1955

„Ha a fiamat felakasztják, akkor engem is akasszanak fel”

Miskolc, 1955. július 5.

Dudujka Pál cikke

Az elmúlt hónapokban újabb kivégzések történtek politikai okok miatt. A miskolci központú Fehér Partizánok nevű szervezkedés vezetői, tagjai jutottak akasztófára. Köztük volt egy volt ávós, Gacsal Géza, akinek édesanyja szintúgy a vádlottak között volt. Az asszony egyetlen kérését – őt is akasszák fel – a bíróság nem teljesítette.

Évek óta jelentek meg Fehér Partizánok aláírású röplapok az ország legkülönbözőbb szegleteiben, rejtélyes íróikat azonban az államvédelmi szervek hiába keresték. 1954 októberében aztán megtörtént a legbukás, letartóztatták a Fehér Partizánok vezérét, Fiala Józsefet, majd horogra akadt a szervezkedés legtöbb tagja is. Köztük egy volt ávós, Gacsal Géza áv. hadnagy.

Gacsal Géza 1921-ben született Miskolcon, apja ismert fogtechnikus a városban. A Lévay József gimnáziumban érettségizett, majd korengedménnyel önként vett részt a második világháborúban. A hadseregből hadnagyként szerelt le. 1945-től – kisebb megszakítással – a rendőrségen, illetve a Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztályán dolgozott. Tehetséges fiatalember lehetett, hisz már egy év múlva elérte pályája csúcsát, 1946-1947-ben ő volt a Szolnok megyei államvédelmi osztály vezetője, s ezen minőségében ő irányította a hozzátartozó két megyében, Szolnokon és Békésben a politikai pereket.

A fiatalember azonban nem volt meggyőződéses kommunista. Bár a kommunisták hatalmával tisztában volt, 1945-ben szándékosan a Szociáldemokrata Pártba lépett be, s bár később átigazolták az egyesített Magyar Dolgozók Pártjába, sosem vált a kommunista rendszer hithű katonájává. Szolnoki államvédelmi vezetői tisztségétől is önként vált meg, nem akarta magát túlságosan kompromittálni. 1947-ben így visszahelyezték Miskolcra, ahol egy marginális feladatot kapott: az útlevél ügyek előadója lett. 1950-ben áthelyezték az egri államvédelmi osztályhoz, mint a vizsgálati alosztály vezetőjét. Gacsal azonban itt sem tudott azonosulni a kormány és a párt határozataival, ezért egy év múlva ezt a feladatot is megelégelte, önként leszerelt, majd az egri tanácsnál helyezkedett el.

gacsai
„Ha a fiamat felakasztják, akkor engem is akasszanak fel”

A volt ávósnak mindeközben volt egy titkos élete is, ami csak egy elmúlt hónapokban került napvilágra. A fiatalember már ÁVH-s tisztként tagja lett a Fehér Partizánok nevű szervezkedésnek. A lelkiismeret-furdalás és a félelem vitte őt közéjük, arra számított, hogy csatlakozásával elkerülheti, hogy egy rendszerváltozás esetén ÁVH-s múltja miatt felelősségre vonják. Az akkor még aktív ávós az édesanyjával együtt esküdött fel a rendszerellenes mozgalom céljaira, majd annak aktív segítőjévé vált. Rendszeresen tájékoztatta a Fehér Partizánok vezetőjét, Fiala Józsefet az Államvédelmi Hatóság működéséről, de beszélt a szovjet államvédelmi tanácsadók munkájáról is, s információi vissza-visszaköszöntek a rendszerellenes röplapok szövegeiben. Még fontosabb volt, hogy eljuttatta Fialának a miskolci karhatalmi század 1949. évi tagjainak és a volt vidéki főkapitányság politikai rendészeti osztálya nyomozóinak névsorát, amely egy későbbi felelősségre vonás alapját képezhette, de amennyiben kijuttathatták volna a Szabad Európa Rádiónak, igen nagy zűrzavart idézhettek volna elő a politikai rendőrség működében.

Hosszú évekig tartó nyomozás után aztán a Fehér Partizánok tagjai is lelepleződtek. 1954. október 22-ére virradó éjjel Gacsal Gézáért is megérkezett a fekete autó.

Minthogy „bűntársai” gyakran hivatkoztak arra, hogy a szervezkedésnek erős ÁVH-s kapcsolatai vannak, Gacsal személye rendkívüli fontosságú volt az eljárás során. Azt próbálták rábizonyítani, hogy az ÁVH szervezetén belül épített ki, vagy próbált kiépíteni rendszerellenes sejteket. Végül csupán egyetlen személy beszervezésének kísérletével vádolták meg, de ÁVH-sként elkövetett „bűnei” így sem tették kétségessé, milyen sors várható rá.

Míg a szervezkedés mintegy száz tagja polgári bíróság elé került, a volt ávós Gacsal Géza édesanyjával együtt hadbíróság elé került. A Budapesti Helyőrség Katonai Bírósága 1955. április 19-én titkos tárgyaláson Andó Ferenc hadbíró alezredes vezetésével tárgyalta ügyüket. A bíróság úgy látta, hogy a férfi „államvédelmi tiszti esküjét a lehető legaljasabb módon elárulta”, s ezért halálra, míg édesanyját, Gacsal Lajosnét tizenkét év börtönre ítélte. Gacsal Géza enyhítésért és kegyelemért fellebbezett, édesanyja azonban még a bíróságot is meglepve azt követelte, hogy ha a fiát felakasztják, akkor őt is akasszák fel. A Legfelsőbb Bíróság egyikük kérését sem teljesítette, 1955. június 13-án Szimler János hadbíró őrnagy tanácsvezető elnökletével az elsőfokú büntetéseket emelte jogerőre.

Gacsal Gézát 1955. július 2-án, reggeli 7 órakor a Budapesti Kozma utcai Országos Börtönben végezték ki, majd testét jeltelen sírba helyezték.

Az utaztató megjegyzése:

Gacsal Géza újratemetésére 1991-ben került sor, Egerben.