármin táncoktató szerencsésen túlélte az elmúlt hónapok viharait és egy német lágerből visszatérve azonnal kérvényezte a tánciskola újra nyitását.

1923
Miskolci koszorú
Kedves Miklós, azt kérdezed, hogyan éreztem magam Miskolcon, a múlt heti Petőfi-ünnepélyen?
Ez a város a szép nők és az öreg költők városa – ilyen úri város volt valamikor Arad, ilyen kultúrszomjúságban fölhevült ajkú Nagyvárad, amíg a háború és a megszállás lompossá és festékessé nem kente a női szoknyákat.
Miskolc lett az északkeleti kultúra, miután a körülötte fénylő lámpások, a harangszavas Kassa, a szenvedélyes és szeles lányvár kialudtak.

1974
Egy világhírű film, a Ninocska forgatókönyvírójának halálára
Tegnap Budapesten meghalt az az író, aki együtt dolgozott Max Reinhardttal, Hevesi Sándorral, az irodalmi és színházi progresszió vezéreivel, szerepeket írt Marlene Dietrichnek, Greta Garbónak, Gregory Pecknek. Golfpartnere volt G. B. Shaw-nak, jól ismerte Aldous Huxleyt, Somerset Maughamot, filmet készített Otto Premingerrel, Alexander Kordával, Ernst Lubitschcsal, találkozott Roosevelttel. Darabjait játszották Párizsban, Berlinben, Bécsben, Londonban, New Yorkban. A „Ninocska” című komédiáját, Greta Garbó főszereplésével, mint a legjobb eredeti irodalmi forgatókönyvet 1949-ben Oscar-díjra javasolták. Irodalmi munkásságáért 1963-ban megkapta Róma városának nagydíját. Színműveit harminc nyelven játszották, írt tíz-egynéhány világsikerű filmforgatókönyvet (Korda Sándornak, Paul Czinnernek, Ernst Lubitschnak, George Czukornak.

1943
Karády Katalin városunkban énekelt
Óriási szenzáció! Január 30-án és január 31-én a Miskolci Nemzeti Színházban három koncertet adott hazánk első számú filmdívája, színésznője, a háború súlytotta magyar lélek legfontosabb művészi támogatója, Karády Katalin. Az, hogy szenzáció nem véletlenül megfelelő jelzője az eseménynek, hisz a díva igazán még sehol nem lépett fel vidéken.

1936
A krasznojarszki Hadifogolyszínház Miskolcon
A történet régen kezdődött, a nagy háború idején. A monarchia serege, mint minden hadat viselő fél rettentő emberáldozatot hozott az 1914-1918-ig tartó nagy öldöklésben. A halottakon túl elképesztő mennyiségű ember került hadifogságba, ahol akár 6-7 évet is kénytelen volt eltölteni a legnyomorúságosabb körülmények között. Ez leginkább az orosz fogságra volt igaz. Az orosz fogolytáborok közül a krasznojarszki fogolytábor volt az egyik legnagyobb.

1899
Az első miskolci műtárlat
Nagy napjuk volt tegnap a művészetpártoló miskolciaknak. Miskolc végre megrendezte első műtárlatát. Régi óhaj volt ez a város intelligenciája részéről, hisz egy feltörekvő településen, mely nem kevesebbre törekszik, mint a törvényhatósági jog elnyerése, szinte kötelező, hogy méltó helyet kapjon a művészet, a kultúra, s valljuk be eddig ebben nem álltunk valami fényesen. Azért is nagy dolog az első műtárlat megrendezése, mert ez hátha kezdőlökést ad az ilyen irányú törekvéseknek.

1989
A repülés csodás százada!
Ha visszatekintünk a XX. századra kétségkívül az emberiség egyik legnagyobb vívmánya a repülés, elszakadás a földtől. Régi vágy volt ez, hisz a történelem folyamán időről-időre kísérleteztek az emberek azzal, ami a madaraknak természetes. Az ógörögöktől kezdve Leonardón át visszatérő gondolat volt a repülés. Századunk ebben is áttörést hozott.

1947
Svédnek jobb Miskolc, mint Milánó!
Nem kis művészeti fegyvertényt könyvelhetett el tegnap magának városunk. Este hatalmas sikerű dalestet adott a Miskolci Nemzeti Színházban Svéd Sándor operaénekes. Bátran mondhatjuk, a világ elsőszámú baritonistája. Már évek óta a New York-i Metropolitan művésze európai körútja során érkezett hozzánk. Külön büszkeség Miskolcnak, hogy Svéd Sándor egy milánói Scala-beli szereplést mondott le, csak hogy itt énekelhessen.

1936
Szellem, vagy a koporsó
Kis hazánk a gyalázatos trianoni békediktátum után szinte reménytelen helyzetben találta magát. Területének kétharmadát elvesztette, ásványkincseinek, lakosságszámának, állami vagyonának döntő többsége más országokhoz került. 1920-ban Magyarország valóban a nemzeti megsemmisülés határára sodródott. Még olyan alapvető szolgáltatások, mint a közlekedés is hihetetlen mértékű csapást szenvedett. A vasúthálózatot szétzilálta a diktátum, a meglévő vasúti csomópontokat is elszakították. A MÁV ingóságainak túlnyomó része - mozdonyok, vasúti kocsik stb. – mind-mind odalettek. Nem csoda, hogy döcögve indult újra a közlekedés hazánkban.

1928
Boldogok a gyáristák!
(…) Újra a völgykatlan közepén állok. A hegy tetejéről lehallatszik a templom harangja. A város felől autótülök szivárog ide ... Itt csönd van, a kék ég alatt, a ragyogó napsütés alatt, a vaksi szemekként pillogó barlangok szája övezi a kocsiutat ...

1945
Egyetemet Diósgyőrbe, vesszen Sopron!
A Magyar Kommunista Párt újdiósgyőri szervezete egy tanulmányt készített a magyar szakiskolák és technikai főiskolák földrajzilag indokolatlan elhelyezéséről. Ebben kifejtették többek között azt is, hogy a Műegyetem bánya- és kohómérnöki, valamint erdészeti tagozatának legmegfelelőbb helye Miskolcon, illetve Diósgyőrben lenne. A diósgyőri munkásságnak is ez az óhaja, ezért Sopronból át kell helyezni a Műegyetem ezen fakultásait.

1926
Páratlanul érdekes képzőművészeti kiállítás a vasgyári kaszinóban
A faji és nacionalista alapon működő Turán Egyesület Diósgyőr-vasgyárban is élénk közművelődési tevékenységet folytat. Rendszeresen találkozunk irodalmi és emlékműsoraikkal önállóan vagy a dalárdákkal közös rendezésben, színdarabokat mutatnak be, de az egyesülettől a képzőművészet sem idegen.

1938
Móricz Zsigmond és Arvi Järventaus Hejőcsabán
Móricz Zsigmond és Arvi Järventaus a napokban Hejőcsabára látogatott. A magyar és a finn íróóriások dr. Holics Pál ügyvéd vendégszeretetét élvezik, aki egyúttal Móricz Zsigmond sógora, elhunyt feleségének legfiatalabb öccse.

1945
A Borsod-Miskolczi Est filmszínháza bemutatja:
A város zsidók nélkül
című filmet
A Borsod-Miskolczi Est tegnapilap szeretné kibővíteni szolgáltatásait. Már teret adtunk és szerkesztettük is Sassy Attila Aiglon: Ópium-álmok című kiállítását, melyben a miskolci születésű művész munkásságába engedtünk betekintést és most egy filmet ajánlunk olvasóközönségünk figyelmébe. Az 1924-ben bemutatott Hugo Bettauer könyvéből készült, Hans Karl Bereslauer rendezte Die Stadt ohne Juden (A város zsidók nélkül) című filmet. A film érdekessége, hogy a mozi forgatókönyvírója, az 1920-as évek Ausztriájának egyik legfelkapottabb és nőként úttörő filmforgatókönyvírója, a miskolci születésű Jenbach (Jakobovits vagy Jacobowicz) Ida volt.

1931
Demeter Géza Afrika-utazó, a bájos egzotikus hölgyek tisztelője
Közel három évig kóborolt távoli egzotikus és veszélyes tájakon. Különösen Abesszíniában folytatott kalandos utazást, amelyről legújabb kötetében rendkívül élvezetes útibeszámolót olvashatunk. Az írás különlegessége, hogy gazdag fényképgyűjteményt csatolt írásához, amelyből számos buja afrikai szépség alakja tűnik fel.

1882
„Tapping the Admiral”, azaz „csapra verjük a tengernagyot”
A Mississipi több, mint 4000 kilométer hosszú, az angol tengerészek között ma is ismerős az a mondás, hogy „Tapping the Admiral”, ami az illegális italozást jelenti, Petőfi Sándor szobrát Budapesten ma avatják. Hogy mi a kapcsolat ezen állítások között? Inkább azt lehetne kérdezni, hogy ki?

1937
A IV. Országos Iparos Dalosverseny Miskolcon némi rossz szájízzel
Tegnap tartották Miskolcon az országos iparos dalosversenyt, mely az ország iparosainak legfontosabb kulturális seregszemléje immár negyedik alkalommal. Idén Miskolc kapta azt a megtiszteltetést, hogy vendégül lássa Magyarország legjobb iparos dalosait. Harminckét egyesület jutott el a miskolci döntőig, közülük került ki a Mesterdalos cím bírtokosa.

1938
Szabad utat kapott a hejőcsabai strandfürdő létesítésének terve
Mily csodálatos volna, ha a hejőcsabaiaknak végre saját strandfürdőjük volna! Mily fantasztikus érzés volna a Hejőn motorcsónakkal közlekedni! Bárczay Katalin hejőcsabai földbirtokos nagyívű terveiről döntött a földmívelésügyi miniszter.

1926
Teiko Kiwa Miskolcon énekelt!
A Borsod-Miskolczi Est eddig is nagy buzgalommal számolt be Miskolc művészeti életének fejlődéséről, időről-időre jelentkeztünk fontos művészeti eseményekről és ezután is hűen fogjuk bemutatni Miskolc városának fontos kulturális történéseit legyen az bármikor az időben. Külön öröm, ha nagyhírű nemzetközi művész látogat el hozzánk és ad koncertet nálunk.

1925
Városunkba érkezett Mr. Linkell, a miskolci származású amerikai milliárdos!
Nagy a zsongás, tolongás Miskolcon! Néhány perc és begördül a vonat a pályaudvarra, ahol elképesztő tömeg várja Mr. Linkell amerikai milliárdost. Mr. Linkell sok-sok évtized után látogat haza szülővárosába, hogy gyermekkori emlékein nosztalgiázzon és, ha már itt van, jótékonykodjon is egy keveset. Szerintünk ezért is ez a nagy tömeg. Mindenki remegve várja az egykor volt miskolci milliárdost, hátha az a bőséges pénzcsap, amit Mr. Linkell magával hord, neki is megnyílik kicsit.

Szenzációs előadás a Miskolci Nemzeti Színházban!
Városunkba érkezett Schenk és Frank a híres bűvész-illuzionista páros!

A fehér asztal művésze
Böczögő József 30 éves jubileuma

Világhírű művészek Miskolcon
Valborg Svärdström és nővérei szenzációsnak igérkező koncertje a Korona Szállóban

A Borsod-Miskolczi Est bemutatja
Sassy Attila Aiglon: Ópium-álmok című kiállítását

Felavatták a Zenepalotát
Méltó helyre került a zeneiskola

Ma este: Az orvos bemutatója
Móricz Zsigmond leánya tündököl

Szenzációóó!
A világhírű Harrison nővérek koncertje a Korona szállóban

Gyászol a Miskolci Nemzeti Színház!
Meghalt Apor Sándor, színházunk nagy tehetségű művésze!

Ez már háború!
Egymásnak feszültek a cigányzenészek és a dzsesszmuzsikusok!

Radics Bélát köszönti Miskolc
Az ünnepség szeptember 24-én lesz a színházban

Interjú Dr. Szentpály Istvánnal
Az ismert producer nyilatkozott a Magyar Filmhétről































