1929

Bosszúból kémkedésért ítéltek el egy miskolci őrmestert

Miskolc, szeptember 20.

Dudujka Pál cikke

Egy héttel a Hidasnémetiben elfogott Pecha Vince kassai vasutas kémpörének lezárulta után újabb kémkedési ügy rázta meg a közvéleményt. Papp József miskolci őrmestert ítélték el Kassán hasonló váddal. A két ügy közötti kapcsolat egyértelmű, a miskolci katona elítélése kicsinyes politikai bosszú eredménye.

Pecha Vince kassai államvasúti pénztáros hidasnémeti szolgálati helyén 1929 áprilisától a magyar hadsereg hadianyaga hollétének megállapítására próbált adatokat szerezni. E célból Tóth János hidasnémeti földművest ezer pengő jutalom ígéretével bírta rá arra, hogy próbáljon számára információt szerezni. A magyar hatóságoknak hamar feltűnt Pecha Vince gyanús magatartása, ezért megfigyelés alatt tartották. A lebukásra 1929. június 28-án került sor. Délután 17 és 18 óra között polgári ruhás magyar rendőrök arra lettek figyelmesek, hogy a hidasnémeti vendéglő egyik pincére egy – mint később kiderült, katonai adatokat tartalmazó – iratot adott át Pechának, aki azt tanulmányozás után a vendéglő egyik mellékhelyiségében rejtette el. Amikor a rendőrség közegei Pechát kérdőre vonták, eleinte tagadni próbált, a katonai iratok felmutatása után azonban beismerte tettét. A férfit azonnal letartóztatták, majd pár nap múlva bilincsbe verték informátorát is Tóth János hidasnémeti gazdálkodó személyében, akinél írásos bizonyítékokat is találtak.

giphy
Úgy néz ki, hogy mostanában a mozdony kerekein is kémek lógnak

A csehszlovák kormány rendkívül felháborodott a férfi letartóztatása miatt és azt állították, hogy a vasúti tisztviselő csupán agent provocateur áldozata lett. Állításuk szerint Pecha Vincének csupán egy levelet kézbesítettek ki, de alig kezdte azt olvasni, letartóztatták. A cseh nemzetvédelmi minisztérium kémosztálya által kiadott kommüniké szerint a csehszlovák katonai hatóságok Pechát letartóztatásáig egyáltalán nem ismerték, a hírszerző szervek semmiféle feladattal nem bízták meg és tőle semmifélre híreket nem vettek át. A cseh kormány a letartóztatást túlkapásnak és háborús provokációnak tekintette, ezért megtorlásul 1929. július 2-án Hidasnémetinél megszüntették a vasúti forgalmat Magyarország és Csehszlovákia között. A részleges határzár sem tudta azonban megakadályozni Pecha bíróság elé állítását. A fővárosi Margit korúti katonai törvényszék 1929. szeptember 13-án, zárt tárgyalás során Pecha Vincét és Tóth Jánost kémkedés bűntette miatt öt, illetve három év súlyos börtönre, valamint Pechát Magyarország területéről való örökös kitiltásra ítélte.

Az ítélet nagy felindultságot keltett csehszlovák körökben és gyorsan megérkezett az arra adott válasz: egy kontrakémkedési üggyel álltak bosszút. Áldozatuk Papp József, a miskolci gyalogezred őrmestere lett, akit ugyancsak kémkedéssel vádoltak meg. Az őrmester Kassa környékén lakó rokonait látogatta meg, s legutóbbi útja alkalmával kémkedés gyanúja miatt letartóztatták. A vádirat szerint Papp őrmester Kiss kapitány megbízásából ment kémkedni Szlovenszkóra, s ezért útjai során leginkább a helyőrségekkel bíró városokat látogatta meg. Papp a vizsgálat során állítólag részleges beismerő vallomást tett, később azonban határozottan tagadott.

Ügyét 1929. szeptember 19-én a kassai kerületi bíróság tárgyalta. Az őrmester ártatlanságát hangoztatta, de több tanú ellene vallott anélkül, hogy bizonyítékokat szolgáltatta volna állításaikra. A bíróság bűnösnek mondotta ki Papp Józsefet kémkedésben és ezért hétévi fegyházra ítélte. A rendkívül szigorú – és Pechánál is súlyosabb – ítéletbe az őrmester belenyugodott. Az elmúlt időszakban ugyanis hasonló esetekben a csehszlovák felsőbíróság még felemelte az elsőfokon kiszabott büntetést, s Papp József nyilvánvalóan azért fogadta el a törvényszék ítéletét, nehogy még több börtönnel sújtsák.

A magyar közvélemény dühösen fogadta Papp József miskolci őrmester elítélését. Sokan úgy vélik, hogy a férfit csak azért ítélték el, hogy így álljanak bosszút Pecha Vince bebörtönzéséért. Mások úgy gondolják, mindez csak azért történt, hogy Papp Józsefet fogolycsere keretében később Pecha Vincéért kicserélhessék, mint ahogy az nemrég az ugyancsak miskolci Szilágyi Dezső esetében is történt.

Az utaztató megjegyzése:

A legfelsőbb honvédtörvényszék 1929. november 8-án Pecha Vince büntetését négy és fél, Tóth Jánosét két és fél év súlyos börtönre enyhítette. A közvélemény által feltételezett fogolycserére nem került sor. Pecha 1934. március 13-án szabadult, majd visszatért Csehszlovákiába.

Kapcsolódó cikkünk: