1944
Szlávy László ex-polgármester országos megbízatást kapott
Budapest, december 11.
Dudujka Pál cikke
Dr. Szlávy László, Miskolc volt polgármestere karrierje igen élénk felívelést mutatott az elmúlt hónapokban. Az évet még miskolci polgármesterként kezdte, aztán Szilágy megye főispánja, a II. hadsereg hadműveleti biztosa lett, most pedig dr. vitéz Endre László, a hadműveleti terület polgári közigazgatása vezetőjének helyettese lett.
A budapesti születésű érkenézi és okányi dr. Szlávy László gazdag bihari birtokos család sarjaként látta meg a napvilágot, azonban miután a gyászos trianoni békediktátum eredményeként családja elvesztette román fennhatóság alá került birtokait, s a világháborúban megsebesült apja, Szlávy József huszárszázados hosszú betegség után elhunyt, szerény körülmények között nevelkedett fel. A jog- és államtudományi doktorátus megszerzése után pályáját a debreceni honvédtörvényszék főtárgyalási jegyzőjeként kezdte, majd tb. szolgabíróként folytatta Bihar vármegyében. 1940 májusában a fővárosba rendelték, a Belügyminisztériumban kapott segédtitkári állást, majd 1941. április 30-án Miskolcra nevezték ki helyettes polgármesternek. Egyesek úgy tartják, Borsodba vezénylése Fekete Bertalan akkori polgármester kifejezett kérésére történt, ez azonban minden bizonnyal téves információ lehet, hisz miért emelt volna fel a miskolci polgármester egy bihari család budapesti születésű gyermekét? Ha volt is ilyen kérés, az bizonyára felsőbb intenciók alapján történhetett. A néhai Gömbös Gyula és Imrédy Béla elszánt híveként ismert Szlávy leginkább erős politikai kapcsolatai révén nyerhetett Miskolcon állást.
Dr. Szlávy László helyettes polgármesteri bemutatkozó beszédében polgári alkalmazottként is katonai fegyelmet ígért a maga részéről, s ezen magatartása későbbi működése során is rendre megmutatkozott. Figyelmét a mindenkori központi kormányzati akaratra összpontosította, s aszerint járt el, legyen szó akár a szegények támogatásáról, vagy akár a zsidók jogfosztásáról.
Miután Fekete Bertalan polgármester kinevelte utódját, 1943 januárjában lemondott hivataláról. Szlávy László négy hónapig helyettes polgármesterként vezette a várost, majd május 5-én a belügyminisztérium – a legújabb törvény értelmében a választást mellőzve – polgármesterré nevezte ki. Dr. Szlávy polgármesterként szavakban autonóm város tisztviselőjének tekintette magát, a kormányzati rendelkezések végrehajtásától azonban egy percig sem ódzkodott. Bár újdonsült bemutatkozásakor hangoztatta, hogy nem a zsidók elleni küzdelem számára a cél, hanem a magyar faj védelme, működését meghatározta az izraelita felekezetűek elleni intézkedések sora, amely polgármesteri működését tekintve a zsidók gettósításában teljesedett ki. Jellemző, hogy a gettók tervezésekor először a légiveszélynek, a bombázásoknak leginkább kitett MÁV-telepre kívánta a zsidókat „tömöríteni”, s csak az könnyebb végrehajthatóságnak köszönhetően jelölték ki végül az Arany János utca környékét a gettó helyéül.
Bár a gettósítás előkészítésében Szlávy László polgármester alaposan kivette a részét, s május 9-én maga rendelte el a „zsidók személyek elkülönítését”, annak végrehajtása idején már az ország más területén védte a „magyar fajt”. 1944. május 7-én a kormányzó Szilágy vármegye főispánjának tette meg. Ezen kinevezése már egyértelműen a zsidók elleni intézkedések hathatós végrehajtását szolgálta. Elődje, báró Jósika János május elején lelkiismereti okokból mondott le hivatalából, miután értesült a gettósításról szóló szatmárnémeti értekezleten elhangzottakról, vagyis nem kívánt a zsidók eme jogfosztásában részt venni. Szlávy László esetében azonban hasonló magatartás fel sem merülhetett, mindenki biztos lehetett benne, hogy a rendelkezéseknek eleget fog tenni. Május 16-i zilahi beiktatása alkalmából erről persze szó se esett, részletes szociális programmal rukkolt elő, amit ugyanakkor végrehajtani már nem tudott. Bár főispáni kinevezésekor Szlávy dr. még Horthy Miklósra mondott pohárköszöntőt, a már Miskolcon is nemzeti szocialistának tekintett újdonsült főispánnak kormányzó iránti hűsége ekkor már csak látszólagos lehetett. Minden bizonnyal ezzel magyarázható, hogy alig négy hónapos főispáni működés után, szeptember 14-én Horthy – színleg saját kérésére – felmentette állásából és helyére elődjét, a kormányzóhű Jósika bárót nevezte ki. A politikai alapú leváltásról szóló feltevéseket erősíti, hogy miután Szálasi október 15-én átvette a hatalmat, Szlávy csillaga ismét emelkedett.
Október 25-én immár Horthy hívei kerültek a politikai tisztogatás célkeresztjébe. A hadműveleti kormánybiztosokat leváltották, s helyükre Szálasi embereit nevezték ki. A hadműveleti területek központi kormánybiztosa ekkor dr. vitéz Endre László nyugalmazott államtitkár lett, helyi hadműveleti kormánybiztossá pedig a III. hadseregnél dr. Szlávy Lászlót nevezték ki. Igen fontos tisztség volt ez a már véres harcok színteréül vált országban. Megbecsültségét jól mutatja, hogy a minap újabb fontos megbízatást kapott a volt főispán. A Nemzetvezető minisztériumi előterjesztésre dr. vitéz Endre László belügyi államtitkárt nevezte ki a hadműveleti terület polgári közigazgatásának vezetőjévé, helyettesévé pedig dr. Szlávy Lászlót. Hogy e politikai karrier hol végződhet, még senki sem láthatja, az azonban bizonyos, hogy az egykori miskolci polgármester az ország vezetőinek teljes bizalmát élvezi.
Az utaztató megjegyzése:
Dr. Szlávy László (*Budapest, 1907. július 2.) alapvetően a fővárosban élt, politikai megbízatásai szólították az ország különböző területeire. A fenti cikkben is jelzett kinevezésekor is budapesti lakosként tüntették fel, későbbi sorsa azonban nem ismert, minden bizonnyal az ország kiürítésekor ő is nyugatra menekült. Történeti kutatásokkal egyelőre alá nem támasztott adatok szerint 1972-ben hunyt el.