1923

Na de mi az a k.e.e.?

Budapest-Miskolc-Szikszó, augusztus 31.

Peczérvölgyi Samu cikke

A trianoni határok nemcsak országunk szociális, társadalmi, gazdasági életét borította fel, hanem a területcsonkítás révén a közigazgatást is új feladatok elé állította. A forradalmak – a Károlyi-féle, majd a rossz emlékű Tanácsköztársaság – és a konszolidáció után számot kellett vetni az államigazgatásnak is azzal, hogy mi maradt meg Magyarországnak. A trianoni békediktátum többek között 63 vármegyéből 33-at hagyott meg, de ezek közül is csak tíz maradt érintetlen. A határ mentén kisebb-nagyobb töredékek, „csonka” vármegyék keletkeztek. A legkirívóbb eset Ugocsa vármegye, amiből mindössze 100 négyzetméter maradt meg országunk területén, az is a határ túloldalán lévő Tiszapéterfalva határában. A legnagyobb csonka vármegye pedig Abaúj vármegye itt maradt része a maga 139 községével, amelyek közül 3 nagyközség: Szikszó, Abaújszántó és Göncz. A 139 községet 41 körjegyzőség igazgatja.

A Bethlen-kormány ezért elhatározta, hogy ezekkel a töredék vármegyékkel kezdeni kell valamit. Leginkább hozzá kell csatolni egy-egy szomszédos magyarországi vármegyéhez.

webp.net gifmaker
A miniszterelnök a törvénytervezetet ismerteti

A kisebb, még kisebb területű csonkavármegyék esetében nem is gond a területösszevonás, de Abaúj esetében problémák zöme merült fel. A törvénytervezet szövegét olvasva Abaúj vármegyét Zemplénvármegyéhez akarták csatolni. A múlt hónapban parázs vita zajlott Szikszón a megyeösszevonások kapcsán. A beolvasztás ellen a kisgazdák teljes erővel léptek fel, mert szerintük ez a kisgazdatársadalmat érinti legérzékenyebben, hisz annak van a legtöbb dolga a közigazgatással. Egyébként is az abaúji vidéknek nem Sátoraljaújhely a természetes központja, hanem Miskolc.

Ha azonban a kormány mindenáron végre akarja hajtani a csonka vármegyék egyesítését, s mindenáron meg akarja szüntetni Abaúj vármegye önállóságát, akkor a szikszói és encsi járást csak Borsod vármegyéhez lehet csatolni, a Hernádon túli részt esetleg Zemplén vármegyéhez, míg a tornai járást Gömör vármegyéhez. A szikszói és az encsi járás közönségének Miskolc a vásárlóhelye. Vonattal, kocsival könnyen és gyorsan megközelíthető s a hidasnémeti-miskolci vasúti forgalom tisztán az encsi és a szikszói járás közönségéből kerül ki. A járás törvényszéke is ott van, s ott vannak a főiskolák is, ahol igen sok Abaúji gyermek tanul, érvelnek az abaúji kisgazdák.

hnet image1

Nos, megszületett a törvény, az 1923. évi XXXV. tc. A törvény nemcsak a vármegyék státuszát rendezte, hanem az állami tisztviselők helyzetét is, takarékosságra hivatkozva súlyos elbocsájtásokat generált már eddig is. A törvény 2. fejezete rendelkezett a vármegyeösszevonásokról és mivel Magyarország kormánya, a Bethlen-kormány, mint minden magyar hisz abban, hogy ez a gyalázatos országcsonkítás csak ideiglenes, és nemsokára eljön a revízió napja, újra összenő, ami összetartozik ezért az összevont vármegyék neve után a közigazgatásilag egyelőre egyesített jelzőt kell tenni (k.e.e.). Így most Miskolcon, területileg a már új megyehatárokon belül Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegyében élünk. Abaúj vármegye elkerülte az összevonást, a törvény értelmében Abauj-Torna és Zemplén vármegyék területén a kizárólag állami igazgatási tennivalókat két vagy több vármegyére kiterjedő hatáskörrel bíró állami hatóságok látják majd el.