1918
Botrányos hatósági eljárás!
Báró Jeszenák Pálné Csicseri Orosz Adrienne-ét Lipótmezőre vitték
(második rész)
Budapest-Miskolc
Peczérvölgyi Samu cikke
A bomie V. évf. 19. és 20. számában már írtunk a mezőkövesdi gyökerű Csicseri Orosz családról. Csicseri Orosz Béla tragikus sorsáról és leányáról, Csicseri Orosz Adrienne-ről. Most folytatjuk eme páratlanul izgalmas és tehetséges írónő életét bemutató cikkünket.
Mint az előző részben említettük Csicseri Orosz Adrienne külföldi bolyongásairól, kalandjairól csak mendemondák vannak. Egy bizonyos 1907-ben már újból Magyarországon volt, hisz írói pályája ekkor indult be igazán. Sorra jelentek meg realisztikus, vallási útkereső, erotikus regényei. 1907-ben jelent meg a „Róma diadala” című keresztény-szocziális regénye, majd szintén 1907-ben a „Bozóthy Nóra grófnő” című könyve. A jó és rossz kritikai fogadtatásban részesülő, de női írótól mindenképp szokatlan hangvételű mű előszavában Csicseri Orosz Adrienne megérezve a megosztó írás hatását így ír: „Egyáltalán nem az a szándékom, hogy regényemet a közönség jóindulatába ajánljam. Még becses elnézésüket sem kérem. Mindenki megbírálhatja, sőt halálra ítélheti munkámat tetszése szerint. Én a támadásra úgy, mint a védelemre néma fogok maradni. Ezt a gyöngéd gyávaságot a lovagiasság letiprása nélkül megengedhetem magamnak, mivel hölgynek születtem. Néma maradok; – csupán a regényben beszéltem. Előszót is csak azért írtam, hogy olvasóimtól bocsánatot kérjek, hogy regényemet el mertem a nyomdába hozni.” Színdarabot is írt, az 1908-ban Nagyváradon bemutatott „A két házasság” című művet. A bemutató érdekessége, hogy az egyik szerepet maga a szerző játszotta.
1908-ban Csicseri Orosz Adrienne, Alba Nevis (Unger Ilona) és Beck Blanka Budapesten kritikai lapot alapított „Női Élet” címmel, azzal a szándékkal, hogy a modern nők életét érintő kérdéseket és problematikákat tárgyaljanak benne. Ugyanebben az évben írónőnk férjhez ment báró Királyfiai Jeszenák Pál földbirtokos és huszárkapitányhoz. 1917-ben váltak el. Házasságukból négy gyermek született: Adrienne, Béla, Melinda (csecsemőként meghalt), és Melinda.
Jeszenák Pálné Csicseri Orosz Adrienne kálváriája 1918-ban kezdődött, mikor regényt írt „Intézmények” címmel. Ez a regény egy magasrangú katolikus főpap és egy úrinő szerelmi viszonyáról szól. A még kiadatlan mű kéziratából az írónő különböző úritársaságok estélyein felolvasásokat tartott. Ez a még kiadatlan kézirat előbb-utóbb Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök kezébe került és valamiért magára ismert a szövegből. Az események, mint Csicseri Orosz Adrienne egész élete igen ellentmondásos. Tény, hogy bejáratos volt a püspökhöz és lehet, hogy kettőjük viszonyát írta meg, mások szerint Prohászka püspök és egy másik nő, akiről hallott kapcsolatát vetette papírra. Lényeg az, hogy a püspök nyomására Orosz Adrienne-ét behívatták a rendőrségre és erővel rá akarták venni, hogy az „Intézmények” című könyvét ne adja ki. Erre az írónő nem volt hajlandó, de amikor hazatért Podmaniczky utcai lakására, már ismét rendőrök várták és belügyminisztériumi utasításra, orvosi szakvéleménnyel (ön- és közveszélyes mániákus depresszió) Lipótmezőre szállították egy nyálcsorgató, saját fejüket falba verő, üvöltöző őrültekkel teli szobába.
Az eset hamar nagy port vert fel és nagy felháborodást keltett nem csak a művészvilágban, hanem a polgári társaságokban is. Reméljük a társadalmi felháborodás és nyomás eléri célját, a teljesen épelméjű bárónő hamar kiszabadul Lipótmezőről és elégtételt kap személyes jogainak ilyen durva megsértése miatt. A háttérből dolgozó Prohászka püspök pedig levonhatná a konzekvenciát és elgondolkozhatna viselt dolgain.
Az utaztató megjegyzése:
Jeszenák Pálné Csicseri Orosz Adrienne kálváriája viszonylag hamar véget ért. Pár hét után főleg, amikor a sajtó is egyre inkább rá harapott az ügyre, előbb egy szanatóriumba szállították át, majd kénytelenek voltak elengedni „állapotának rohamos javulása” címszó alatt. Az „Intézmények” című regény kiadását sem tudták meggátolni. Innen azonban Csicseri Orosz Adrienne életútját nem lehet követni. Mintha felszívódott volna. 1923-ban még egy zavarba ejtő híradásban köszön vissza a neve. Bécsben letartóztatták, mert fennen dicsőítette és éltette a királyságot. Ekkor Ausztria már köztársaság volt és törvény tiltotta a királyságnak még csak az említését is. Börtönbe került, majd kitoloncolták Ausztriából. Ezek után megint jöttek a mendemondák. Egyesek tudni vélték, hogy Temesváron kukázásból él, lezüllött hajléktalanként tengeti életét. Magunk részéről ezt azért nem nagyon hisszük. További életének egyetlen biztos adata van: a halála. 1934-ben halt meg Berlinben.
Csicseri Orosz Adrienne és Jeszenák Pál lánya, Jeszenák Adrienne irodalomtudós lett. 1934-ben francia irodalomból doktorált a Debreceni Tudományegyetemen. Másik lányuk, Melinda Bellusi Baross Antal bíróhoz ment feleségül.
Kapcsolódó cikkeink:

