1940

Szexhez hasonlította a választást a volt alispán

Dudujka Pál cikke

Miskolc, január 16.

Évszázados vita került felszínre a vármegyei tiszti karban. Régóta megoszlanak arról a vélemények, hogy a vármegyei tisztviselők választás, vagy kormányhatósági kinevezés útján töltsék-e be hivatalukat. A napokban Nyilas Ferenc volt vármegyei főjegyzőnek a tisztviselők kinevezése mellett érvelő cikke miatt alakult ki botrány. Azóta sokféle vélemény megfogalmazódott. Zsóry György volt alispán a kérdéskört a gyermeknemzés-szex viszonylatában ragadta meg.

871ee17d851dcd5296a67abbcc63f1e5

Élénk vita alakult ki a napokban a vármegyei választási rendszerrel kapcsolatban. Mint ismeretes, egyre gyakrabban merül fel a vármegyei tisztviselők megválasztásának kérdése. A kormányzat egyes hírek szerint fontolóra kívánja ismét venni a kérdést, sokan azonban a vármegyei önkormányzatiság megnyirbálásától tartanak. Többen úgy tartják, hogy a jelenlegi helyzet – miszerint egyes tisztviselői posztok választás útján kerülnek betöltésre – az igazságtalan döntések, sőt talán még a visszaélések melegágya is lehet. Nyilas Ferenc dr. nyugalmazott vármegyei főjegyző, országgyűlési képviselő múlt év végén az Egyedül vagyunk című újság hasábjain megjelent cikkében a tisztviselők kinevezése mellett tört lándzsát. Érvelése szerint a jelenlegi rendszer éppen a választással kapcsolatos függőség miatt sokszor kényelmetlen helyzetbe hozhatja a vármegyei tisztviselőt. Huszonnyolc éves Borsod vármegyei tisztviselői pályájára hivatkozva hangsúlyozza, a tisztviselőt elfogulttá teszi az, ha olyan ember ügyében kell döntést hoznia, akitől a következő választásnál sorsa függhet. Ezzel magyarázza, hogy a tisztviselők többsége akkor is a nagygazdák pártján áll, ha a cselédnek volt igaza.

A Magyar Élet című napilap számos vármegyei potentátot megkeresett, hogy fejtsék ki véleményüket. Vitéz Borbély Maczky Emil főispán elhatárolódott a vitától, s kijelentette, hogy azon kívül áll és nem is kíván e kérdésben nyilatkozni.

Szontagh Vilmos dr. jogakadémiai tanár úgy véli, a tisztviselők megválasztásának szokása történelmi okokra, mindenekelőtt a nemzettől idegen uralkodóházak részéről fenyegetett veszéllyel magyarázható, amely viszont már nem áll fenn. Megítélése szerint a kinevezési rendszer jobban biztosítaná a megfelelő tisztviselő alkalmazását, a tárgyilagos szakértelemmel ellátó, pártatlan közigazgatás megvalósulását. Hasonló álláspontot foglalt el vitéz Görgey László dr. nyugalmazott vármegyei főjegyző, főrendiházi tag, aki szerint elsősorban a közérdek szól a kinevezési rendszer mellett, amely véleménye szerint a vármegyei autonómia sérelmével sem járna együtt.

nyilas
Nyilas Ferenc dr. nyugalmazott vármegyei főjegyző, országgyűlési képviselő

A kérdés a legérdekesebben minden bizonnyal Zsóry György volt alispán látja, aki a gyermeknemzés kötelezettségének példájával kardoskodott a választás mellett: „minden becsületes magyar úriembernek istentől rendelt kötelessége utódokat nemzenie, újabb fiakat és lányokat adni a hazának, erősítenie nemzetünket. De az úristen – az ő véghetetlen bölcsességévben – ezt a dolgot azért bizonyos szórakozással kötötte egybe, mert hátha akad olyan pernahajder, aki csupán kötelességtudatból nem teljesíteni az isteni rendeltetést. Így vagyunk mi a választással is, mondta. Igaz, azt szoktuk megválasztani, akit akarnak. De hát egy kis szórakozás, hogy szavazunk meg korteskedünk, csak ráfér az ember fiára!”

Az utaztató megjegyzése:

A képviselőház 1942-ben fogadta el a törvényt, amely szerint a vármegyei és városi tisztviselőket, továbbá a körjegyzői állásokat a belügyminiszter nevezi ki.