Borsod-Miskolczi Est
Dudujka Pál és Peczérvölgyi Samu lapja
A TEGNAPILAP
Az igényes időutazók lapja
Megjelenik akár tegnap, akár holnap, de leginkább minden jövő hétfőn, vagy vasárnap!
Friss híreink
V. évfolyam 45. szám (2025. november 9.)

1918
A miskolci Bergestelle, a tolvajok paradicsoma!
Miskolc, ezekben a világháborús időkben, évek óta kitűnő közellátási munkát végez. Nagy Ferenc, volt polgármester, majd főispán, jelenleg az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke vezetésével kialakított rendszer bátran mondhatjuk, hogy modell értékű az egész ország számára.

1974
Egy sosem látott díszpolgár!
Egykor ellenség volt, most barát. Harminc éve részt vett a város elfoglalásában, most kitüntettük. Változnak az idők, változnak a szelek. Ivan Taraszovics Vecserszkij alezredes Miskolc város új díszpolgára.
További híreink
Politika-Közélet

1955
Az ÁVH megyei vezetői
Államvédelmi Hatóság. Egy erőszakszervezet, amelyet hiába olvasztottak formálisan 1953-ban a Belügyminisztériumba, hatalmas félelmet vált ki az emberek körében, legyen az kulák vagy gyári munkás, osztályellenség vagy párttag. De kik is vezetik az ÁVH-t Borsodban, illetve Miskolcon? Lapunk megszerezte a vezetők névsorát.

1932
Moszkvába szökött Gergely Sándor,
a miskolci Reggeli Hírlap egykori rovatvezetője
A magát nyíltan szocialistának valló Gergely Sándornak már többször meggyűlt a baja a hatóságokkal. Szélsőséges baloldali nézeteit tükröző publicisztikái miatt már számos írását betiltották, őt magát pedig elítélték nemzetgyalázás címén. A titkon kommunistává lett újságíró nemrég újabb, ezúttal több év börtönnel fenyegető büntetésre számíthatott, ezért megszökött, s azóta Moszkvában erősíti az emigráns magyar kommunista írók csapatát.

1929
Bosszúból kémkedésért ítéltek el egy miskolci őrmestert
Egy héttel a Hidasnémetiben elfogott Pecha Vince kassai vasutas kémpörének lezárulta után újabb kémkedési ügy rázta meg a közvéleményt. Papp József miskolci őrmestert ítélték el Kassán hasonló váddal. A két ügy közötti kapcsolat egyértelmű, a miskolci katona elítélése kicsinyes politikai bosszú eredménye.

1916
Miskolc a példák városa
Dübörög a világháború. Minden ország, hadigazdaságra állt át, mindent alárendelve a hadászatnak, a hadseregeknek. Őrült pénzek égnek el a csatamezőkön. Gazdaságok recsegnek-ropognak. Az otthonmaradottak saját bőrükön kénytelenek tapasztalni, a háború pénzügyi hátrányait. Amíg az országok hadigazdaságra álltak át, addig az egyszerű ember csak a hiánygazdaságot érzi. Alapvető élelmiszeripari, ruhaipari és egyéb árucikkek tűnnek el az üzletekből. Legfájdalmasabb az élelmiszerhiány. Az emberek szerte Európában, benne Magyarországon éheznek! Kisebb-nagyobb települések lakosságának órákig kell sorban állni tejért, húsért, kenyérért, ha van.

1957
A Népszabadság lebuktatta: Csürke László főhadnagy
részt vett a sortűzben
Az 1956. október 26-i miskolci sortűznek halálos áldozataiért mindezideig egyetlen elkövető sem vállalta a felelősséget, s még a kilétüket is titkolják. Most azonban a Népszabadság egyikükről lerántotta a leplet. A lap egy kommunista „hősökről” szóló cikkben tényként közölte, hogy Csürke László volt államvédelmi – jelenleg rendőr – főhadnagy „igenis lőtt”.

1930
Antiszemitizmus a magyar felsőoktatási intézményekben!
Megdöbbenve és felháborodva állunk azon események előtt, melyek - most már bátran kijelenthetjük - az egyetemek, felsőoktatási intézmények falai között is meghonosodni látszanak. Roppant káros társadalmi jelenség, mely ezek szerint, nemcsak a tanulatlan, könnyen hergelhető, könnyen fanatizálható buta tömegre hat, hanem nemzetünk jövőjét vezetni hivatott, tanult értelmiségre is. Nem csodálkozunk ezért, hogy a fajvédő, szélsőséges mozgalmak mennyire sok embert tudnak keblükre ölelni manapság, a zsigeri gyűlölet mennyire divatos lett kis hazánkban.

1955
Besúgók háza
Az elmúlt években sorra épülnek a háromemeletes bérházak a Rácz Ádám utcán. Első lakóit különböző szempontok alapján választották ki, általában valamely vállalat dolgozói közül. Az egyik bérház lakóinak egy részét azonban elképzelhető, hogy az Államvédelmi Hatóság, pontosabban Kovács István államvédelmi hadnagy szemelte ki. Az épületben ugyanis három informátor kapott lakást, de van itt egy besúgókkal való kapcsolattartásra használt titkos találkahely is.

1957
Akasztófa egy szovjet katona meggyilkolásáért
Az 1946-ban, a fővárosi Oktogonnál történt szovjet katonagyilkosságok óta nem hallani olyan esetről, hogy a megszálló haderő valamely tagját meggyilkolták volna. Az 1956. októbere és decembere közötti harcok során természetesen rengeteg szovjet katona vesztette életét, de tényleges – harci cselekményekkel össze nem függő – gyilkosságról nem lehetett tudni. Mindez most megváltozott, 1957. április 19-én a Miskolc külterületén lévő Csattoson agyonlőtték Ny. G. Petrovicsot, a szovjet alakulatok egyik harcosát. Az eset egyúttal felkiáltó jel is: félévvel a letört forradalom után sem csitulnak a szovjetellenes indulatok.

1952
Az ex-partizán, aki kiszabadította kitelepített szüleit a Hortobágyról
1952. július 25-én mintegy ötszáz embert hurcolt el az ÁVH Miskolcról, a kitelepítettek a hortobágyi Borsós-tanyára kerültek. A félezer ember közül azóta mindössze egy idős házaspár szabadult, őket fiúk, az egykori ellenálló, majd politikai rendőr, a már Budapesten élő Padányi Mihály szabadította ki.

1921
Hát ez most nem jött össze!
Hazánk életében a nagy háború utáni területi, társadalmi, gazdasági pusztítás, melyet a gyalázatos trianoni békediktátum pecsételt meg, szinte lehetetlen helyzetet teremtett. A világ fenekestől fordult fel mindenki számára, aki a Kárpát-medencét lakta. Menteni kellett a menthetőt, az értéket, mely valaha a miénk volt, de most már más országokat gyarapítaná. Menteni a tárgyi és szellemi javakat, amiket a magyarság hozott létre hosszú évszázadokon keresztül.

1929
Mexikó ismét megnyitotta kapuit
A kellemes időjárás beköszöntével ismét megnyitotta kapuit a mexikói nyári mulató, amelynek fenyves kerthelyisége a környék egyik legnépszerűbb vendéglője. A vasgyártól mintegy húsz perc járásra található helyiség látogatói ezúttal jutányos áron Baczur Mihály tulajdonos személyautójával is közlekedhetnek.

1937
Egy egzotikus, misztikus előadás a Miskolci Nemzeti Színházban
A Borsod-Miskolczi Est hű marad szokásaihoz és ahogy eddig is tette, most is beszámol a városunkba érkező magyar, vagy nemzetközi hírnevű művészekről és előadásaikról. Tegnap és tegnapelőtt a Miskolci Nemzeti Színházban egy egészen káprázatos és a magyar szemnek felettébb idegen, egzotikus balettelőadásra került sor. A nagy érdeklődésre való tekintettel két este is fellépett Miskolcon a világhírű indiai hindu balett.

1896
A görög olvasó angyalbakanccsal
Ha visszatekintünk azon a hosszú, gyötrelmes, ámde gyönyörű útra, ameddig a magyar nyelvű színjátszás végleg meghonosodott hazánkban és pillantást vetünk azokra a színész „hősökre”, akik nem hagyták, hogy kihunyjon az eszme, hanem bármi áron is táplálták tüzét, feltűnő, hogy Miskolc milyen fontos szerepet töltött be a magyar színjátszás történetében.

1952
Déry Tibor szemüvegén keresztül
- Miskolc, Rákosi Mátyás Nehézipari és Műszaki Egyetem –
2. rész
Hazánk megbecsült írója, a Baumgartner-díjas, Kossuth-díjas Déry Tibor idén hosszabb utazást tett Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében. Utazása során több napot töltött Miskolcon és az épülő, de már jelentős részén képzést folytató Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetemen. Keserédes, bizakodó, rajongó és elszomorodott élményeit a Hazáról, emberekről című útinaplójában írta meg. Társadalmi szociográfiai, kulturális megfigyeléseit őszintén tárja az olvasó elé, nem tagadva el a jót és a rosszat sem írásában.

1952
Déry Tibor szemüvegén keresztül
- Miskolc -
Hazánk megbecsült írója, a Baumgartner-díjas, Kossuth-díjas Déry Tibor idén hosszabb utazást tett Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Utazása során több napot töltött Miskolcon és az épülő, de már jelentős részén képzést folytató Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetemen. Keserédes, bizakodó, rajongó és elszomorodott élményeit a Hazáról, emberekről című útinaplójában írta meg. Társadalmi szociográfiai, kulturális megfigyeléseit őszintén tárja az olvasó elé, nem tagadva el a jót és a rosszat sem írásában.

1921
A legjobb „János vitéz” váratlan halála
Ez a hír sajnos nem kamu, nem az országos lapok címoldalára kerülés kényszere. Fájó szívvel tudatjuk, hogy Debrecenben egy tüdőszanatóriumban rövid szenvedés után, 42 éves korában meghalt Kállay Jolán, ünnepelt primadonna.

1941
Egy miskolci református líceumi tüzérhadnagy emlékiratai
Érdekes és tanulságos emlékiratot tartalmazó kiadvánnyal lepte meg a Fekete Pál és társai Felsőmagyarországi Nyomdavállalat a miskolci olvasóközönséget. Napokban megjelentette Sáfrány Mihály 1848/1849-es tüzérhadnagy emlékiratait. Az egykori tüzér visszaemlékezéseit fia vitéz Sáfrány Géza ny. honvéd altábornagy rendezte sajtó alá.

1881
Magyarosító egylet Miskolcon
A magyarosítás érdekében megindult országos mozgalom hatására Miskolcon is megalakult a magyarosító egylet. A többnyire izraelitákból álló társaság – amely elsősorban a névmagyarosítást tűzte ki célul – nagy aktivitással vetette bele magát a közéletbe.
Bulvár

1918
Botrányos hatósági eljárás!
Báró Jeszenák Pálné Csicseri Orosz Adrienne-ét Lipótmezőre vitték (első rész)
A múlt heti számunkban (Bomie V. évf. 19. szám) már írtunk a mezőkövesdi gyökerű Csicseri Orosz családról. Ekkor Csicseri Orosz Béla tragikus sorsáról tudósítottunk. Most leányáról, Csicseri Orosz Adrienne-ről kaptunk híreket. Nevezetesen őt a lipótmezői tébolydába zárták. Vajon mi vezetett ehhez az eseményhez, miért kellett így járnia?

1881
Izgalmas öngyilkosság a tengerparti luxusnyaralóhelyen
Érdekes, izgalmas, de egyben tragikus hír jutott el hozzánk minap a mezőcsáti Csicseri Orosz család egyik tagjáról, Csicseri Orosz Béláról. A jóvágású, snájdig huszártiszt főbe lőtte magát a belgiumi Ostende luxustengerpartjának egyik szállodai szobájában. A hírek szerint szerencsejáték és kártyaadóságai elől menekült a halálba. Csicseri Orosz Béla fia volt a gazdag Csicseri Orosz Mihálynak, aki Mezőcsátot képviselte sok éven át az országgyűlésben.

1918
Báró Scotti, a furfangos csaló
Az elmúlt hónapokban egy magát báró Scottinak kiadó középkorú férfi verte át Miskolc több pénzintézetét és jó nevű polgárát. Miután szélhámossága kiderült, a férfi kereket oldott, a napokban azonban Székesfehérvárott letartóztatták.

1955
Kupleráj a levéltárban – levéltár a kuplerájban
Schwendtner István volt városi főlevéltárnoknak főhet a feje rendesen. Nem elég, hogy hatalmas rendezetlenség uralkodik az archívumban, de iratanyagának egy részét egy volt kuplerájba helyezték el, ahol ráadásul a felszökő talajvíz miatt vizesedik a fal, penészednek az iratok és rohadnak az faállványzatok.

1934
Egy különös világrekorderpáros, Mrekvicska Ferenc és Raska József
„Sporttörténelmi” hajnal virradt június 23-án, pénteken Diósgyőrre és Miskolcra. Még alig pitymallott, de már tömegek gyűltek a vasgyár tőszomszédságában lévő Gyár utcán. Mrekvicska Ferenc és Raska József világrekordot kívánt megdönteni távgyaloglásban. Terveik szerint innen egészen Budapestig akartak gyalogolni. Jó, jó kacarászhat magában a kedves olvasó, ez nem olyan nagykunszt! Petőfi is gyalogszerrel járta be a Kárpát-Medencét Dunántúltól Erdélyig, nem beszélve kiváló sportembereinkről, akiknek egy ilyen táv meg se kottyan. Igen ám, de Mrekvicska Ferenc és Raska József teljesítménye azért egyedülálló, mert ők vakok!

1961
Súlyos alkoholproblémákkal küzd mindenki „Józsi bácsi”-ja
„Józsi bácsi” – egyszerűen így szólítja szinte mindenki, legyen az pártfunkcionárius, vagy a nép egyszerű fia. Prieszol József a megyei pártbizottság első titkára valóban élvez némi népszerűséget egyszerű és közvetlen jelleme okán. A háttérben azonban súlyos problémák húzódnak meg, Józsi bácsi túl sokszor és túl sokat nyúl az alkoholért.

1947
Felfüggesztették a kommunista listán induló római katolikus papot
Halmos G. Ottó ragályi római katolikus plébános a Magyar Kommunista Párt megyei listáján indult az országgyűlési választáson, ehhez azonban nem rendelkezett püspöki engedéllyel, ezért felfüggesztették szolgálatából.

1937
Veszélyben vagyunk? Rémisztő, fertőző betegség ütötte fel fejét
Miskolc területén!
Még július 15-én szűkszavú közleményt adott ki Dr. Tréki Török Andor Miskolc város főjegyzője, hogy a Csattos-tanyán és a szomszédos Kiskőbánya-dűlőben felütötte fejét a rettegett betegséget okozó, az állatokra, de az emberre is igen veszélyes lépfene, vagy más néven antrax baktérium.

1974
A díszpolgár múltjának sötét foltjai
Mint arról lapunk beszámolt, Miskolc város új díszpolgárokkal gazdagodott és soraikban tisztelhetjük Rónai Rudolf helsinki nagykövetet, a háború alatti miskolci ellenállás tagját. Méltatása már-már könnyeket csalna a szemünkbe, ha nem tudnánk, múltjában jócskán akadnak sötét foltok.
Baleset – Bűnügy

1853
A nemes Miskolczi-fivérek, akiktől még a nyírségi betyárvezér is rettegett
Nemes és nemzetes Miskolczi György és bátyja, Ignác állott a minap a nagykállói törvényszék színe előtt. A Miskolcon, illetve Nekézsenyben élő testvérpárt orgazdaság miatt öt, illetve négy év rabságra ítélték, a nyírségi betyár, Geszten Jóska feleségének meggyilkolása vádja alól azonban felmentették őket.

1935
Zabos Julianna, az elvetemült tolvaj
Nemcsak a rendőrség, hanem Miskolc polgárai is nagy figyelemmel kísérték egy titokzatos tyúktolvajnak és a rendőrségnek múlt év óta tartó nemes küzdelmét. A rendőrség hosszas nyomozást folytatott ismeretlen tettes ellen, aki a Miskolc-környéki falvak tyúkállományát fosztogatta.

1933
Sorozatos liliomtiprás a Vay úti szükséglakás telepen
Szerkesztőségünk is osztozik abban a felháborodásban, ami Miskolcot napok óta izgalomban, és az ügy természete miatt mélységes haragban tartja. Kiskorú személyek ellen elkövetett sorozatos erőszakolót fogott el a rendőrség a Vay úti régi járványkórházból átalakított szükséglakás telepen. A vádlott Sikur János 47 éves munkanélküli állványozósegéd.

1925
Egy amazon tragikus ámokfutása
Nem mindennapi tragikus gyilkosság tárgyalása zajlott tegnap Miskolcon. Ifj. Dósa Jánosné, született Vizinczei Júlia, 34 éves tibolddaróci asszonyt a vád szerint szándékos emberöléssel gyanúsították és ítélték el.

1919
Kegyelmet kaptak a halálraítélt barcikai asszonyok
A statárium bevezetése után elsőként özv. Molnár Jánosné és leánya, Matild állt a rögtönítélő bíróság elé, amely férjük, illetve apjuk meggyilkolása miatt mindkettőjüket halálra ítélte. Bali Mihály hóhér munkájára azonban végül nem volt szükség, az asszonyok kegyelemben részesültek.

1934
A kasszafúrók
Mily sok bosszúságot okoz egy beakadt zár, vagy egy zárba tört kulcs. Sokak kerültek már nehéz helyzetbe efféle okból, s ha az ajtó belökése nem lenne „gyógyír”, csak mesterember segítségével, esetleg órák alatt tudnának bejutni saját házukba. Ezen szituációk átélői talán némi csodálattal tekintenek azon kasszafúrókra, akik csendben, halkan, észrevétlenül, s gyorsan végzik dolgukat. Bosszúságot is okoznak persze, hisz nem jótéteményből teszik „dolgukat”, épp megrövidítenek valakit.

1902
Veszedelmes pogácsa
Ki ne szeretné a pogácsát? Ezt a nagyszerű péksüteményt. Lehet elkészíteni tepertősen, vajasan, sajtosan és még sok féle módon. Mégis ez a nagyszerű eledel lett két atyafinknak a veszte. Történt, hogy Dzsunya János és régi cimborája, Pancsák György a jobb élet reményében elhatározta, hogy kimegy Amerikába szerencsét próbálni. Már régen tervezték ezt, némi vagyonkát össze is gyűjtöttek az útra. Dzsunya Jánosnak 300, Pancsák Györgynek 290 koronája volt. Ezt az összeget a kinti életük kezdőtőkéjének szánták. Még család, feleség, gyerek nélkül kiváló alkalomnak gondolták eme remek lehetőséget. Útlevelük, papírjaik rendben voltak, nosza, gondolták, kalandra fel!

1897
Rossz érdemjegyei miatt lőtte agyon magát egy tizennégy éves fiú
Czékus Zoltán megyei levéltárnok tizennégy éves fia agyonlőtte magát apja vadászfegyverével. A református főgimnázium diákja rossz érdemjegyei miatt választotta a menekülés ezen formáját, több tantárgyból is bukásra állott.

1933
Kegyelmet kapott a csendőrgyilkos
Tavaly, a statárium megszüntetése előtt pár héttel megdöbbentő gyilkosság történt Sajóbábonyban. Miután egy legény dulakodás közben megszerezte egy csendőr fegyverét, rálőtt a szerencsétlenre, majd szuronnyal keresztüldöfte. A csendőrgyilkos annak rendje és módja szerint rögtönítélő bíróság elé került, amely halálra ítélte. A kormányzó őfőméltósága azonban megkegyelmezett a legénynek, és büntetését örökrabságra változtatta át.
Sport

1909
Valahol el kell kezdeni!
Nagy napra virradtak a sportot, labdarúgást kedvelő Diósgyőr-vasgyáriak. A csak néhány éve meghonosodott új sportág, az „angol labdázás”, vagy futball már eddig is egyre nagyobb népszerűségnek örvendett a vasgyári fiatalok körében, sorra alakultak ilyen-olyan műkedvelő csapatok, akik a Ládi erdő füves részein, vagy a Kerekdomb rétjén hódoltak az új szenvedélyüknek.

1964
Egy kis fanyalgás Miskolc sportéletéről
A szocialista Magyarország Budapest után második legnagyobb városa Miskolc. Nagy kiterjedését, lakosainak számát, iparát, s kereskedelmét tekintve a vidék legnagyobb települése. 1945 utáni többszöri (1945, 1950) településcsatolásokkal létrejövő (Nagy)Miskolc Diósgyőrrel, Hejőcsabával, Szirmával, Görömböllyel, Hámorral országos szinten a legfontosabb városok egyike. Ezért furcsa, hogy városunk sportolási lehetőségei mennyire szegényesek. Talán nemcsak az utóbbi évtizedek hanyagságairól van szó. Lehet, hogy ez az adottság a régmúltból jön.

1944
Angelo Torricelli
Szomorú hír jutott el szerkesztőségünkhöz. Palicson, 75 éves korában elhunyt Angelo Torricelli. Hogy ki volt ő? Az idősebbek, itt Miskolcon még biztosan emlékeznek rá. Nikkell József kardvívómester és Antonio Torricelli olasz származású vívómester valóságos vívásforradalmat indított el városunkban az 1900-as évek elején.

1922
Rendőri túlkapások a diósgyőri meccseken
Tiszteljük, becsüljük a rendőrséget. Ők a rend őrei, nyugodt álmunk biztosítékai. Azonban lapunk nem mehet el szó nélkül azok mellett a dolgok mellett, amik néha a rendőrség ügybuzgalmának negatív, vagy rossz szájízű intézkedései okoznak.

1931
Bethlen miniszterelnök avatta fel az ország első bobpályáját
Még fel sem épült a Palotaszálló, mikor elhatározás született arról, hogy Lillafüredet a téli kirándulók központjává teszik, ahol a Tátrához hasonlóan síelők, ródlizók és korcsolyázók remekül áldozathatnak szenvedélyüknek. A pályák megépültek, köztük Csonkamagyarország első bobpályája, amelyet felavatása előtt elsőként maga Bethlen István miniszterelnök próbált ki.

1930
A bohém báró halála
Újabb élő sportlegendával szegényebb a város. Elhunyt báró Wardener Iván, egykori magasugró bajnok, aki bár sportága egyik legfőbb reménysége volt, duhajkodásra hajlamos életmódja megakadályozta abban, hogy nemzetközi porondon is bizonyítsa tehetségét.

1911
Szégyen a futás, de sport!
A testmozgásnak, a sportnak egyre több divatos formája honosodik meg nálunk Magyarországon és Miskolcon is! Tudjuk, hogy a sport az egészséges élet fontos kelléke, az edzett ember ismertetőjele. Újabbnál-újabb sportágaknak hódolnak a hölgyek és urak, nagy a választék. Legújabb őrület a Cross-country futás.

1909
Egy újabb nagyszerű sport Miskolcon!
Örvendetes, hogy az utóbbi évtizedekben újabb és újabb sportok váltak népszerűvé Magyarországon. Természetesen először javarészt Budapesten, s szép lassan a vidéki városokban is. Miskolc bár későn ébredt a vidéki városok között, de mára már számos sportág lelt otthonra városunkban és alakultak meg egyesületei, sportkörei.

1904
Új sportolási lehetőség Miskolcon!
Tegnap beköszöntött a nap, amikor Miskolc új sportolási lehetőséget kapott. Nem kell már befagyott tavakhoz, nagyobb pocsolyákhoz járnia annak, aki hódolni kíván e szenvedélynek. Rég vártunk már erre, hisz egy komolyabb városban nem múlhatnak el az év leghidegebb hónapjai eme régóta közkedvelt sportág nélkül.