1965
Késői Eső
Miskolc, május 31.
Peczérvölgyi Samu cikke
Dél-Rhodesiában, a húszas évek kezdetén egy bizonyos Maria Frazer nevezetű asszony tizenegyed magával új szektát alapított. Feltűnést nagyon nem keltett a szekta, de bibliamagyarázatát 1920-ban még csak tizenegyen, később egyre többen fogadták el, s csatlakoztak a Késői Eső szektához. A szekta elnevezését egy bibliai idézet ihlette. „Kérjetek esőt az Úrtól a késői eső idején! Az Úr villámlást szerez és záporesőt ad nékik és kinek-kinek füvet a mezőn.” (Zakariás könyve 10. r. 1. v.)
Tíz évvel a Késői Eső szekta megalapítása után a vallásalapító egyszer csak rádöbbent, hogy az Isten nem más, mint ő maga! Imádkozzanak, könyörögjenek hát hozzá, és az adakozásról se feledkezzenek meg… – kezdte hirdetni. Maria Frazer követői közül néhányan ellenben úgy gondolták, hogy mégsem ő az Isten, ezért a szekta ketté vált. A levált tagok megalapították a Késői Eső Ébredése Gyülekezetet. Ők a próféciát hirdették és jobb szervezőként szektájuk lassan elterjedt az egész világon. Európában, Németország a fő bázisuk és most Magyarországra is eljutott a Késői Eső Ébredése gyülekezet. Mi sem természetesebb, hogy az első közösség Miskolcon alakult meg, Berzy Sándor, az egykori Berzy fűszerkereskedő család leszármazottja vezetésével. Németországból érkezik a propagandaanyag, itt lefordítják, sokszorosítják s terjesztik. Hazánkban jelenleg mintegy száz tagja van a szektának; az országos központ: Miskolc.
Nevüket arról a tanításukról kapták, mely szerint Isten „egy korai és egy késői esőt” ígért a földkerekség népeinek, hogy azokkal tisztítsa meg az emberiséget bűneitől. Szerintük a „korai eső” a keresztyénség kialakulásakor lezajlott. A „késői esőre” pedig hamarosan sor fog kerülni. Erre a gyülekezet tagjai felelős várakozással készülnek. Az imaközösség összejövetelét hetenként özvegy Kaderjáknénál tartják. Más megyékből, sőt még Pestről is eljönnek Miskolcra. A szertartást egyszerű köszöntés vezeti be, majd közösen imádkoznak. Ezután a hitben legérettebb imádkozik, s csak ekkor kerül sor az egyenkénti, külön imádkozásra. Mereven egy pontot néznek, hosszú-hosszú percekig, mígnem extázisba esnek. Egymásnak beszélnek, párosával vagy éppen az egész gyülekezethez. Ha valaki azt mondja, hogy most őt megszállta a szent lélek, akkor a többiek borzadva figyelik. – „Isten azt mondja, hogy feléd, testvér, egy zöld kígyó kúszik… – s akire rámutat, az elpusztul, meghal” – hirdetik! Állítólag előfordult, hogy egy-egy ilyen összejövetel után egy-két testvér idegösszeroppanást kapott. Egyeseket az isten azzal ajándékozott meg, hogy ismeretlen nyelveken értenek, másokat, hogy kézérintéssel gyógyítanak. Ám Maklári Pap Anna miskolci lakos éppen azért hagyta ott a gyülekezetet, mert betegségén az imádkozás nem segített.
Kaderjákné szerint ő súlyos cukorbetegséggel jött ide. Szívesen imádkoztak érte, de amikor mondták, hogy hagyjon ki egy-két inzulint, bízzon inkább a hitben, akkor ő azt felelte: „Majd bolond leszek…” Pedig, amikor imádkoztak és vallásos énekeket énekeltek, olyankor megkönnyebbült és még táncolt is örömében.
Szóval a Kesői Eső Ébredése Gyülekezet megérkezett Magyarországra is! Egyelőre nincsennek a hatóságok vegzálásának kitéve és már meghívták a nemzetközileg elismert magyar származású prédikátort Robert Fuxot (Fux Róbert) Ausztráliából, hogy erősítse közösségüket.
Az utaztató megjegyzése:
A Késői Eső Gyülekezet külföldi hatásra az 1960-as években közepén jelent meg Magyarországon. Ekkoriban a hazai karizmatikus mozgalmon belül radikálisabb irányzatot képviseltek, és híveik körében jelentős volt az értelmiség aránya. Az ÁEH (Állami Egyházügyi Hivatal) jelentése szerint „Imádkozással és kézrátétellel gyógyítanak. Ceremóniájuk lényege, hogy padlóra fekve értelmetlen, idegen szavakat üvöltenek, majd egy előimádkozó imába foglalja ezeket az értelmetlen szavakat. Általában betegeket keresnek meg és ezeket igyekeznek beszervezni.” Megjelenésük később konfliktusokat okozott a szabadkeresztyén, és a pünkösdi gyülekezetekben, mint pl. Miskolcon is.