1861

Új műfaj a magyar újságírásban

Budapest, december 31.

Peczérvölgyi Samu cikke

A híreknek, a szűkebb, tágabb környezetünknek, a világ eseményeinek ismerete mindig is fontos része volt az emberiség életének, velünk született kíváncsiságunk kielégítésének. Hála istennek ma már modern világban élünk. A vasút és a Morse-távíró korában már nem kell Tinódi Lantos Sebestyénre és „kollégáira” várni, hogy négy-öt évente betoppanjanak és dalban, versben elmondják mi történt ebben és ebben a csatában, mi rosszat álmodott a király. Magyarországon, Rákóczi fejedelem óta szárba szökkenő újságírás korunkra számos lappal, újsággal örvendezteti meg az olvasó közönséget, a hírek, aktualitások szerelmeseit. És most itt van egy újdonság! Ilyen még nem jelent meg magyarországi sajtótermékben. Ez a nóvum, külön örömként jelenthetjük, hogy a Jókai Mór tulajdonában és szerkesztésében lévő „Az Üstökös” című szatirikus lap sajátja lett.

Jókait, picit miskolcinak is tarthatjuk, hisz a csodálatos színésznőnek, városunk szülöttének, Laborfalvi Róza (Benke Judit) férjeként, erős kapcsolatot tartott eddig is városunkkal. Kicsit otthonának is érezte Miskolcot. Gondoljuk csak arra, hogy néhány éve, 1857-ben az új színház megnyitóján mi sem volt természetesebb, hogy ő mondja az üdvözlő beszédet.

Jókai Mór 1858. augusztus 21-én szatirikus lapot indított Üstökös néven. Újságja főleg politikai irányú volt eddig is, a magyar politikai élet elé állított görbetükröt. És most meghonosított valami egészen újat is! A képes regény, vagy képregény? műfaját. Ez a műfaj már néhány éve dívik az osztrák birodalomban, főleg a Fliegende Blätter újságban találkozhattunk vele. Itt Wilhelm Busch rajzsorozatai közül a Max és Móric a legismertebb, mely két vásott lurkó kalandjait meséli el. Jókai Üstökösében, pedig Magyar Miska és Német Miska kalandjaiba szeretett bele az olvasóközönség. Úgy látjuk, hogy ez az új műfaj tetszik a lapot vásárlóknak, sőt Jókai is teljesen beleszeretett a képes regénybe, olyannyira, hogy a laphoz felvett egy rajzolót, az autodidakta Jankó Jánost, aki ontja magából a képtörténeteket, melyeknek rajzos forgatókönyvét nemegyszer maga Jókai készíti. Magyar Miska és Német Miska kalandjain keresztül a „sógorok” bugyutaságán nevethetnek az olvasók. Úgy tűnik, hogy ez az új műfaj borzasztóan sikeres, meredeken emelkedik a lap példányszáma, alig várják az olvasók Magyar Miska és Német Miska újabb kalandjait. Híreink szerint egyre több magyar újság szándékozik regényes képeket újságjába közölni.

webp.net gifmaker
webp.net gifmaker02
webp.net gifmaker01
webp.net gifmaker03

Az utaztató megjegyzése:

A képregény legtágabb meghatározása szerint történet képekben elbeszélve, mely legalább három kockából áll, és esetleg szöveg kíséri. A kilencedik művészetnek is titulált képregény műfaja európai. Olaszországban fumettónak, füstpántlikának is hívták, mert a szóbuborék füstpántlika módjára kanyarog ki a beszélők szájából. 1830 körül a svájci Rodolphe Töpffer szkeccs-sorozatai talán az első ilyen jellegű próbálkozás, majd a már említett Fliegende Blätter újság. Az igazi képregény műfajának megalkotója a Makóról az USA-ba kivándorolt Joseph Pulitzer, a sajtókirály. 1896. február 16-án a New York World vasárnapi mellékletében Richard F. Outcault képregénye, A Yellow Kid példátlan népszerűségre tett szert. Itt a narrátori, és a beszélt szöveg már a képkockán belülre került. Hivatalosan innen datáljuk a képregény, a comic strip születését. Magyarországon a XIX. századi képregények szövege még a képkockák alján, vagy tetején voltak, a XX. század első felében próbálkoztak szövegeket a képkockákba elhelyezni. 1945 után a Rákosi diktatúra valamiért a klasszikus comic elrendezést a hanyatló nyugat szemetének gondolta és a javarészt klasszikus, vagy szovjet regények képregény adaptációiban szintén csak kockákon kívülre kerülhetett szöveg. A fordulat 1956 után, a Kádár-korszakban történt. Mivel a képregény nagyon népszerű volt a hatalom úgy döntött, hogy lehet szóbuborék, vagy bármi más is, lényeg, hogy a munkás ne a politikával foglalkozzon. Ekkortól az 1990-es évekig datálható a magyar képregény aranykora.