1927

Radics Bélát köszönti Miskolc!

Az ünnepség szeptember 24-én lesz a színházban

Miskolc, szeptember 19.

Mint ismeretes Radics Béla világhírű miskolci származású magyar cigányprímás most tölti be működésének 40-ik évfordulóját. Radics 18 éves koráig lakott városunkban, azóta elsősorban a székes főváros báljain és szállóiban játszik. Számos uralkodó előtt adott koncertet, s gyakran szerepelt külföldön, így Monte-Carlóban, Párizsban, Londonban és Baden-Badenben. Radics játéka a társadalom minden rétegének tagjait lenyűgözi, valóságos rajongója volt a néhai Sisi királyné és a híres zeneszerző, Claude Debussy.

A jubileum alkalmából szeptember 24-én Miskolc város közönsége ünneplésben kívánja részesíteni a magyar cigányzenészek koronázatlan királyát. Az ünnepség előkészítésére Hodobay Sándor dr. polgármester egy bizottságot állított össze, amely értekezletét hétfőn délben tartotta meg a polgármester elnöklésével. Az értekezleten megjelentek az elnöklő Hodobay Sándor dr. polgármesteren kívül Halmay Béla dr. helyettes polgármester, Vidats János törvényhatósági bizottsági tag, Koller Ferenc városi zeneiskolai igazgató. Kolár Nándor, a miskolci villamosművek igazgatója, Papp Sándor műépítész és Wittner Ernő, a mezőgazdasági kamara igazgatója.

A bizottság összeállította Radics Béla ünneplésének programját. Eszerint szeptember 24-ikén este fél 8 órakor a diszestét Radics Béla fogja megnyitni, aki teljes zenekarának élén eljátssza a Himnuszt. Majd a város közönsége nevében üdvözli a nagy cigányprímást Vidats János törvényhatósági bizottsági tag és átnyújtja számára Miskolc város közönségének ezüst babérkoszorúja. Ezután pedig Radics Béla teljes zenekarával magyar nótákat fog játszani.

A színházi ünnepség után nyilvános bankett lesz a Korona-szállóban, melyen a meghívottakon kívül mások is részt vehetnek. A banketten Radics Béla teljes zenekarával fog közreműködni.

A bizottság a színházi est jegyeinek árusítását rendkívül méltányos árban szabta meg, amennyiben a belépődíjak 10 pengőtől 50 fillérig terjednek. A jegyek a színház Deák-utcai pénztáránál előre válthatók.

Az utaztató megjegyzése:

Ahogy a Magyarország című lap 1930. február 23-ai száma beszámolt róla: Óriási veszteség érte a magyar zenésztársadalmat. Két nappal korábban meghalt Radics Béla cigányprímás! „Egymás után jönnek a barnaképű cigányzenészek, hogy leróják kegyeletüket a Mester előtt, akinél szebben senki sem tudta húzni a Lehullott a rezgőnyárfát és a „Megállok a keresztúton-t.” Radics Béla 1867. július 7-én született Miskolcon és 1930. február 21-én halt meg Budapesten. Apja Radics Vilmos is híres prímás volt, úgyszintén anyai nagyapja, Bóka Károly. Már hatéves korában rendkívül ügyesen kezelte a vonót. Később Kassára került, majd Debrecenben és Budapesten látogatta a Zenedét, tehát nem csak naturalista, hanem alaposan iskolázott zenész volt. Tizenöt esztendős korában apja mellett Berlinben a német császár előtt is játszott. 1885-ben költözött végleg Budapestre apjával, akitől azután hamarosan átvette a banda vezetését. A városligeti tó Széchenyi szigetén, ahol ma a Vajda-Hunyad vára áll, volt egy kioszk, ott játszott Radics Vilmos és fia Béla bandája. Vendégszereplésen játszott Európa több metropolisában. Hegedült királyok, fejedelmek előtt, s Erzsébet királynénknak, Sissinek is ő volt a legkedvesebb zenésze. Játékát Debussy, Kleiber is szívesen hallgatta. Járt Monte-Carlóban, Párizsban, Londonban, leggyakrabban és leghosszabb időt töltve Baden-Badenban. 1927-ben 40 éves prímási jubileuma alkalmából Miskolc díszpolgára lett. A verbunkos kor cigány-hegedűseinek egyik örököse volt. Zeneszerzői tevékenységet is folytatott. Írt magyar nótákat (Megállok a keresztútnál…), keringőket (Titánia), kesergőket, indulókat, polkákat. Budapesten 43 évig muzsikált a Pannóniában, de közben a Hungáriában is. Ő volt a legjobb báli cigány és az elitbálok rendezői valósággal versenyeztek érte. Nagyszerű zenész volt és talpig úriember. Mindig egyszerű, szerény és becsületes. Ezért, szerette őt mindenki. Nem volt neki ellensége, tálán csak egy, a jazz mondták róla. Radics Béla Erdélyi Náci híres prímás, szegedi cigánykirály unokahúgát, Rózát vette el feleségül, két leánya és egy fia született. Egyik leányának, Magyari Imre, szintén híres cigánymuzsikus volt a férje. A kerepesi temetői gyászszertartása zarándok hellyé vált, hiszen Magyarország jóformán minden cigányzenésze megjelent. Háromszáz tagú cigánybanda játszott a búcsúztatón. Rácz Laci, a nagy Rácz Pali harminchatodik fia vezette az óriási cigánybandát s elsőnek a régi híres debreceni újvárosi nótát játszották el, amelyet Radics Béla nagybátyja Balázs Kálmán szerzett. A főváros díszsírhelyet adott Radics Bélának.

Mozgóképek forrása: https://filmhiradokonline.hu/