1918

Botrányos hatósági eljárás!
Báró Jeszenák Pálné Csicseri Orosz Adrienne-ét Lipótmezőre vitték
(első rész)

Budapest-Miskolc, december 31.

Peczérvölgyi Samu cikke

A múlt heti számunkban (Bomie V. évf. 19. szám) már írtunk a mezőkövesdi gyökerű Csicseri Orosz családról. Ekkor Csicseri Orosz Béla tragikus sorsáról tudósítottunk. Most leányáról, Csicseri Orosz Adrienne-ről kaptunk híreket. Nevezetesen őt a lipótmezői tébolydába zárták. Vajon mi vezetett ehhez az eseményhez, miért kellett így járnia?

Csicseri Orosz Adrienne 1878-ban született Debrecenben a már előzőleg említett Csicseri Orosz Béla huszártiszt (1853-1881) és Fényes Amália Róza (1858-1905) házasságából. A család az apa hivatásából kifolyólag megjárta Nagyváradot és végül Miskolcra került, ahol a Mindszent utca 18. alatt laktak. Adrienne huszártiszt apja tragikus körülmények között meghalt ekkor a kisleány mindössze hároméves volt. Későbbi neveltetését anyja és annak családja próbálta kézben tartani. A miskolci belvárosi római katolikus felsőiskolában, majd az érseki felsőbb leányiskolában végezte tanulmányait. Csicseri Orosz Adrienne amellett, hogy feltűnően bájos és szép hölggyé cseperedett, kimondottan eszes, intelligens és zabolátlan természetű volt. A borsodi úritársaságok kedvence, nem véletlen, hogy hazánk első Kossuth-szobra avatásakor, 1898-ban a városunkba érkező Kossuth Ferenc tiszteletére adott banketten frappáns és kiváló szónoki képességgel ő köszöntette a politikust a miskolci nők nevében. Az akkori sajtó képviselői, akik jelen voltak az eseményen melegen méltatták eme szónoklatot és nem hitték el, hogy ez a leányszónok alig húsz éves. „Szokatlan, majdnem rendkívüli dolog történt azután, midőn Orosz Adrienne úrhölgy lépett a tósztozó férfiak sorába és a miskolci hölgyek nevében egy minden izében valóban sikerült beszédet mondott, amely tulajdonképen nem felköszöntő volt, hanem a Kossuth nevének és emlékének szánt hódolat mélységes kifejezése, mely egy fiatal hölgy által a hazafias érzéstől remegő hangon elmondva és a mellett teljesen correct, sőt magas színvonalon álló tartalmánál fogva is mélyen meghatotta a jelen voltakat, és az ifjú hölgyet a népes társaság egyik legünnepeltebb alakjává tette.”

adrienne
Csicseri Orosz Adrienne mindenkit elbűvölt szépségével és szónoki képességével

Azonban Orosz Adrienne minden látszat ellenére zabolátlan, szilaj és vad volt! Legvégsőkig anarchista, szocialista elveket vallott. Hamar az irodalom felé fordult és már 1899-ben Budapesten megjelent egy anarchista brosúrája a: „Ha … ha … ha … vagy egy világrend elmélete“ címmel. Az előszót Szittya Emil (Schenk Adolf) magyar költő, író, művészetkritikus és festő, Kassák Lajos és Blaise Cendrars, valamint a kor avantgárd művészeinek az egyik szellemi mestere írta, majd 1900-ban a „Czinizmus és idealismus” című regénye saját kiadásában. A könyv megjelenésével egyidőben eltűnt Miskolcról. Külföldi bolyongásairól csak mendemondák vannak. Állítólag Zürichben együtt élt egy Zanirott nevű orosz forradalmárral. Ebben az időben több, Oroszországból kiszökött anarchista társaság élt Zürichben és állítólag ezeknek a szélsőségét is túlszárnyalta Orosz Adrienne. Például ő akarta végrehajtani mindenáron II. Miklós cár megölését. Zürichben fennen hirdette, hogy az embernek vissza kell térnie az állati életmódhoz. Zürich után Párizs következett, ahol lopás miatt egy keveset börtönben is ült, majd egy kéjgyilkosságban való részvételért perbe fogták, de bizonyíték hiányában felmentették. Majd Olaszország következett, ahol viszonya lett egy vatikáni tisztségviselővel, bizonyos Mariano Rampolla del Tindaro bíborossal. Ezek az események, mint jeleztük csak ilyen-olyan híresztelések, sajnos hitelességüket már nem áll módunkban megállapítani.

Kapcsolódó cikkeink: