1936
Hogy él ma egy diósgyőri munkás?
Miskolc, december 31.
Peczérvölgyi Samu cikke
A Borsod-Miskolczi Est nemcsak az aktuális hírek közvetítője, hanem szociálisan érzékeny lapként figyeli Miskolc és környékének, a megyének társadalmi viszonyait is. Most annak jártunk utána, hogy mi a helyzet a szomszédos Újdiósgyőrben? Ez a kérdés annál is érdekesebb, hisz itt van csonkaországunk egyik legnagyobb ipari munkahelye, a vasgyár. Konkrétan az érdekelt minket, hogy miképp él ma egy vasgyári munkás?
Elöljáróban megállapítható, hogy egy vasgyári munkásnak az anyagi helyzete örvendetesen jobb, mint a mezőgazdasági munkásoké. Jóval többet is keresnek, és egy vasgyár munkásainak nem kell fizetnie a mezőgazdákat sújtó különféle adókat. Betegségbiztosításra és lakásra pedig átlagban évi fizetésüknek csak 10%-át kell fizetniük.
A gyártelep vezetősége a munkásság lakásigénye iránt mindig nagy pártfogást tanúsított. Magyarországon itt építettek először cottage-rendszerű munkáslakásokat. A mai Vasgyártelepen 1262 lakásból 1 szobás 902, 2 szobás 226, 3 szobás 93, 4 szobás 27, 5-nél több szobás 14. A házak anyaga kivétel nélkül kő, palatetővel fedve. Vízzel, villannyal minden lakás ellátott, 75%-a csatornázott. Valamennyi lakáshoz kert tartozik bennük nemes gyümölcsfákkal, melyeket a vasgyári kertészet gondoz. A lakásokból csaknem teljesen hiányoznak a falusi lakásokat annyira jellemző szentképek. Helyettük fényképnagyításokat, divat- vagy sportlapokból kivágott képeket találunk.
A kalap használata általános, a legtöbb felnőtt férfinek többrend ruhája van, a legutóbbi divat szerint. A szappan használata általános, zsebkendőt is rendesen használnak. A tisztaságot hathatósan segíti a Vasgyár gőz- és kádfürdője. Medence, mindenféle zuhany, kád- és márványfürdő, villamosfényfürdő, szárazlégfürdő, gyógyiszapkészlet és szénsavfürdő áll a munkások rendelkezésére. A fürdő közkedveltségnek örvend, orvosi rendeletre pedig ingyenes. A Vasgyár társpénztára betegsegélyezési, rokkantsági, haláleseti szolgáltatásokat nyújt. A rendezett életmód meglátszik a Vasgyár és Pereces közegészségügyi viszonyain. Fertőző ragályos betegség csak a legritkább esetben fordul elő, még a gyermekek közt is. A gyár egészségügyi személyzete 10 orvosból, 1 védőnőből, 5 szülésznőből, s 11 Szentferencrendi ápolónővérből áll. Egyébként külön kórház is van, amit a gyár építtetett s ingyen engedett át a társpénztárnak.
A gyermekek iskoláztatása megoldott. A két telepen 17 férfitanító, 12 tanítónő és 4 óvónő dolgozik. A Vasgyár és a különböző egyesületek a gyermekek karácsonyi felruházásához mintegy 10.000 pengővel járulnak hozzá évenként. Az elmúlt négy év alatt két templomot építettek a saját erejükből! Valamennyi hitbuzgalmi egylet közül legeredményesebben a férfiak 600 tagú Credo-egylete dolgozik. Külön meg kell említenünk a Vasgyár kitűnő műkedvelő színjátszó gárdáját, amely néha hivatásos színészeket megszégyenítő rutinnal játszik. Sajnos, sem a cserkészet, sem a leventeegyesület nem tudja azt a szerepét betölteni, amit kellene. A társadalmi felemelkedés vágya a munkáscsaládokban igen erős. A legtöbb munkás a leányából tanítónőt, fiából tanítót vagy legalább is ipari főiskolást képeztet. A tisztek gyermekeiket mérnöknek adják. Analfabéta kizárólag az öregek közt fordul elő.
Mintegy tíz énekkar is működik a vasgyárban, ezek mindegyike igen nívós műsorral szerepel minden évben. A népdal jórészben kihalt, a pesti jazz-slágereket éneklik mindenhol. Amire nagy szükség volna, az a munkáskultúrház. Ezt a hiányt azonban hamarosan orvosolják. A keresztény szocialisták most épülő pompás székháza lesz hivatott erre a feladatra. Általában elmondhatjuk, ha egész csonkaországunkban csak annyi baj volna, mint amennyi itt van a vasgyárban, akkor lényegesen csökkennének kínzó szociális problémáink.