1956

Ávós látogatók a múzeumban lévő „Kutató”-ban

Miskolc, január 20.

Dudujka Pál cikke

Lelkes ávósok járnak-kelnek a miskolci múzeumban. Nem a szebbnél szebb kiállítások, vagy a régmúlt szeretete vonzza őket a Papszer utcai épület ódon falai közé. Dolgoznak csupán. Az egykor szebb napokat látott ingatlan egyike lett azon titkos találkahelyeknek, ahol a besúgók jelentést tesznek tartótisztjeiknek, s megvitatják, hogyan lehetne még hatékonyabban megfigyelni az „ellenséget”. A múlt és a jelen titkai egy helyen koncentrálódnak tehát.

A Papszer utcai múzeum épülete Miskolc legrégebb középülete. Az 1400-as évek elején felépített – és azóta többször, legutóbb 1953-ban kibővített – ingatlanban évszázadokig iskola működött, 1899 óta pedig a Borsod-Miskolci Múzeum székhelye. Az 1951 óta Herman Ottó Múzeum néven működő intézmény régészeti, természetrajzi, festőművészeti és helytörténeti kiállításai, nem különben az itt megrendezett tudományos előadások nagy népszerűségnek örvendenek a kulturális élvezetekre vágyó közönség körében.

besúgók1
Ki hitte volna, hogy az ÁVÓ-sok kultúrlények? Még múzeumba is szeretnek járni!

A múzeum látogatottsága különösen tavaly nyáron, az Országos Képzőművészeti Kiállítás megrendezésekor szökött az egekbe. Alig két hét alatt 35 ezer ember tolongott a több száz éves épület boltíves helyiségeiben. A szép statisztikai adatokhoz – ha kis mértékben is, de – az Államvédelmi Hatóság hivatásos állományban lévő tisztjei és az általuk foglalkoztatott ún. hálózati személyek is hozzájárulhattak.

Bennfentesektől származó információk szerint a múzeum épületében ún. „T” lakás működik. Az állambiztonsági tisztek a már alaposan leellenőrzött besúgóikkal zárt térben, a dekonspirálódás– lelepleződés – minimális veszélyével ilyen „T” lakásokban tartanak titkos találkozókat, amelyeken nyugodtan lehet beszélgetni, az ügynökökkel a jelentésüket megíratni, vagy megvitatni az „ellenség” felderítése érdekében végzett munkájuk jövőbeli irányait. A Papszer utcai épületben is van egy ilyen helyiség, amely nem más, mint Komáromy József múzeumigazgató szolgálati lakása. A helyiség fedőnevet is kapott, az ÁVH Komáromy történészi pályafutására, vagy a kutatóterem analógiájára, de nagyon találóan a titkos találkahelyet „Kutató”-nak keresztelte el. Ez valóban egy „Kutató”. Csak itt nem a régmúlt, hanem a jelen titkait veszik górcső alá, dokumentálják az „ellenség” minden egyes csípős szavát, indulatos elszólását, magánéleti drámáit, bármit, amit az ÁVH terhelő adatként később felhasználhat a célszemélyek ellen. A múzeum „Kutató”-ját a belső elhárításért felelős osztály használja és speciálisan az egykori kisgazdapártiakra és volt nyilasokra ráállított ügynökök fordulnak meg itt rendszeresen, így „János”, „Budaházi” és „Hidas” fedőnevű besúgók.

besúgók
Mint kiderült az öreg halász is tartótiszt volt

A múzeumigazgató és az ÁVH közötti együttműködés természetesen szigorúan titkos. Ez olyan pártszerű dolog lehet. Komáromy elvtárs párttag, a „Párt ökle”, az ÁVH kérésére pedig hogyan mondhatna nemet egy párttag? Főként, hogy szolgálatával senkit sem kell beköpnie, közvetlenül senkinek sem árt vele. A besúgói szerephez képest egy „T”-lakás biztosítása igazán semmiség és még a múzeum forgalmát is növelheti vele, bár csekély mértékben.