1881

Magyarosító egylet Miskolcon

Miskolc, március 3.

Dudujka Pál

A magyarosítás érdekében megindult országos mozgalom hatására Miskolcon is megalakult a magyarosító egylet. A többnyire izraelitákból álló társaság – amely elsősorban a névmagyarosítást tűzte ki célul – nagy aktivitással vetette bele magát a közéletbe.

1844-ben zsidó polgárok kezdeményezésére Pesten alakult meg az első magyarosító egylet azzal a nyíltan bevallott céllal, hogy a hazai – többségében németül beszélő – zsidóság között a magyar nyelvet terjesszék. Bár a következő évtizedekben kevesen követték példájukat, az elmúlt időszakban egymás után hívtak életre hasonló nevű társaságokat szerte az országban, amelyek immár az idegen ajkú nevek megváltoztatását sürgetik. A névmagyarosítás hazafias eszméje azóta országszerte örvendetes hullámzást vetett, s ennek ékes bizonyítékaként 1880 év végén városunk többnyire német névvel bíró polgárai vezetésével Miskolcon is megalakult a magyarosító egylet. Céljuk a magyar közszellemet a tudomány, a társadalom, az ipar és a kereskedelem minden ágában hathatósan fejleszteni és ezzel egybekapcsolva az idegen ajkú nevek magyar hangzásúvá átváltoztatását előmozdítani.

A miskolci magyarosító egyletet elsősorban a város mózes vallású polgársága hívta életre, amit jól mutat, hogy tizennégy alapító tagja közül tízen izraeliták, míg csupán négyen reformátusok. A társaság elnöke dr. Krausz Mór orvos lett, jegyzője dr. Klein Ignác ügyvéd, míg bizottsági tagjai Ferenczi Bernát könyvkereskedő, dr. Reisz József, dr. Csáthy Szabó István gyógyszerész, Rácz Ádám lapszerkesztő, dr. Szabó Gyula gyógyszerész, dr. Friedman Bernát orvos, dr. Guttman Soma ügyvéd, Simon Pál ügyvéd, dr. Fuchs József orvos, dr. Schwarcz Samu orvos, Lázár Miksa bőrkereskedő és Robitsek Emánuel lisztkereskedő. A tagok közül Ferenczi jó példával járt elől, ő már 1879-ben elhagyta német hangzású Fraenkel családnevét.

A magyarosító egylet megalakulását általános közmegelégedés fogadta. Meleg hangon nyilatkozott róla Rosenfeld Mayer miskolci főrabbi is, akinek Miksa fia épp tavaly változtatta nevét Révaira. Sokan ugyanakkor elítélik és feleslegesnek tartják a névmagyarosítást azzal érvelve, hogy azáltal senkiből sem lesz jobb hazafi, sem hasznosabb polgára a társadalomnak. Hangsúlyozzák: kötelességeinket bármely név alatt hűen teljesíthetjük.

ruha

A miskolci névmagyarosító mozgalmat többen hamvába holt ötletnek tartják. Tavaly év végén az alábbi fanyalgó – bár aktivitásra serkentő – sorokat olvashattuk a Borsod-Miskolczi Értesítő hasábjain: „Hiába, nálunk minden jó és hasznos iránti lelkesedés csak szalma tűz fellobban és f elalszik, lásd lövölde, korcsolyázó egylet, uszoda sat. Kézbe vették a névmagyarosítás ügyét doctorok és mint szokása sok doctor között nem csak a beteg, de most az egyszer egy igen életre való egészséges eszme is meghalt. … Ne ejtsék el azügyet! Még meg se kezdek a munkát, máris retirálnak. Hívjanak össze közgyűlést szólítsák fel a nagy közönséget pártolásra alakuljanak, de mindenekelőtt menjenek szép példával előre magyarosítsák nevüket, s mint igazi vezérek aztán mondhatják: utánunk! előre!”

A felszólítás meghallgatásra talált. A magyarosító egylet ideiglenes bizottsága 1881. január 11-én felhívást bocsátott ki a magyarosodás szent jeligéjének diadalra juttatása céljából. Vezetőik ezután sem tétlenkedtek, három névmagyarosítás eszközlése iránti folyamodványt adtak be a belügyminiszterhez. Közülük legfontosabbként kérték a felszerelési okmányok díjtalan kiadását, vagyis azon törvénycikkely eltörlését, amely a névváltoztatási kérvény beadásánál 50 korona bélyeg lerovását határozta meg kötelességként. Az egylet 1881. február 6-án küldöttség útján kérte fel Horváth Lajos és Lichtenstein József országgyűlési képviselőket javaslatuk támogatására, s a honatyák teljes mellszélességgel sorakoztak fel az ügy mellett. A kérvény már 1881. február 24-én a képviselőház elé került, s bár Lichtenstein kiállt a bélyegmentesség mellett, az országgyűlés arra hivatkozva, hogy korábban jelentős engedményként a bélyeg értékét 5 forintól 50 koronára szállították le, meghagyta az illetékkötelezettséget.

A névmagyarosítók példamutatással is igyekeznek elősegíteni mozgalmuk sikerét. Elsőként elnökük, dr. Krausz Mór – bár Szuhogyon született – változtatta nevét hivatalosan Kazaira, de kérvényt adott be a belügyminisztériumba dr. Guttman Soma nevének Gencsire, Schwarcz Samu pedig Feketére változtatása érdekében. A többiek egyelőre nem serénykednek megváltoztatni német vezetéknevüket, pedig kiknek illene, ha nem épp nekik?

Az utaztató megjegyzése:

A magyarosító egylet alapító tagjai közül dr. Reisz József csak 1890-ben változtatta meg nevét Ráczra, míg mások – köztük dr. Klein Ignác – az egylet célkitűzéseire fittyet hányva megőrizték eredeti nevüket.