1946

Na, kik is azok a kommunisták? (2. rész)

Mád, május 31.

Peczérvölgyi Samu cikke

Mint köztudomású a választások után, a szerencsi járáshoz tartozó Mádon zavargások törtek ki. A hírek a kommunista párt mádi vezetői elleni támadásokról szólnak, nyugatról visszatért nyilasoknak, volt csendőröknek, KALOT legényeknek, régi rend híveinek, a klerikális reakciónak ádáz terrorjáról. De mi vajon az igazság? A Borsod-Miskolczi Est ennek is utána járt.

A Szerencsről érkezett teherautónyi rendőr hamar rendet tett a községben és elkezdte a kihallgatásokat. A pincébe zárt Pajger-családot őrizetbe vették. Pálházi (Pajger) Ferenc telefonjának köszönhetően a mádi eseményekről értesültek az MKP felsőbb szervei is. Nosza, nagyhamar, sebbel-lobbal meg is érkezett Mádra Csathó József, volt ref. lelkész most elvtárs, aki ekkor már az MKP Zemplén megyei vezetője volt. Erélyes fellépésének köszönhetően, – ti. azzal fenyegette meg Hajdú járási főkapitányt, hogyha nem engedi szabadon mádi „kommunistáit”, akkor a szovjetek által vezetett Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz (SZEB) fordul -, a letartóztatott mádi „elvtársakat” a rendőrség kiengedte, azzal a feltétellel, hogy Csathó József aláír egy nyilatkozatot, amelyben garantálja, hogy nevezettek bármikor rendelkezésre fognak állni.

hnet.com image
Az 1945-ös választás nagy pofon volt a kommunista pártnak

Sajnos, Csathó volt lelkész, most elvtárs autója elromlott és ezért Mádon kellett töltenie az éjszakát. A Pajgerek kiengedésének hírére az elkeseredett lakosok újra tömegbe verődtek és karókkal, botokkal, kaszával, puskákkal felfegyverkezve indultak számon kérni a Zemplén megyei vezetőt. Éjszaka valóságos tűzpárbaj keveredett annál a háznál, ahol Csathó volt lelkész most elvtárs megszállt. A rendőrség hamar rendet tett, komolyabb személyi sérülés nem történt.

Az események miatt a rendőrség (akiket kisgazda pártisággal vádoltak a kommunisták) másnap újra őrizetbe vette Pálházi (Pajger) Ferencet és társait. Ekkor már Nógrádi Sándor, az MKP felsőmagyarországi területi titkára is a helyszínen volt. Előtte érintkezésbe lépett Fodor borsodi rendőrfőkapitánnyal, s kérte, hogy adjon egy teherautónyi rendőrt, mert ő azonnal Mádra utazik. A főkapitány arra hivatkozott, hogy miskolci rendőröket nem adhat, mert az eset Mádon történt, Zemplén megyében, s a sátoraljaújhelyi főkapitány az illetékes. Végül mégiscsak hajlandó volt egy teherautón 25 rendőrt és egy rendőrtisztet Nógrádi Sándor kíséretéül adni. A rendőrség hamar rendet tett a községben és bár a kommunisták teljesen meg voltak győződve arról, hogy az egész incidens a régirend híveinek bűne, amihez társult a választások előtt kiadott Mindszenthy József „demokráciát súlyosan támadó” pásztorlevele és az ezen felbuzdult klerikális reakció ármánykodása, Pajgerék MKP-s pályafutásához már ők sem ragaszkodtak. Az esetről készült jegyzőkönyvek, tanúkihallgatások és nyomozati anyagok alapján Pálházi (Pajger) Ferenc 4 hónap fegyházbüntetést kapott.

mindszenthy
Mindszenthy József pásztorlevele csak olaj volt a tűzre a kommunisták szerint

Az utaztató megjegyzése:

Pálházi (Pajger) Ferenc (1903-1957): A XX. század megtestesült rossz oldala. Erkölcsi, etikai normáktól, és gátlásoktól mentes figura. Nincs kétségünk, hogy szép számban voltak hasonló attitűddel megáldott emberek abban a két világégéssel sújtott, rendszereket, ideológiákat kényszerűségből váltogató korszakban. Pálházi (Pajger) Ferenc volt csendőr, majd katonatiszt, aki nyilasnak áll, közben biztosítási csalások miatt körözik, 1945-ben már a kommunista párt prominens képviselője Mádon. 1946-ban, a fogházból történt szabadulása után visszaköltözik Budapestre és 1956-ig még négyszer lesz büntetőügye: orgazdaság, súlyos testi sértés, magánosok elleni erőszak, csalás miatt. 1956 forradalmi napjaiban már a barikádokon találjuk hősünket, Dudás József egyik alvezéreként, a „Feri bácsi” csoportjának vezetőjeként. Vezetésével rabolták ki a Corvin áruházat 7 millió forint értékű árut eltulajdonítva. A forradalom leverése után, a megtorlás időszakában, 1957. május 10-én kivégezték. Ha valaki a sírját keresné: Rákoskeresztúri Új Köztemető 301-es parcella. 

Csathó József (1908-1993): Sárospatakon érettségizett. A teológiát Strassburgban és a párizsi Sorbonne-on végezte. Vámosújfalu református lelkésze 1932-1945 között. A községben a Magyar Élet Pártja elnöke volt, majd leventeparancsnok, 1944-ben községi nemzetőrparancsnok. 1945 márciusában belépett a Magyar Kommunista Pártba.