1950

Volt miskolci főtisztek az akasztófán

Budapest, augusztus 20.

Dudujka Pál cikke

Tegnap társaival együtt kivégezték Sólyom László vezérkari főnököt, a magyar Tuhacsevszkijt. A törzs- és főtiszteket államellenes összeesküvéssel és kémkedéssel vádolták. Az ügy érdekessége, hogy az elítéltek közül többen hosszabb-rövidebb ideig Miskolcon szolgáltak, sőt a vád tárgyává tett bűncselekmény egyike is itt történt.

Sólyom, Pórffy, Dumbovich, Lőrincz. Katonai körökben ismert nevek, de a miskolciak is jól emlékeznek reájuk, mindannyian korábban e városban szolgáltak. Sólyom László és Pórffy György a Ludovika akadémia elvégzése után kerültek a miskolci 7. tüzérosztályhoz, 1931-ben, illetve 1932-ben. Bár Sólyom a miskolci ütegnél és a mérőszázadnál mindössze három évet szolgált, ezen évek fontos nyomot hagytak életében, itt ismerte meg ugyanis feleségét, Czikhart Nórát. A bájos leány Sólyom parancsnoka, Papp Kálmán tüzérezredes unokahúga, illetve az összeesküvés ügyében jelenleg is fogságban lévő dr. Papp János volt csendőrszázados leánya volt, akit csak hosszas udvarlás után vehetett el nőül.

sólyom
Sólyom László

Pórffy György Miskolcon a mérő századnál szolgált beosztott tiszti, majd parancsnoki minőségben. 1942 nyarán a 2. magyar hadsereg állományában került a Donra, ahol egy fél évvel később sebesülten fogságba esett és a magyar antifasiszta hadifogoly-mozgalom jeles személyisége lett. A szovjet szervekhez intézett több beadványában kérte a Magyar Légió megalakítását. 1945 februárjában tért haza, s azóta számos fontos beosztásban szolgálta hazáját. 1945-ben az 1. tüzérosztály parancsnokává nevezték ki, s még ez év szeptemberében budapesti városparancsnok lett. Legutóbb tavaly később tért vissza Miskolcra, 1949. március 16-tól a város helyőrségében megalakult 101. tüzérezred ezredese, parancsnoka lett. Ekkor azonban már csak rövid időre érkezett, pár hónappal később a fővárosba rendelték, s vezérőrnagyi rangban a tüzérség szemlélőjévé nevezték ki.

pórffy györgy
Pórffy György

Dumbovich Emil már a Horthy-érában is vezérkari tiszt volt, 1938-ban azonban távozott a hadseregtől. 1945 elején személyesen Vörös János honvédelmi miniszter kérésére vette fel ismét az egyenruhát. Kezdetben a Honvédelmi Minisztériumban szolgált vezérkari ezredesként, majd még 1945 márciusában vezérőrnaggyá léptették elő és kinevezték a miskolci honvéd kerület parancsnokává. 1946 áprilisában távozott a városból, pályáját a budapesti helyőrség parancsnokaként folytatta, majd 1948 nyarán nyugdíjaztatta magát.

Lőrincz Sándor 1930-tól kezdve több mint egy évtizedig szolgált Miskolcon. 1942-ben szovjet hadműveleti területen a miskolci VII. hadtest hírszerző és kémelhárító osztályvezetőjeként küzdött, majd az első hegyi dandár vezérkari főnökévé nevezték ki. 1945 márciusában alakulatával együtt nyugatra távozott, ahol amerikai fogságba esett. 1945 októberében tért haza, majd 1947-ben Pálffy György közbenjárására került vissza a hadsereghez és a katonai főcsoportfőnökségen nyert beosztást.

A főtisztek szép pályát futottak be miskolci éveik után, most azonban lesújtott rájuk a proletárdiktatúra ökle. Tavaly nagyarányú összeesküvést leplezett le pártunk hős vezére, Rákosi Mátyás. A Rajk László által vezetett bűnbanda katonai vezetőjét, Pálffy Györgyöt szeptember 24-én végezték ki a Margit körúti börtön udvarán. A kivégzést barátja, Révay Kálmán vezérőrnagy vezényelte, aki mint az elmúlt hónapokban kiderült, maga is részese volt az összeesküvésnek. Pálffy és társainak leleplezésével ugyanis a néphadseregben garázdálkodó ellenség még távolról sem volt fölszámolva! Pálffy letartóztatásával csak az összeesküvés fejét nyesték le, a törzs megmaradt. Ezt elsőként Rákosi Mátyás ismerte fel, aki közölte bizalmas munkatársaival, nem lepődne meg, ha Pálffyval Sólyom altábornagy, Beleznay István és Pórffy György vezérőrnagyok egy húron pendültek volna. Rákosi elvtárs tanácsára bizalmas nyomozást folytattak, amely során bebizonyosodott, hogy Sólyomék a népi demokratikus rendszer ádáz ellenségei, idegen, imperialista hatalmak aljas ügynökei voltak.

lőrincz sándor
Lőrincz Sándor

Minthogy az összeesküvésben a honvédség számos vezetője érintett volt, az eljárás lefolytatására a Politikai Bizottság – köztük a miskolci Rónai Sándor –mondta ki az áment, majd május 20-án megkezdődtek a letartóztatások. Az eljárás azóta bebizonyította, a tavaly kivégzett Pálffy György 1947 tavaszán szervezte be Sólyom Lászlót az államellenes összeesküvésbe, majd Pálffy letartóztatása után Sólyom állt a szervezkedés élére és bűntársaival élénk szervezőmunkát fejtett ki a hadsereg régi tisztjei körében.

A kémkedéstől sem visszariadó társaság élénk szovjetellenes tevékenységet fejtett ki. Szabotálták a néphadsereg fejlődését, akadályozták a munkáskáderek előrejutását, s helyettük fasiszta tiszteket vettek vissza a néphadsereghez, vagy emelték fel őket fontos pozícióba. A Rajk-Pálffy-bandához tartozó kártevő katonai kémbanda leleplezéséről, illetve letartóztatásáról Farkas Mihály honvédelmi miniszter, a párt főtitkárhelyettese számolt be először a május 23-án tartott katonai pártaktíván. A gyalázatos bűntettek hallatán többek is szólásra emelkedtek, hogy kifejezzék a letartóztatottak iránti gyűlöletüket. Köztük volt Maléter Pál, aki Révay Kálmán vezérőrnagyot a párttitkár és a politikai tiszt összeugrasztásával és a munkáskáderek morzsolásával vádolta, míg Király Béla vezérőrnagy fasiszta csirkefogóbandának minősítette az összeesküvőket.

A vizsgálat azóta kiderítette, Sólyom László és társai kémtevékenységet is folytattak. Így például Pórffy 1947-től egy bizonyos Steve Knerly amerikai századossal került kémkapcsolatba, de a hatóság vizsgálja azt a miskolci találkozót is, amikor a Kossuth szálló éttermében Pórffy id. Jándy Gézának adott át bizonyos adatokat.

Felszínre került az is, hogy a vádlottak közül többen háborús bűntetteket követtek el. Lőrincz Sándor vezérkari ezredes beismerte, hogy nyolc partizánt és mintegy 150 szovjet civilt végeztetett ki, Dumbovich Emil pedig hadiüzemi parancsnokként a háború idején egész besúgóhálózatot tartott fenn.

Az összeesküvés tagjainak egy része nem számított lebukásra. Bár Sólyom altábornagy az elmúlt hetekben különösen búskomornak mutatkozott, Pórffy György vezérőrnagy jókedélye töretlen volt. Utóbbi magabiztosságát jól mutatja, hogy pár hete a sűrűsödő letartóztatásokra reagálva úgy nyilatkozott, „akinek nincs vaj a fején, annak nem kell félnie semmitől sem.”

Sólyom Lászlóék felett a Budapesti Katonai Törvényszék augusztus 10-én hirdetett ítéletet. Farkas Mihály honvédelmi miniszter már a májusi pártaktíván bejelentette, hogy Sólyom, Pórffy és társaik az idegen hatalmak láncoskutyáiként fognak elpusztulni, s nem tévedett! A bíróság többeket halálra ítélt, így Sólyom László I. rendű, Pórffy György IV. rendű, Lőrincz Sándor IX. rendű vádlottat, valamint Dumbovich Emil volt vezérőrnagyot. Az ítélet kihirdetése után hét elítéltet – köztük Sólymot, Pórffyt és Dumbovichot – elkülönítették, míg másokat a váci fegyházba szállították. Augusztus 18-án aztán Lőrincz Sándort egy társával kiemelték onnan, s helyére Dumbovich Emil került másodmagával. Ebből már látható volt, hogy kik kerülnek végül a vesztőhelyre.

A Legfelsőbb Katonai Törvényszék ítélete alapján aztán tegnap hajtották végre a halálos büntetéseket. Sólyom László, Pórffy György, Lőrincz Sándor akasztófán végezte. Dumbovich az Elnöki Tanács kegyelme folytán életfogytiglani börtönbüntetés elé néz.

A Sólyom-ügynek ezzel korántsincs vége. További vádlottak felett is ítélkezett a katonai törvényszék, köztük több volt és jelenlegi miskolci lakos felett. Ügyükről hamarosan beszámolunk.

Az utaztató megjegyzése:

Sólyom Lászlót és társait ártatlanul ítélték el, illetve végezték ki. Rehabilitálásuk már 1954-ben megtörtént, földi hamvaikat 1956. október 13-án katonai tiszteletadás mellett temették újra a Farkasréti temetőben. A gyászceremónián jelen voltak Sólyom egykori közvetlen munkatársai, köztük segédtisztje, Szrogh Károly, aki akkor már Ózdon volt tanító. Az ő történetéről később számolunk be.