Másnap délután, a pótválasztások végeredményének közzététele után több száz fajvédő vonult végig a főutcán a zsidók ellen tüntetve és Borbély Maczkyt éltetve. A feszültséget jól mutatja, hogy este csoportokba verődve támadtak meg Huska-párti közismert személyiségeket és véres verekedéseket provokáltak a belváros kávéházaiban. A rendőrség hivatalosan nyomozást indított, amely azonban azóta sem vezetett eredményre egy olyan városban, ahol ha egy idegen végigmegy a fő utcán, megjegyzik maguknak őt a helybeliek.

Huska Vilmos, Miskolc város belső kerületének új képviselője nem tartja oly komoly dolognak ezeket az éjszakai igazoltatásokat: – Úgy tudom, gyerekek csinálják és az első alkalommal, ahogy bátor miskolci polgárok visszapofozták őket, igyekeztek vissza is húzódni, vagy legalább nem hallattak magukról annyit, mint verekedéseik első napjaiban, amikor még nem kaptak pofonokat. – Véleménye szerint ami történt, az csak a régi választások paródiája.

A városi polgárok egy része azonban komolyan vette a támadásokat és válaszul mintegy tizenöt fős „altató-gárda” alakult helybeli iparosokból és hivatalnokokból. Az „altató-gárda” éjszakánként végig járja a belvárost, s megjelenésük hatására az „igazoltatók” mellékutcákba meghúzódva várták újabb áldozataikat, akiket nyolcan-tízen rohannak meg. A fiatalok állítólag kifejezetten zsidókra „vadásznak”, de jó pár alkalommal keresztényeket támadtak meg. Így verték meg a Pannónia-kávéház előtt egyik párthívüket, dr. Horváth Lajost, az Ébredő Magyarok Egyesületének tagját. Hasonlóképp kapott verést a Fried-féle gépgyár egyik keresztény munkása, akit csaknem agyonütöttek. Langer Samu 21 éves kereskedelmi alkalmazottnak a Sötétkapunál egy tört szúrtak a fejébe, de megtámadták Hauer Elemér gyógyszerészt is éls leütötték a Búza-téren Bartus polgári iskolai tanárt. Az Abbázia kávéház előtt Fried Sándor fakereskedőt egy golyó súrolta. A legsúlyosabban Spitz Péter szénkereskedő járt, akit – bár negyedórán keresztül torkaszakadtából kiáltozott segítségért – ájulásig ütöttek.