1936
A Krasznojarszki Hadifogolyszínház Miskolcon
Miskolc, augusztus 7.
Peczérvölgyi Samu cikke
A történet régen kezdődött, a nagy háború idején. A monarchia serege, mint minden hadat viselő fél rettentő emberáldozatot hozott az 1914-1918-ig tartó nagy öldöklésben. A halottakon túl elképesztő mennyiségű ember került hadifogságba, ahol akár 6-7 évet is kénytelen volt eltölteni a legnyomorúságosabb körülmények között. Ez leginkább az orosz fogságra volt igaz. Az orosz fogolytáborok közül a krasznojarszki fogolytábor volt az egyik legnagyobb.
Hogy a nyomorúságos körülményeket el lehessen viselni a foglyok önképzéssel, sporttal, művészettel is foglalkozhattak, legalább is 1917-1918-ig, a kommunisták hatalomra kerüléséig. Krasznojarszkban több ezer magyar fogoly volt. Az évek alatt sportegyletet, zenekart, sőt színházat is alapítottak.
Most ezek az egykori hadifogolyszínészek újra összeállnak egy előadás kedvéért, amit itt Miskolcon a 2. Miskolci Hét keretében mutatnak be. A krasznojarszki hadifoglyok nem véletlenül voltak városunkban. A 2. Miskolci Hét programjaként az egykori hadifoglyok találkozójára is sor került, a hadifoglyok életét bemutató kiállítás is nyílt. Ezeknek az eseményeknek a fő szervezője és lelkes támogatója maga a polgármester, Halmay Béla volt, hisz egykor ő is, hadifogolyként Krasznojarszkban raboskodott. A kiállításon az ő fából farigcsált pohárszerűsége és kanala is látható, amit a táborban használt. A Krasznojarszki Hadifogolyszínház akkor egész komoly vállalkozás volt. Sokan keresték kenyerünket színészettel a fogság alatt. A színház nagy volt, négyszáz ülőhely volt benne s ami a legfontosabb, minden este telt házak előtt játszottak. Később már olyan jól ment, hogy az egyik fogoly ügyes terve és megoldása révén még gőzfűtést is vezettek a színházba. Egy nagy barakkot kaptak a színház céljaira. Először megépítették a színpadot. Híres tervező művészek is voltak a foglyok között, akik építészek segítségével pár nap alatt elkészítették. Sok jó színész került hadifogságba. A Krasznojarszki Hadifogolyszínház társulatának tagja volt Földényi László, a Magyar Színház kiváló művésze. Zátony Kálmán, Mészáros Béla, akik most Szegeden játszanak, Gábor Ernő, Mészáros Sándor, a Nemzeti Színház volt titkára a hadifogolyszínház rendezője volt. A színház írója, dramaturgja Lengyel Ernő híres drámaírónk. Persze, a legtöbb szereplő amatőr volt. Mindent maguk csináltak, éjszakákon át varrták ruháikat, készítették a kellékeket, díszletet.
Nagy sikereik voltak. Az előadásokra egész kocsisorok érkeztek, orosz tisztek és feleségeik. Rajtuk kívül más nő nem is jöhetett a táborba, úgyhogy a női szerepeket is hadifogoly férfiak játszották. A színészek jó fizetést kaptak, hisz a színház jól ment, már reggel sorban álltak a jegyekért. Egy-egy premier egész kis ünnepe volt a tábornak. A színháznak zenekara is volt. Vezetőjük Melles Béla, akinek vonósnégyese jelenleg a világ egyik legismertebb együttese. A zene és a színház nagy felszabadító érzést adott a foglyoknak, akik a hadifogság kilátástalan, szürke napjaiban örömet szereztek maguknak és társaiknak.
Most, sok-sok év után Miskolcon szerepel az egykori Krasznojarszki Hadifogolyszínház. Holnap egyszeri alkalommal, 19 órától a Miskolci Nemzeti Színházban lépnek fel, egykori nagy sikerüket a Tatárjárás című darabot mutatják be. Menjünk el minél többen, bár úgy érezzük, erre úgy sem kell buzdítani senkit.