1956

„Nyugodjék békében a fene egye meg!”

Miskolc, október 29.

Dudujka Pál cikke

A három nappal ezelőtti sortűz után az ávósok elmenekültek a megyei főosztály épületéből. Hátrahagyott irataikat olvasgatva rajzolódik csak ki igazán, mily szörnyű diktatúrában éltünk eddig. Titkos dossziék százai tanúskodnak a gonoszság féktelen működéséről, emberek tucatjainak kivégzéséről. Köztük volt Fiala József, a Fehér Partizánok vezetője, akit tavaly végeztek ki a fővárosban.

Fiala 1911-ben született Ormospusztán. Eredetileg asztalos volt, majd politikai detektívnek állt. A kommunisták által fasisztának titulált Fiala 1944-ben számos alkalommal tett tanúságot emberségéről, a nyilas terror idején több letartóztatott szociáldemokratát kiszabadított, míg másokat előre tájékoztatott arról, hogy menekülniük kell, ha nem akarnak a nyilasok fogságába kerülni. A háború után így megtarthatta állását, de csak egy ideig. 1947-ben szélsőjobboldalinak titulálva kiebrudalták a rendőrségről. Fiala ekkor belépett az újonnan alakuló Sulyok-féle Szabadság Pártba, majd annak megyei titkára lett. A választások idején élénk kommunistaellenes agitációt folytatott, ezért csakhamar a kommunisták célkeresztjébe került. Fegyverrejtegetés címén őrizetbe vették és bíróság elé kívánták állítani, ő azonban ideiglenes szabadlábra helyezését kihasználva illegalitásba vonult és jó pár évre eltűnt a „hatóságok” szeme elől.

Az illegalitás azonban nem jelentett tétlenséget. Ő nem farkát behúzva lapult meg egy sötét sarokban. Miután kapcsolatba került néhány kommunistaellenes összeesküvésre készülő személlyel, hamar az élükre állt, majd Fehér Partizánok néven egy grandiózus szervezkedést hozott létre. Az összeesküvés kiterjedtségét mutatja, hogy Miskolcon és környékén kívül nagy számú csoportjaik voltak Hatvanban, Budapesten, Szolnok környékén, de emellett még számos településen álltak közéjük a diktatúra ellenségei. Míg más kommunistaellenes társaságok csupán célokat fogalmaztak meg, addig Fiala a tettek embereként az egész ország területére kiterjedő röplapozási hullámot indított el. Kezdetben guminyomdával készített kis röplapokat terjesztettek, később „Egyesült Nemzetek Lapja” címen egy illegális újságot készítettek, amelyben rendszerint kéthavonta újabb és újabb, a diktatúra embertelenségét leleplező cikkeket jelentettek meg.

ezgif.com video to gif
Fiala engesztelhetetlen ellensége volt a Rákosi diktatúrának

Az ÁVH őrjöngött, széles körű nyomozást indított, de sokáig csak bottal üthették nyomaikat. 1951-ben aztán egy besúgónak köszönhetően egyik csoportjukat lefülelték. Tagjait, de különösen annak vezetőjét, dr. Hargitai Gyulát a kihallgatások során súlyosan bántalmazták annak érdekében, hogy beköpjék társaikat. Hargitait azonban nem tudták megtörni, inkább vállalta a halált, minthogy felfedje előttük felső vezetőit, köztük Fialát. Hargitai agyonverése és társai bebörtönzése azonban csak ideiglenes visszavonulásra késztette Fialáékat, hogy aztán még nagyobb erővel folytassák röplapozásaikat.

Az Államvédelmi Hatóság még három évig hiába kereste, kutatta őket. Csak 1954-ben jöttek rá, hogy az ellenállás mögött Fiala József áll. Róla azonban már hat éve nem tudták, hol tartózkodik, ezért feleségét megfigyelés alá vetették, s az asszony rendszeres követése alapján fedték fel Fiala miskolci, Kont utcai illegális lakását.

A Fehér Partizánok szervezkedést az ÁVH 1954 októberében számolta fel, majd széleskörű nyomozás eredményeként több mint 100 embert tartóztattak le szerte az országban. Az ellenállókat több csoportban állították bíróság elé, mind közül elsőként természetesen Fiala Józsefet, akit 1955. április 12-én négy társával állítottak a bitófa alá, majd temettek el jeltelen sírba.

Fiala Józsefet tehát felakasztották, de nem hiába áldozta fel életét. Az által írt és szerkesztett röplapok és „újságok” gondolatai azóta is sokak lelkében élnek. Megmutatta, hogy a diktatúrával szemben igenis fel lehet lépni és igenis beszélni kell a kommunisták által elkövetett rémtettekről. Bátorsága, különös személyisége még az államvédelmi nyomozókra is hatással volt. A napokban, a kifosztott államvédelmi főosztály épületében előkerült egyik 1954. októberi kihallgatási jegyzőkönyve, amelyre talán épp volt kihallgatója két megjegyzést írt ceruzával: „Béke poraira! Nyugodjék békében a fene egye meg!” „Felakasztva meghalt”.