
1956
„Vida” ügynök, a megbízható
A Lenin Kohászati Művekben az Államvédelmi Hatóság nyolc hálózati személyt tart számon „legmegbízhatóbb” kapcsolatként, közülük egy rezidens és hét ügynök státuszban áll a szolgálatukban. Noha „munkájuk” részletei nem ismertek, az egyes ügynökök története nem tanulságnélküli, ezért most egyikükről lerántjuk a leplet.

1961
Párhuzamos életrajzok
Radó Endre-Himler Márton
Most, hogy már magunk mögött hagytuk a világháború borzalmait, már felnőtt egy új generáció, kialakult a két pólusú világ, az ilyen-olyan mértékű szabadság megszülte a József Attila által is óhajtott rendet kaptuk a hírt, hogy Los Angeles-i otthonában meghalt az 1888-ban született, pásztói zsidó családból származó Himler Márton.

1955
Az idősebb Kun páter a miskolci ÁVH karmaiban
Halk szavú, de kiváló szónok, üldözött minorita szerzetes, volt hadifogoly, tanár, majd adminisztrátor. Nyilas tömeggyilkosként öccsét kivégezték, bátyját bebörtönözték, őt magát megtörték és az ÁVH szolgálatába állították. Páter Kun Lajos története.

1956
Ávós látogatók a múzeumban lévő „Kutató”-ban
Lelkes ávósok járnak-kelnek a miskolci múzeumban. Nem a szebbnél szebb kiállítások, vagy a régmúlt szeretete vonzza őket a Papszer utcai épület ódon falai közé. Dolgoznak csupán. Az egykor szebb napokat látott ingatlan egyike lett azon titkos találkahelyeknek, ahol a besúgók jelentést tesznek tartótisztjeiknek, s megvitatják, hogyan lehetne még hatékonyabban megfigyelni az „ellenséget”. A múlt és a jelen titkai egy helyen koncentrálódnak tehát.

1981
Kádár (Edward) János elvtárs látogatása megyénkben
Már napok óta lázas készülődés volt az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pártbizottságánál, nem kevésbe Miskolc város, Mezőkövesd, Leninváros, és a gyárak, üzemek pártbizottságainál, hiszen június 30-án megyénkbe érkezett Kádár (Edward) János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Budapestről kikukucskálva épp erre vetődött megnézve, hogy Borsod-Abaúj-Zemplénben és Miskolcon hogyan él a nép, mik az örömök, nehézségek, hogyan teljesítenek az üzemek, milyen a dolgozók általános hangulata.

1945
Kegyetlenkedő MOKAN-osok
Szörnyű hírek terjednek a városban a politikai rendőrségként eljáró MOKAN nyomozó osztály detektívjeinek kegyetlenségeiről. Nyilas pribékekhez hasonló szadizmusról tanúskodnak áldozataik, köztük egy asszony, aki három napig „élvezte vendégszeretetüket”.

1951
A magyarországi deportálásokról az angol rádióban
A Borsod-Miskolczi Est hasábjain már több alkalommal foglalkoztunk a Magyarországon tragikusan „divattá lett” kitelepítésekkel, deportálásokkal. Bár a Rákosi-rezsim úgy vélhette, hogy ezeket az aljasságokat szép csendben végre tudja hajtani, de ez közel sincs így. A nyugat „árgus szeme” mindent észre vesz, és erre a kommunisták által oly kedvelt tevékenységre is hamar felfigyelt, pláne úgy, hogy ez mostanra tényleg tömegessé vált. A londoni rádió magyar adása is elmondta véleményét ezekről a sztálini Szovjetuniót idéző és lemásoló embertelen gaztettekről.

1952
A hortobágyi kitelepítések visszhangja
1952. június 25. A miskolciak sohasem fogják elfelejteni ezt a napot. Néhány óra leforgása alatt félezer embert hurcolt el az ÁVÓ a hortobágyi Borsós-tanyára. Az akció megosztotta az embereket, egyesek élénk helyesléssel fogadták a hírt és a miskolci lakásínség megoldását látták benne, míg mások kegyetlenségnek tartják az eljárást.

1969
Az ügynök halála
Ötven évvel Ady Endre halála után elhunyt a költőóriás nevét viselő ügynök, aki egy pillanatig sem szeretett volna „Ady Endre” lenni. Gyuricskó Béla újságíró, az MTI megyei szerkesztőségének munkatársa minden meggyőződése dacára kényszerült arra, hogy a kommunista titkosszolgálat besúgójaként dolgozzon.

1955
„Ha a fiamat felakasztják, akkor engem is akasszanak fel”
Az elmúlt hónapokban újabb kivégzések történtek politikai okok miatt. A miskolci központú Fehér Partizánok nevű szervezkedés vezetői, tagjai jutottak akasztófára. Köztük volt egy volt ávós, Gacsal Géza, akinek édesanyja szintúgy a vádlottak között volt. Az asszony egyetlen kérését – őt is akasszák fel – a bíróság nem teljesítette.

1937
Emlékezés Dálnoky Nagy Lajosra
Arad gyászol! 74 éves korában, március 2-án meghalt jeles közéleti embere, politikusa, költő és színműírója Dálnoky Nagy Lajos. Az a megbecsült polgára, aki 1899-től 1918-ig Arad vármegye alispánjaként dolgozott és intézte a megye közügyeit. Rendkívüli emberként ismerték, hisz politikai pályafutásának végével sem vonult vissza a közélettől és abban jeleskedett, amit igazán szeretett. Verseit, költeményeit, színműveit egyaránt szerették románok, magyarok.

1919
Példastatuálás – golyó általi halál
1919. december 4-én délben agyonlőttek egy fiatalembert a katonai nyomozó osztály Csabai kapui laktanyájában, az ún. Szim-szanatóriumban. A férfi a statárium kihirdetésének dacára sem szolgáltatta be fegyverét, ráadásul ittasan lövöldözött a pályaudvar közelében.

1905
Miskolc gyásza – elment a nagy városépítő
Miskolcon szinte megállt az élet. A város mély megrendüléssel áll egy ravatal előtt, mely Soltész Nagy Kálmán egykori polgármesterünk kihűlt tetemét őrzi. Bár nem volt váratlan a tragédia, de mégis most mindenkit lesújtott az, ami bekövetkezett.

1957
A karhatalom fekete napja
1957. február 2-át joggal nevezhetjük Miskolcon a karhatalom feketenapjának. Végképp lehullott a lepel a jótékony, segítőkész fegyveres pufajkások álarcáról. Egy nap alatt két Kádár-huszár követett el egymástól függetlenül gyilkosságot.

1932
Bécsbe szökött Knöpfler Ernő, a miskolci kommunista szervezkedés egyik vezető alakja
A magyarországi proletárdiktatúra bukása óta már-már hagyomány, hogy a börtön vagy az akasztófa elől az osztrák fővárosba menekülnek a kommunisták. A vörös Bécsben talált menedékre egykor Kun Béla, Lukács György, de a Miskolcról elszármazó dr. Lippay Zoltán, Chlepkó Ede és más vezető „munkásforradalmárok” is. A névsor most egy újabb miskolcival bővült: Knöpfler Ernő egyetemi hallgató csatlakozott a Bécsben tanyázó vörösökhöz.

1948
Miskolc 1949-es költségvetése
„A Magyar Dolgozók Pártja nagymiskolci végrehajtó bizottsága az MDP Borsodmegyei Bizottságának jóváhagyásával a kádertanács vizsgálatának eredményeképpen az alábbi határozatot hozta: Dr. Kristóf Tibor, Miskolc thj. város tisztifőügyésze és dr. Hammer Fidél, Miskolc thj. város főjegyzője és tervmegbízottja jobboldali múltjukat eltagadva a Párt soraiba furakodtak. Vezető állásukban a Párt bizalmával súlyosan visszaélve, a Pártnak a város dolgozó népe érdekében folytatott politikáját folytatólagosan akadályozták.”

1931
A magát is folyton beáruló kommunista
Veszedelmes kommunista. Bátyja a proletárdiktatúra egyik országos vezetője volt, ő maga Magyarországon és Csehszlovákiában is raboskodott kommunista szervezkedés miatt. Chlepkó József azonban nem következetes: hol a proletárforradalom harcosaként lázít, hol besúgóként ármánykodik kommunista elvtársai ellen.

1938
A gond a Kallószeren megoldódott?
Szó se róla, így az utolsó 40-50 évben egészen sok gondot és megoldásra váró problémát cipel magával Miskolc. Természetesen tudjuk, hogy településünk történelme során egész sor kihívással kényszerült szembe nézni eddig is, koronként másokkal. Most, az 1800-as évek utolsó harmadától a legnagyobb kihívás maga a hirtelen, lakosságszámban felduzzadt, iparosodásban meglódult város lett.

1926
Felmentették a vádak alól a Vági-féle kommunista szervezőket
1925 őszén a Vági István és Rákosi Mátyás nevével fémjelzett országos kommunista szervezkedés elleni nyomozás során a szálak Miskolcra vezettek. Bár a házkutatások során jelentős mennyiségű bizonyítékokat foglaltak le a hatóságok, a bíróság most bizonyíték hiányában mentette fel a vádlottakat.

1967
Külföldre szökött Bátori Gyula, a miskolci nyilaskeresztesek zsidó származású volt alelnöke
Az elmúlt húsz évben a politikai rendőrség folyamatosan szemmel tartotta Bátori Gyulát, a nyilaskeresztes párt zsidó származású egykori miskolc alelnökét. Az állambiztonsági gépezetben azonban hiba történt, év elején a férfit társas utazásra engedték ki Ausztriába, ahonnan azóta sem tért vissza.

1956
Egy pesti lövöldözésben vesztette életét az encsi, majd a mezőkövesdi ÁVH vezetője
Az elmúlt napok forradalmi eseményei nem egyszer vettek véres fordulatot. Sortüzek, lincselések és utcai harcok szedik egymás után áldozataikat, mindkét oldalon. Köztük van Csikós György ÁVH-főhadnagy, a mezőkövesdi járási kapitányság vezetője, aki Budapesten egy utcai lövöldözés során vesztette életét.

1918
Orosz hadifogságból hazatért bolsevik követelte a kommunizmus azonnali bevezetését
1918. december 21. történelmi nap volt. Először hangzott el Diósgyőrben egy többezres gyűlésen a kommunizmus követelése. A felbujtó egy oroszországi hadifogságból hazatért munkás, Kun Béla diósgyőri harcostársa.

1941
A felszabadított Zenta lett Miskolc testvérvárosa
Miskolc város közgyűlésének egyhangú szavazatával testvárosává fogadták Zentát. A délvidéki várost tavasszal a miskolci hadtest csapatai szabadították fel a megszállás alól s ezt a tényt akarta Miskolc megörökíteni.

1946
A miskolci pártok határozata a bántó és gyanúsító megnyilvánulások kiküszöböléséről
A miskolci polgári pártok közös határozattal döntöttek arról, hogy a demokrácia jegyében változtatnak a közbeszéd minőségén és megszüntetik az egymást ellehetetlenítő, sokszor útszéli hangvételű, egymás lejáratását célzó politikai propagandát.

1917
Windischgraetz herceg a „Magyaros” hőse?
Windischgraetz Lajosról és viselt dolgairól már több cikkben is szót ejtettünk itt a Borsod-Miskolczi Est hasábjain. Az osztrák főnemesből - unokája az 1848-as szabadságharc rettegett tábornokának -magyarrá lett politikus, Sárospatak ura és országgyűlési képviselője életpályája így visszatekintve maga a romlott XX. század. Az ilyen típusú emberek azok, akik jól járnak a háborúval. Nekik találták ki a háborút, mely minden álmukat, titkos céljaikat, legrejtettebb gondolataikat is valóra váltja. Windischgraetz Lajos herceg IV. Károly király barátja és rossz szelleme. Neki csak megszületni volt nehéz. Jó példa erre a tegnapi kitüntetése is.

1951
Tarnay Gyulát sem megtévesztéssel, sem veréssel nem tudták beszervezni
Derék ÁVH-s verőlegényeink kiváló operatív képzést kaptak a moszkvai Dzerzsinszkij akadémián, s számos bravúrós akción vannak már túl. Csőbe húztak már már papokat, jeles értelmiségieket is, néha-néha azonban hiába vetik be minden fondorlatukat, a besúgójelölt átlát a szitán és ő maga veszi palira az ÁVH-t. Tarnay Gyula nyugalmazott honvéd őrnagy története következik.

1960
Vége a látszat-többpártrendszernek, felszámolták a nem kommunista pártirodákat
Tíz év után végre tiszta lapokkal játszik a Párt, pontosabban tisztább lapokkal. Bár 1948-ban gyakorlatilag megszűnt a többpártrendszer, az egykori koalíciós pártok kriptokommunista és ún. társutas tagjai azóta is fenntartották a „demokratikus” pártok létezésének látszatát. Volt pártirodájuk és ha a szükség úgy hozta, kisgazdapárti, vagy parasztpárti köntöst húztak magukra, hogy ezzel bizonyítsák a kommunista diktatúra demokratikus voltát. Ennek most vége. A pártirodákat bezárták, s ezzel egy újabb lepel hullt le a diktatúráról.

1946
Nyilas múlttal vádolják a kommunista gönci járási rendőrkapitányt és a politikai osztályvezetőt
A gönci járási kapitányságon óriási botrány tört ki. Hajós Imre rendőrkapitányt és Vaik András politikai osztályvezetőt azzal gyanúsítják, hogy a múltban tagjai voltak a nyilaskeresztes pártnak. Vaikot már felfüggesztették állásából, Hajós ügyét a kommunista pártszervezet vizsgálja.

1924
Cserefogolyként tért vissza a Szovjetunióba
a miskolci kommunista vezér
Csellő Nándornak hatalmas szerepe volt a hazai kommunista mozgalomban. A párt bécsi és budapesti központja közötti összekötőként, a vidéki sejtek kapcsolattartójaként a párt egyik legaktívabb szervezője volt. A budapesti pártvezetés megfigyelése révén két éve ő is lebukott, majd tizenkét év fegyházra ítélték. Büntetését azonban nem kell letöltenie, a napokban csereakció révén visszatérhetett a Szovjetunióba.

1950
Lukács Endre volt alispán Kistarcsán, fia Recsken raboskodik
Rossz idők járnak az egykori horthysta elit tagjaira. Tele vannak velük a börtönök, az internálótáborok, de persze az akasztófa alatt is sokan megfordultak már. Lukács Endre volt alispán a „szerencsések” közé tartozik, őt – miután tiltott határátlépésen érték – „csupán” internálták. Sorsában osztozik fia is. Míg a volt alispán Kistarcsán, a fia Recsken senyved.

1957
Miskolc ifjúságának fáklyás felvonulása
Hol van már október 23? Hol van már a szabadságáért vérrel áldozó ifjonti hév? Hol vannak a hősök, az egyetemisták, a gyári dolgozók, a kommunista igát lerázni akaró ifjabb nemzedék? Még nincs fél éve, hogy gyönyörű szabadságharcunk, mely a világ csodálatát is kivívta elbukott. Még dolgozik a kádári bosszú! Fiatalságunk még most is hullajtja vérét a bitófák alatt a forradalomért.

1944
Kivégzések kísérik a 24. gyaloghadosztály visszavonulását
A szovjet haderő megállíthatatlanul tör előre, s sorra futamítja meg a magyar és német haderőket. A 24. gyaloghadosztály I/b. osztálya Kisvárda irányából érkezett Zemplénbe, ahol tisztjei hadbírósági ítélet nélkül hajtattak végre kivégzéseket. Az egyik áldozatot az osztály kémelhárító főnöke személyesen lőtte agyon.

1942
A miskolci cenzúra még a miniszterelnököt sem kíméli
A cenzúra elhatalmasodására figyelmeztet egy kormánypárti miskolci napilap. A Magyar Élet szerkesztősége és kiadóhivatala panaszirattal fordult a főispánhoz a túlbuzgó cenzorok működése tárgyában.

1970
Az Angyal
Ki ne ismerné Az Angyal című televíziós sorozatot, amelynek főszereplője, - a Roger Moore által megszemélyesített – Simon Templar veszélyes és kockázatos kalandok során akár a brit vagy az amerikai titkosszolgálatokkal szemben is felveszi a harcot? És ki ismeri a szocialista Angyalt, aki a brit Templarral szemben épp a titkosszolgálatnál, a politikai rendőrségnél vetette meg lábát? Érdemes odafigyelni rá, a napokban őt nevezeték ki a Munkásőrség megyei parancsnokhelyettesévé.

1952
Rákosi Mátyásné miskolci származású merénylője
Egy volt miskolci fiút, Dánielfy Tibort azzal gyanúsították, hogy kézigránátos merényletet tervezett Rákosi Mátyás felesége ellen. Az államellenes szervezkedésben résztvevő fiatalembert tizenkét év börtönre ítélték.

1919
Brutálisan kivégezték a csehek a bolsevik tisztnek tartott fiatalembert
A csehek szörnyű kínzások közepette végezték ki Favári Sándor miskolci vasesztergályost, akit bolsevik tisztnek tartottak, de a fiatalember családja szerint valójában felderítő volt.

1951
Naplóírásért és „közellátás veszélyeztetésért” tizenöt év börtön
Veszélyes a gondolatok szabad szárnyalása. Egy diktatúrában mindenképp. Még akkor is, ha magányos naplóírás során osztja meg önnönmagával bárki a gondolatait. Dr. Skody József története erről tanúskodik. A miskolci ügyvéd – akit közellátás érdekét veszélyeztető vétség, árdrágítás és aranytárgyak birtoklása miatt testvéreivel együtt börtönöztek be – tizenöt évig gondolkodhat azon, jól tette-e, hogy naplójában őszintén feltárta gondolatait a kommunista diktatúráról.

1958
„Köteles Jóska” újra akcióban – megvan az első halálos ítélete
„Köteles Jóska” – így hívják a háta mögött a bíróságon Koharek Józsefet, a volt miskolci lakatos-vasesztergályost, aki hadbíróként számos kivégzéssel bizonyította már, hogy az ellenséggel szemben nem ismer kíméletet. Egy durva fiaskó után tavaly került Miskolcra, hogy aztán sok-sok per után végre újabb halálos ítélettel tegyen tanúságot párthoz való hűségéről.

1944
A zsidókérdés „rendezve”, de mi lesz a cigányokkal?
Másfél hónap alatt drasztikusan megváltozott a cigánysággal kapcsolatos hozzáállás. Egy hónapja még a bombakárosult cigányok végleges elhelyezéséről volt szó, mára sokan a dologtalan, henyélő és bűnöző cigányok elleni intézkedéseket követelnek.

1976
Magyarországról csak egy borsodi jutott el Mao Ce-tung ravatalához
1976. szeptember 9-e gyásznap lett a Kínai Népköztársaság számára. 83 éves korában meghalt a kínai nép „nagy tanítója”, a kulturális forradalom atyja, a nagy ugrás elindítója, a többek között milliók haláláért felelős teljhatalmú Mao Ce-tung, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke.

1928
Osztrák törvényszék ítélkezett Kun Béla miskolci bűntársa fölött
Titkos szövetkezés miatt indult ellene eljárás, végül csupán rövid fogházbüntetésre és az országból való kiutasításra ítélte az osztrák bíróság Kun Béla kebelbéli jó barátját és elvtársát, a miskolci származású dr. Lippay Zoltánt.

1952
A bárónő börtöne
Vajh, milyen lehet a bárónő börtöne? – tehetnénk fel a kérdést báró Madarassy-Beck Zsuzsannának. Az egykor ünnepelt írónőt tavaly Budapestről kitelepítették a Borsod megyei Egerlövőbe, majd néhány hónapja letartóztatták és államellenes izgatás vádjával bebörtönözték.

1949
Két szék között!
Még egy harcos, vérrel mocskolt életút sem volt elég!
Tegnap, Ausztráliában élő testvére lakásán meghalt Gádor Béla. Így halálakor emlékezzünk meg egy harcos, kommunista tömeggyilkos életútjáról, aki a XX. század viharaiban azt hitte, hogy a fényes jövőt szolgálja, de amikor az elérkezni látszott nem kértek belőle.

1929
Egymást "irtották" a szociáldemokraták – bukták a választást
Súlyos konfliktusok közepette készült a törvényhatósági választásra a szociáldemokrata párt miskolci szervezete. Bár a kormánypárti programmal induló keresztény községi párttal szemben választási blokkban egységes ellenzéki erőnek kellett volna fellépnie, a szocdemek még saját berkeik között sem tudtak egységet teremteni. Egy szélsőbaloldali frakció a párt vezetőjének kiirtására hirdetett ehelyett szövetséget, ami végül az egész demokratikus blokk választási kudarcához vezetett.

1952
Titkos nemzetközi vezérkari konferencia Lillafüreden
Hivatalosan meg nem erősített hírek szerint a napokban katonai vezetők konferenciáját tartottak Lillafüreden. A legnagyobb titokban megszervezett tárgyaláson Vorosilov marsall részvételével a koreai háborúval kapcsolatos katonai átcsoportosítások kérdése és a hadicélokat kiszolgáló magyar üzemek helyzete volt a középpontban.

1950
Ahová az ellenség keze már megint
betette a lábát
Jobboldali szociáldemokraták ármánykodásai a diósgyőri gépgyárban
Van baj csőstül! Ez van akkor, ha dolgozók félvállról veszik Rákosi elvtárs útmutatásait. Pedig, ha komolyan vennék, akkor igazán meg lehetne találni a befurakodott ellenség kezét és üstökön ragadni! És le lehetne leplezni a kártevőket. Nagy gond ez népidemokráciánknak és csak összefogással, a becsületes dolgozók zárt sorainak még szorosabbá tételével, teljes szívvel és arccal Rákosi elvtárs és a kommunista párt felé fordulva, a népek nagy és bölcs vezérének Sztálin generalisszimusznak arcképével lelkünkben tudjuk ezt megvalósítani.

1919
A csehek már Miskolc elfoglalására készülnek?
Ebben a borzasztó viharos, sötét időben, mely hazánk jövőjére borult egymás után érkeznek a rosszabbnál-rosszabb hírek. Szorongat az értelmetlen háború értelmetlen kapitulációja, hisz csapataink messze hazánktól harcoltak, mikor közölték a katonákkal, hogy vesztettetek. Persze a gazdasági összeomlás, a Monarchia szétesése, a hazaözönlő hadsereg nélkül maradt katonák fosztogatásai, az anarchiába torkolló közállapotok már szinte előre predesztinálta a tragikus véget.

1976
Ügynökdominó
Félelmetesen jól dolgozik szocialista hazánk állambiztonsága. Sorra számolja fel az ellenséges társaságokat, állítja saját szolgálataiba a rendszer kritikusait. Mindezt úgy teszi, hogy lépésről lépésre halad. Ügynökeitől kitartó szorgalommal szerzi be az információkat az „ellenséges elemekről”, majd a kompromittáló anyagokat felhasználva az „ellenséges elemeket”, a korábbi célszemélyeket állítja saját szolgálatába, hogy segítségükkel újabb célszemélyekről szerezzen információt.

1972
Célkeresztben a költő, Serfőző Simon
Évek óta csepegnek a hírek a megyei rendőrfőkapitányság politikai osztályára arról, hogy Serfőző Simon, a Napjaink versrovatvezetője nem őszinte híve a rendszernek. Apró elszólások, írásaiban elrejtett utalások tanúskodnak valódi véleményéről, az állambiztonság azonban hiába eresztette rá egymás után ügynökeit, most már kezdik úgy érezni, a költőt sem megközelíteni, sem leleplezni nem lehetséges.

1958
A bujkáló ügynök, aki öt év elteltével már szívesen jelentene
Riba Kálmánt zsarolással vették rá, hogy az ÁVH ügynöke legyen, de ő besúgás helyett a szökést, a bujkálást és az emigrációt választotta. Végül úrrá lett rajta a honvágy és hivatalos úton tért haza. Bár az amnesztia ígéretével csalták haza, két hónapot töltött előzetes letartóztatásban, míg végül úgy döntöttek, hogy nem börtönözik be. Ribát tegnap szabadlábra helyezték, s így – öt év után végre – immár végre „szabad” ember.

1919
Rákosi Mátyás kétszer is megmondta
Rákosi Mátyás elvtárs, a forradalmi tanácskormány népbiztosa az elmúlt félévben kétszer járt Miskolcon és bár javaslatait mindkét alkalommal figyelmen kívül hagyták, végső soron mindenben neki lett igaza. Nézzük hát, milyen kérdésekben helyezkedtek szembe a miskolciak Rákosi elvtárssal!

1918
Meghalt dr. Tüdős István, a tiszáninneni református egyházkerület püspöke
Megrendülten állunk e hír hallatán. Egész Miskolcra a gyász súlyos, folytogató légköre telepedett. Még le írni nehéz: meghalt dr. Tüdős István püspök, a város köztiszteletben álló református főpapja. Tragédia ez a városnak, és az egyetemes református egyháznak. De legnagyobb tragédia a családnak, mégpedig felfoghatatlan dupla tragédia.


