1940

Szabadlábra helyezték a cseh terroristát, hazatérhet

Több mint két évtizede elkövetett borzalmas tömeggyilkosság felbujtója kapott kegyelmet

Miskolc, október 13.

Stofkó Nándor Kassán született és a világháborút megelőző időben Gécs községben volt tanító. A háború kitörésekor a kassai honvéd gyalogezredhez vonult be szolgálattételre és főhadnagyi rangra emelkedett. Később lopás miatt lefokozták és gyalogosként küldték ki az olasz harctéren állomásozó 16. hadosztályhoz.

Sotkó 1918. év végén olasz fogságba került és egy cseh tábornok felszólítására a cseh légiónál jelentkezett újabb szolgálatra. A cseheknél csakhamar visszanyerte főhadnagyi rendfokozatát és a csehországi Budweisba vezényelték. Innen pedig mint századparancsnok egy század cseh katona élén került Putnokra a demarkációs vonal megszállásakor.

Ekkor kezdte meg Stofkó a borsodi és gömöri magyarok embertelen mészárlását. Minden képzeletet meghaladó vérszomjjal állította a csehek fegyvere elé áldozatait s a szóbeszéd szerint attól sem riadt vissza, hogy tudomásával katonái a meggyilkoltak tetemeit megbecstelenítve felrobbantsák.

A csehek betörésekor, 1919. május havában Putnok, Torna, Ormospuszta, Császtapuszta feletti demarkációs vonalat megszálló cseh katonák számos jó magyar embert végeztek ki.

Sortűz a „kémgyanús” bányászokra

Május 22-én az Edelény közelében elhúzódó Császtapusztán elfogták az ott gyanútlanul sétálgató Ribóczki András, Tóth Lajos, Hegedüs Mihály 22 éves magyar bányászokat, valamint Husanyicza Andrást és Hronyecz Istvánt. A fiatalembereket kémkedéssel vádolták, s azonnal halálra ítélték. A császtai erdőben vették őket sortűz alá. Hárman azonnal meghaltak, Hegedüs és Hronyecz szerencsésen megmenekült, három társuk azonban csakhamar halálát lelte.

Az ítélet halál!

Három nappal később Putnokon folytatták gyilkosság-sorozatukat. A szerencsétlenséget egy összeszólalkozás okozta. Gottlieb István ugyanis a putnoki piactéren felismerte a cseh legionáriusok között lévő Stofkó Nándort, akivel az olasz harctéren együtt szolgált. Megszólította és megkérdezte, merre tartanak. A századparancsnok főhadnagy fennhéjázó hangon válaszolt: – Meg sem állunk Budapestig!

Gottlieb István hazafias érzése felháborodott az aljas válaszon, mely egy volt magyar katona szájából elhangzott és mit sem törődve a veszéllyel, magánkívül kiáltotta: – Ahhoz még ott lesznek ám a magyar katonák is…

Gottlieb ezen izzó hazafias kijelentése nyomán indult meg azután az a dráma, mely heteken keresztül a szadista ember borzalmas vérengzésével rémületben tartotta a környéket. Még az esti órákban cseh katonák jelentek meg a Gottleib-háznál. A három Gottlieb-fiú ült együtt az asztalnál, Gottlieb Lajos és István, a két asztalos és Gottlieb Gyula kőműves. A szuronyos katonák kéynszerítették mindhármukat, hogy kövessék őket az elemi iskolában elhelyezett parancsnokságra. Stofkó Nándor főhadnagy elé kerültek, aki röviden végzett a minden ok nélkül eléje hurcolt ártatlan magyarok „kihallgatásával”. Az ítélet: halál!

Mindhárom derék keresztény iparost a lucernás földre hurcolták ki és itt sortüzet adtak le rájuk. Gottlieb Lajos és Gottlieb Gyula azonnal meghalt, Gottlieb István súlyos veselövést kapott, de ő is halottnak tettette magát. A katonák otthagyták őket és a leszálló sötét leple alatt súlyos lövésével kínlódva, hason csúszva bekúszott a szomszédos ház udvarba, majd Vadnára került s innen magyar katonák szállították az egri Irgalmasok kórházába, ahol nyolc heti kezelés után felgyógyult.

Gyilkosság a temető szélén

A szörnyű vérengzés tovább tartott. Másnap reggel Forrai István 18 éves tanulót hurcolták el lakásáról. Magukkal vitték Szentkirályra és ott a községben a temető szélén sortüzet adtak le a szerencsétlen fiatal fiúra. Holttestét belökték a temető árkába.

15 magyart fognak össze túszul a csehek

Június 4-én a cseh század katonái Rozsnyó és Tornalja vidékén 15 ártatlan magyar embert fogdostak össze, akiket a tornai zsinagóga udvarán egy cseh tiszt vadállati kegyetlenséggel összevert, azután pedig a tornai vármegyeház udvarán sorban agyonlövette.

Icsó Pál honvéd huszártiszthelyettes és egy társa véletlenül megmenekült s egy őrizetlen pillanatban megszökött.

A kivégzettek tetemeit kézigránátokkal szétrobbantották a cseh gyilkosok és egy trágyadombba kaparták a megmaradt húscafatokat.

A csehek kitakarodása után valamennyi kivégzett maradványait kiásták és a tornai, ormospusztai, valamint edelényi temetőkben hantolták el, emberhez illő módon.

Stofkó Nándor a cseh légióból történt leszerelés után Kassára ment, ahol italmérési engedélyt kapott „kiváló szolgálatai” elismeréseként és az „Apostolok” vendéglőt nyitotta meg. Itt élt Kassa visszacsatolásának napjáig, amikor alig pár órával a magyar csapatok bevonulása után Gottlieb István feljelentésére letartóztatták.

Stofkó bűnlajstromára csakhamar fényt derítettek, s az ügyészség nevében Koppányi Dénes dr. királyi ügyész 20 oldal terjedelmű vádiratot adott be a 18 rendbeli gyilkosságra való rábírással és 2 rendbeli rábírás kísérletének bűntettével vádolt terrorista ellen.

A nagy érdeklődés mellett megtartott bírósági tárgyaláson Stofkó tagadta bűnösségét, akárcsak azt, hogy parancsot adott volna a gyilkosságokra. Bár beismerte, hogy a kérdéses időben Putnokon tartózkodott, tagadta, hogy Tornán és Ormospusztán is járt volna.

A háromnapos tárgyalás végén az utolsó szó jogán mindössze annyit mondott: „Amit tettem, parancsra tettem.” A törvényszék Balczer Jenő dr. tanácsa öt rendbeli gyilkosságra való felbujtás és két rendbeli gyilkossági kísérletre való felbujtás bűntettében mondta ki bűnösnek és ezért kötéláltali halálra ítélte. A tornai vérengzésekkel kapcsolatos 13 rendbeli gyilkosságra való rábírás bűntettének vádja alól azonban felmentette a bíróság Stofkó Nándort. Stofkó halálos ítéletét 1940. március 11-én a debreceni tábla és július 2-án a Kúria is helyben hagyta.

A cseh terrorista kivégzésére mégsem került sor. Megindultak ugyanis a magyar-szlovák tárgyalások egy kölcsönös amnesztia-megállapodás megkötése érdekében. Az október 1-jén aláírt megállapodás értelmében Stofkó Nándor is kegyelemben részesült, így szombaton délben elhagyta a fogház épületét és értesülésünk szerint azonnal elutazott Miskolcról. Stofkó kiadásával a szlovákok négy magyar politikai elítéltnek adtak kegyelmet, akik a legközelebbi napokban hazaérkeznek Magyarországra.