1929
Ráth Endre váratlanul meghalt!
Budapest, március 20.
Peczérvölgyi Samu cikke
Ismét szomorú hírrel kell jelentkeznünk a Borsod-Miskolczi Est hasábjain. Tegnap Budapesten, 52 éves korában meghalt Ráth Endre ügyvéd, volt országgyűlési képviselő. Egy tartalmas, mozgalmas életút ért váratlanul véget. Minden előjel nélkül csapott le rá a váratlan halál. Agyvérzésére semmi jel nem utalt. A legutolsó időkig kiváló egészségnek örvendett, tevékenyen intézte ügyvédi irodája mindennapjait. Talán nem árt, ha megemlékezünk róla életének és munkásságának néhány fontosabb momentumát kiragadva.
1877. június 17-én született Dunaföldváron. Középiskolai tanulmányait Budapesten a II. kerületi főgimnáziumban végezte, ugyancsak Budapesten hallgatta az egyetemet és itt szerezte meg a jog- és államtudori oklevelet, valamint az ügyvédi diplomát. Huszonegy éves korában az országos függetlenségi és 48-as pártnak, egyúttal Kossuth Ferencnek titkára lett. Politikai pályája 1902. április 26-án kezdett felfelé ívelni, mégpedig rakétasebességgel. Történt ugyanis, hogy ekkor Kézdivásárhely választókerületében megüresedett a képviselői mandátum. Kézdivásárhely küldöttsége meglátogatta Kossuth Ferencet és függetlenségi képviselőt kért. Kossuth Ferencnek se kedve, se ötlete, se pénze nem volt erre a politikai aktusra. Tanácstalanul szét nézett a szobában és Ráth Endrén, titkárán akadt meg a szeme. „Na fiam, te leszel a jelölt” – mondta és kikotort a pénztárcájából 25 forintot. Ezt a fiatal jurátusjelöltnek személyes költségeire adta. Így küldte el Kézdivásárhelyre az időközi választásra. Annál nagyobb volt a meglepetés, hogy Ráth Endre megnyerte a választást! Ettől kezdve három parlamenti cikluson keresztül képviselte az országgyűlésben a kerületet.
Magánéletében 1905. április 30-án lett „miskolci”. Ekkor tartotta esküvőjét Soltész Nagy Kálmán leányával, Soltész Nagy Elzával. Fényes esküvő volt, a polgári szertartást nem más, mint Szentpáli István polgármester végezte, tanúként Horváth Lajos főrendiházi tag és Rátkay László országgyűlési képviselő is megjelent. A polgári esketés után a katolikus templomban Paványi Kálmán emődi plébános áldotta meg a frigyet. Szó se róla az öreg Soltész tudta férjhez adni leányait, hisz a másik leányát Tarnay Gyula Borsod megyei főispán vette feleségül, így Ráth Endre és Tarnay Gyula sógorok lettek.
Ráth Endrét mindenki vehemens, temperamentumos képviselőnek ismerte. Jó pár becsületsértés miatti mentelmi jog felfüggesztés és párbaj fűződik nevéhez. Kossuth Ferenc halála után a Károlyi-féle függetlenségi mozgalomhoz csatlakozott, oly annyira, hogy 1914. június 28-án ő is elkísérte Károlyi Mihály grófot amerikai körútjára. A küldöttség tagjai rajta kívül még Kunfi Zsigmond, Búza Barna, Barabás Béla, Zlinszki István, Héderváry Lehel, Friedrich István voltak. Károlyi amerikai útját a kinti magyarság általános szavazati jog megszerzéséért vívott küzdelmei időszakára időzítette és nem titkolt szándéka szerint pénzt gyűjteni érkezett saját mozgalma számára. Csakhogy elindulásuk pillanata – a Mauretánia luxusgőzőssel mentek – már egészen új korszakot hozott Európa és a világ életében. Alig hallgatott el az induló hajó kürtjének hangja, amikor Károlyi kezébe nyomtak egy sürgönyt: A trónörököst és feleségét meggyilkolták. Kitört a világháború!
A fényes amerikai pénzgyűjtő körút végeztével hazautazásuk már nem ment simán. Háborús Franciaországban internálták a magyar képviselőket. Elsőként Ráth Endre érkezett haza Károlyi Mihály feleségének, Andrássy Katinkának írt levelével. A bensőséges levél tartalma azonban kiszivárgott. A levélben Károlyi, mivel nem tudta mikor tud hazajutni, ha hazajut egyáltalán feloldotta feleségét a házassági eskü alól. Andrássy Katinka állítólag a levelet elolvasva csak annyit mondott: „Még csak az kellene! Ezt Mihály gróf nem fogja ilyen könnyen elérni”. A levél 10 évvel később, 1924-ben egy per tárgya is lett. Ráth Endrét Azzal vádolták a Népszava című újság hasábjain, hogy hátba támadta politikai-szellemi vezetőjét és direkt szivárogtatta ki a bizalmas levelet, valamint, hogy azért tudott hazajönni elsőként, mert a franciáknak esküt tett. Ráth Endre beperelte az újságot rágalmazásért. Az ügy évekig húzódott és mindössze két hónappal ezelőtt ért véget Ráth Endre győzelmével.
Ráth Endre Franciaországból való hazaérkezése után 1915-ben bevonult katonának és végig harcolta a világháborút, majd a vörös terror idején több politikustársával egyetemben gyűjtőfogházba került, kvázi túszként. A Tanácsköztársaság leverése után, az 1920-as évek elején megpróbálkozott visszatérni a politikai életbe, de nem járt sikerrel. Székesfehérváron alul maradt Károlyi Józseffel szemben. Ezzel visszavonult a politikától és ügyvédi pályájára koncentrált. Működését több nagy bűnperben fejtette ki s jogtanácsosa volt a svájci főkonzulátusnak. Élénk szerepet vitt a kamarai életben is és tagja volt a Kúria ügyvédi tanácsának. Lakásának és irodájának telefonszáma Ráth Endre dr. ügyvéd, J 320-46. Ezen a számon bárki elérhette, akinek jogi problémája akadt. Két héttel ezelőtt agyvérzést kapott s rövid szenvedés után tegnap meghalt. Elhunytát özvegye, Soltész Nagy Elza, két fia, Gábor és István s nővére, özvegy Török Elemérné, Ráth Erzsébet, valamint nagyszámú rokonság gyászolják. A kerepesi temető halottasházában délután fél 4 órakor lesz a beszentelés. Temetése március 22-én lesz Miskolcon a családi sírboltban. Engesztelő szentmisét március 26-án 9 órakor mondanak a józsefvárosi plébániatemplomban.
Az utaztató megjegyzése:
Tarnay Gyula nem sokkal élte túl sógorát, pár hónappal később, 1929. augusztus 29-én ő is elhunyt.