1945
Újra megnyit a Guttmann tánciskola
Miskolc, február 19.
Dudujka Pál cikke
Ismét megnyitja kapuit Miskolc egyik legnépszerűbb tánciskolája. Vezetője, Guttmann Ármin táncoktató szerencsésen túlélte az elmúlt hónapok viharait és egy német lágerből visszatérve azonnal kérvényezte a tánciskola újra nyitását.
Guttmann Ármin, ahogy tanítványai emlegetik, Guba bácsi húsz éve él Miskolcon és kétségtelenül hozzátartozik a város közösségéhez. A kőbányai születésű táncoktató fiatalkorában még maga sem tudta biztosan, hogy a futball vagy a tánc szeretete fontosabb-e számára, ezért mindkét sportágban jeleskedett. 1914-től éveken keresztül – egy trió tagjaként – az egyik leghíresebb pesti mulató, az Erzsébet körúti Royal Orfeum táncosa volt. 1919-ben elvégezte a tánctanítóképzőt, majd tánciskolát nyitott Kőbányán, ahol bécsi keringőt, one és two stepet, bostont, francia négyest és shimmyt tanított. Emellett számos klubban futballozott, többek között Béla öccsével együtt a kőbányai Törekvésben, az MTK-ban és végül a miskolci Attila csapatában.
Guttmann Ármin ugyanis 1926 őszén a fővárosból Miskolcra költözött és átvette a Debreceni utca 25. alatt lévő Török-féle tánciskolát. Iskolája bár a város központjában volt, sosem tartozott az elit tánciskolák közé. Látogatói többnyire proletárgyerekek voltak – jártak ide Diósgyőrből is –, de előfordult ott mindenféle népség. Az iskola annak dacára is rendkívüli népszerűségnek örvendett, hogy mostoha körülmények között működött. A Debreceni utca csak egy fél utca, amelynek egyik felét földszintes házak, a másikat pedig a Pece-patak foglalja el. A gyakran szennyezett Pecéből áradó bűz nem túl hívogató, mint ahogy sokakat az is visszariaszt, hogy régebben a tánciskolában és még inkább a környékén gyakorta fordultak elő verekedések. A délutáni és az esti össztánc szinte sosem múlt el pofonok nélkül. Hiába volt ott a rendőrőrszem, legelébb őt dobták bele a Pece-árokba. Gyakran leverték a lámpákat, és olyan hirtelen tört ki a verekedés, hogy a mamák az ablakon ugráltak ki, a lányok meg a padok alá bújtak, nehogy a sötétben ők is kapjanak egy-egy ütést. Akkoriban még a táncrendet is a táncosok dirigálták, és a verekedések pedig többnyire abból indultak ki, hogy nem adtak át egy lekért lányt. Néhány „virtus-legény” valósággal markában tartotta az egész tánciskolát.
A verekedő fiatalok az új tánctanárt is igyekeztek megregulázni és a főkolomposok azzal fogadták, hogy „No, maga se fog itt sok káposztát megenni!” Guttmannt azonban nem lehetett megtörni. Legelébb a nótarendelést tiltotta meg, amire kitört a fütyülés, ő azonban határozottan fellépett a rendbontókkal szemben: „Aki nem tart rendet, az kimehet!” — mondotta. Aznap éjjel kocsilőccsel várták a táncoktatót, de az új renden nem változtathattak. Guttmann saját védelmében kénytelen volt pisztollyal közlekedni, de emellett összeszövetkezett az egyik főkolompossal, aki ezután egyenként verte ki a rendbontókat a tánciskolából. A táncrend helyreállt és kialakult a modern táncok, a tangó, a one step, a francia keringő és a simmy változó divatja mellett a francia négyes további uralkodó és fegyelmező szerepe. A táncoktató a „körhintát”, a lányok felkapását is tiltotta, miután előfordult, hogy izzadt kézzel elengedték a lányt, az meg kirepült a körből, elcsúszott a parketten és a mamák lába előtt kelt fel. A Guttmann által vezetett össztáncokon szép szokások alakultak ki és váltak hagyományokká, tánciskolája pedig a kevésbé tehetős fiatalok egyik legkedvesebb szórakozó és ismerkedő helyévé vált.
Mindebben nagy szerepe volt Gyula bácsinak, vagyis Faluba Gyulának, a tánciskola vak zongoristájának, aki kiemelkedő tehetség. A középkorú férfi élettársával minden új filmet „megnézett” a moziban, az ott hallott slágereket pedig egyszeri hallás után hibátlanul lejátszotta. Hogy a Guttmann tánciskolának jól ment, sokak szerint a legnagyobbrészt ennek volt köszönhető.
A vészkorszak hónapjaiban aztán Guttmann Ármint is elhurcolták családjával együtt. Felesége, Weisz Irén és tizennégy éves fia, Ervin odaveszett, a táncoktató azonban bár lefogyva, de épségben hazatért és azonnal kezdeményezte a hatóságoknál, hogy engedélyezzék a Debreceni utca 25. szám alatti iskolájában a tánctanítást. Az elmúlt napokban tűzrendészeti vizsgálatot tartottak a tánciskolában, s minthogy mindent rendben találtak, újra szólhat a muzsika, Guttmann Ármin tánctanítással, Gyula bácsi lenyűgöző muzsikával várja a mulatságra és társaságra vágyó fiatalokat.
Az utaztató megjegyzése:
Guttmann Ármin (Budapest, 1896 – Miskolc, 1975) 1951-től a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tánctanítók Munkaközösség keretében, illetve annak elnökeként folytatta a tánctanítást. Második feleségével, Páldi Ilonával és munkatársaival – köztük Balogh Sándorral – 1975-ben bekövetkezett haláláig tanította a miskolci fiatalokat.