1927

Felavatták a Zenepalotát – Méltó helyre került a zeneiskola

Miskolc, december 18.

Peczérvölgyi Samu cikke

Miskolc művészeti élete a mai napon hatalmasat lépett előre. Annyi év tervezése és anyagi ráfordítása után végre megnyitotta kapuit a Luther téri Zenepalota. Ideje volt az 1901-ben alapított zeneiskolának, – mely a vidék egyik legnagyobb tanuló létszámú intézménye – egy külön épületet kapnia, hisz fennállásának 25 éve alatt javarészt épület nélkül, kölcsöntermekben, a városban szétszórva végezte magas színvonalú munkáját. Az intézmény igazgatói, Lányi Ernő országszerte ismert zeneszerző, majd Szent-Gály Gyula karnagy idejében – akinek köszönhető volt, hogy már az első világháború előtt a Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeum Egyesülettel összefogva a vasgyári zenekar segítségével a zeneiskola erőiből, a város zenét szerető és művelő polgáraiból szimfonikus zenekart alapított – még nem sikerült a terv. Most Koller Ferenc igazgató agilitásának köszönhetően dr. Hodobay Sándor polgármester az ügy mellé állt és a város nem kevés anyagi áldozatot hozva (kölcsönt felvéve) megépítette a zene miskolci templomát.

Ha visszaemlékszünk rá a hitelfelvételkor parázs viták zajlottak a közgyűlésben, hisz a városi képviselők egy része nem támogatta az ötletet mondván, vannak a város életében fontosabb dolgok is, mint a Zenepalota megépítése, de a polgármestert nem tántorította el semmi az ügy mellől. Számos terv született az épületre. Ezek közül a város Waelder Gyula építész terveit választotta, a kivitelezési munkákkal Singer Samu és Papp Sándor építészmérnököket bízták meg. A Zenepalota építésével rekord gyorsasággal készültek el, hisz 1925. június 21-én történt az első kapavágás a területen. Az építőknek az alapozási munkáknál számos nehézséget kellett figyelembe venni. Legsúlyosabb a víz, a Szinva közelsége volt. Ezen a területen régebben malmok is voltak, tehát az alapokat úgy kellet elkészíteni, hogy a víz által mosott laza talaj megfelelő legyen ekkora épület megtartására.

A Zenepalota alapozási munkálatai

Kétszázhatvan munkás áldozatkész munkájának köszönhetően azonban mára elkészült e nagyszerű épület, ami az épp 70. életévét töltő Hubay Jenő hegedűművész nevét viseli mától. Tegnap nagyszabású avatóünnepséget rendeztek. A zenepalotai ünnepség műsora a következő volt:

– Himnusz. Előadta az iskola női kara. Orgonán kísérte Hollósy Kornél, vezényelt Koller Ferenc.

– Dr. Hodobay Sándor polgármester üdvözlő beszéde.

– Hubay: a) Románc, b) a Fonóban. Előadta: Gránát József az iskola óraadó tanára, zongorán kísérte: Jenney Sarolta

– Hubay-Végváry: Könnyek. Hubay-Szikra: Hó takarja a hegyeket. Énekelte: Tóth-Bartók Anna, zongorán kísérte: Bihary Aranka

– Dohnányi: Verseny tanulmány (f-moll) Előadta: Puky Margit 

– Hubay: Versenymű (c-moll) Előadta: Helényi Gyula gordonka művész, zongorán kísérte Palkó Kornélia.

– Liszt: Szent Ferenc legendája. Előadta: Thurzó Nagy Lászlóné.

– Liszt: Benedictus (A Koronázási miséből). Előadta: Hubay Jenő, orgonán kísérte: Sugár Viktor.

– Hubay: Adagio, Csárdajelenet – Előadta: Hubay Jenő, zongorán kísérte: Kosa György zongoraművész.

– Bach: Toccata és fuga d-moll, Boelman: Suit gotique, Bossi: Cansonetta. Előadta: Sugár Viktor az orgona tervezője.

A nagyszabású koncert után a Korona Szálló dísztermében 100 terítékes bankettre és vacsorára került sor, ahol maga a névadó Hubay Jenő mondott beszédet.

Lapunkat azonban érdekelte a miskolci polgárok véleménye városunk Zenepalotájáról. Megkérdeztük az embereket mondják el véleményüket eme nagyszerű épületről, intézményről.

Kovács Lajos: „Szerintem jó, hogy megépült a Zenepalota. Én is az építkezésen dolgoztam és úgy gondolom, hogy ezek a városi építkezések nekünk, kis embereknek is munkát adnak!

Szabóné Huszár Julika: Az én lányom már 3. éve jár a zeneiskolába és nagyon örülök, hogy végre méltó helye lett a zenedének, külön gratulálok Koller igazgató Úrnak, hisz nélküle és persze a polgármester Úr nélkül mindez nem jött volna létre.

Miskolczi Ferenc: „Ami pénzkidobás és pocséklás megy ebben a városban az már tűrhetetlen. A polgármester és bandája szórja a pénzünket. Mi a fenének kellett ez az iszonyatos pénzen felépített palota. A zenede eddig is meg volt, ezután is meg lett volna. Kérdem én nem lenne fontosabb a vízhálózatra, vásárcsarnokra, a kórházakra költeni?

Leszih Andor, a miskolci múzeum őre: Miskolc thjf. város zeneiskoláját a természetes fejlődés és a közszükséglet hozta létre. Miskolc, mint a leggyorsabban fejlődő vidéki város már rég kiérdemelte eme intézményt.

Tóth József: Zenepalota? Nekem mindegy csak az MVSC jusson fel a profi ligába.