1918

Báró Scotti, a furfangos csaló

Miskolc, július 10.

Dudujka Pál cikke

Az elmúlt hónapokban egy magát báró Scottinak kiadó középkorú férfi verte át Miskolc több pénzintézetét és jó nevű polgárát. Miután szélhámossága kiderült, a férfi kereket oldott, a napokban azonban Székesfehérvárott letartóztatták.

Sz. Kotta István kovácsnak tanult, de hamar megunta mesterségét és egy tanfolyamot elvégezve falusi táncmester lett. A negyvenes évei közepén járó férfi 1916-ban honvédtizedesként Kassán szolgált, ahol választékos modorával, elegáns öltözködésével és biztos fellépésével hamar gazdag barátokra tett szert. Nemsokára azonban gyanús lett, s miután érdeklődni kezdtek a múltja után, lelepleződött. Minthogy az előkelő körök szégyellték az esetet, futni hagyták és egy Mezőlaborc melletti vasúti bakterházhoz osztották be őrszolgálatra. Később a vasúti őrosztaggal Miskolcra került, ahol mintegy fél évig szolgált.

A kalandor Miskolcon is vagyonos emberként tetszelgett és gyorsan behízelegte magát a város vezető társadalmi köreibe. 1917-ben – még saját nevén – Mihályi Szerénát, egy itt lakó kolozsvári nyugalmazott állomásfőnök leányát vette nőül, hamarosan azonban már a Temes vármegyéből származó báró Scotti néven követett el csalásokat. A kalandor azt állította, hogy nagynénjétől, – a sosem létező – özvegy gróf Treschstein Barnáné után nagyobb örökség várományosa és erre hivatkozva igyekezett „kölcsönökhöz” jutni. Egy időre eltűnt Miskolcról, majd 1918 júniusában földbirtokosként tért vissza. A „báró” ugyanis megvette 1 millió 10 ezer koronáért megvette Karácsondy József nyírbélteki birtokát, amelyre a szerződés szerint 155 ezer korona előleget tett le. Mint kiderült, valójában csak 5000 koronát adott a földért, Karácsondy azonban a szélhámos rábeszélésére szívességből 155.000 koronát nyugtatott a szerződésben. Ezzel a papírossal Kotta István számára új lehetőségek nyíltak meg.

scotti
Sz. Kotta István életfilozófiája az volt: Egy csipett előkelőség!

Az álbáró a szerződés bemutatásával 400 ezer kölcsönt igényelt a Borsod-Miskolczi Hitelbanktól, amely azonban azt szabta ki feltételül, hogy 150 ezer koronát, valamint bekebelezési és egyéb költségek címén további 38 koronát köteles a bankhoz előzőleg befizetni. A férfi idejekorán 130 ezret valóban átadott, a pénzhez természetesen csalás útján jutott hozzá. Először a Földmívesbankból csalt ki előlegként 30 ezer koronát azzal, hogy húsz százalékkal olcsóbb áron ajánlott számukra eladásra hegyaljai bort. A bank további 80 ezret is adott volna a férfinak, a csalás azonban lelepleződött, s az akkor már a Borsod-Miskolczi Hitelbanknak befizetett pénzt a Földmívesbanknak sikerült visszaszereznie.
Az olcsó hegyaljai bor meséjével „báró Scotti” ezután a borkereskedéssel is foglalkozó Vőneky Mihály miskolci szűcsmestert verte át, akitől 100 ezer koronát kapott előlegként, majd széna és faeladás ígéretével Ungár Mór mérnöktől csalt ki 37 ezret. A férfi sikerét egy hétpróbás bűntárs segítette elő, aki magát Georgyevits István MÁV igazgatósági titkárnak és a gróf Treschstein család ügyészének adta ki és készséggel igazolta mindenki előtt, hogy a barátja csakugyan gazdag családból való birtokos.
Az álbáró azonban hamarosan lebukott. Miután Vőneky a bort tovább akarta adni, a vevő mintát kért, s a szűcsmester ekkor kezdett érdeklődni Sárospatak a bor holléte felől, kisült, hogy sem a bor nem létezik, sem Treschtein grófné nevét nem ismerik a környéken. Vőneky, majd Ungár Mór büntetőfeljelentést tettek Kotta István ellen, a férfit azonban már nem tudták előállítani. Az álbáró idejekorán kereket oldott. A vizsgálóbíró körözőlevelet bocsájtott ki ellene és bár úgy tűnt, a szélhámos köddé vált, a napokban Székesfehérvárott fülön csípték. Július 9-én reggel a fehérvári liszthivatalnál jelentkezett egy jól öltözött férfi és az ott szolgálatot teljesítő Sárosi István csendőrtől élelmezési jegyeket kért. Midőn a személyi adatait bediktálta, a csendőr meglepődve hallgatta, hogy az idegen báró Scottinak nevezi magát. A körözőlevelet ismerő csendőr rögtön tudta, kivel van dolga, de látszólag belement a játékba. Úgy tett, mintha nagyon megtisztelve érezné magát, udvariasan bekalauzolta a „báró urat“ Saághy Lajos rendőrkapitány szobájába, majd hirtelen jelentette a kapitánynak, hogy itt van a miskolci csaló. Az álbáró kezén másodpercek alatt csattant a bilincs.

Az utaztató megjegyzése:

Kotta István adataink szerint ekkor még nem került bíróság elé. Vélhetően az 1918-19-ben bekövetkezett zavaros viszonyok folytán szabadlábra került, majd Romániába tette át székhelyét, ahol Nagyváradon és Kolozsvárott követett el csalásokat. A csaló 1921-ben már gróf Bethlen Eszter természetes gyermekének adta ki magát és sikerült elérnie, hogy „törvényesítsék” és hogy hivatalosan felvegye a Bethlen nevet. Ezután gróf Bethlen István miniszterelnök unokaöccsének adta ki magát és a következő húsz évben Magyarországon, Csehszlovákiában és Romániában házasságszédelgéssel, illetve egyéb csalásokkal szerzett magának kétes hírnevet.