1907
Interjú Szentpáli István polgármesterrel
Miskolc, 1907. december 20.
Mint ahogy első számunkban megígértük visszatérünk Miskolc városi jogállásának örvendetes megváltozására és interjút kértünk Szentpáli István polgármester Úrtól a törvényhatósági jogú városi jogállás megszerzése kapcsán.
BME: Először is szeretettel és nagy örömmel gratulálunk polgármester Úrnak és a város vezetésének ehhez az igazan nagy közigazgatási, közjogi sikerhez.
Szentpáli István: Köszönöm, illetve köszönjük! Ez mindannyiunk sikere, a város vezetéséé, önöké, akik itt élnek és talán az enyém is!
BME: Mi változik most, hogy Miskolc 1909. január 1-től rendezett tanácsú városból törvényhatósági joggal felruházott varos lesz?
Szentpáli István: Sok minden! Mindenki tudja, aki itt él, hogy mily régóta kérvényezzük jogi státuszunk felemelését. Lakosságszámban, több, mint 40.000-en laknak Miskolcon, ezzel megelőzzük már Kassát és Győrt is, Budapesten kívül csak 11 nagyobb város van az országban. Kulturális, oktatási, művelődési téren jelentős központ vagyunk, gazdasági téren is számot tevő erő Miskolc, hisz a város múlt évi cselekvő vagyona 9.450.000 korona volt. Indokainkat hála Isten meghallgatta a kormányzat és minden akadályt elhárítottnak látott az előtt, hogy e jogi felemelkedés végre végbemehessen! Miskolc dinamikusan fejlődött az utóbbi évtizedekben. 1877-ben megváltotta magát a Diósgyőri Koronauradalom fennhatósága alól 377.000 forinttért, majd 1878-ban bár az árvíz rombolta le, de ez a szerencsétlenség utat nyitott egy új fejlődésnek. Most úgy érzem joggal kaptuk meg e rangot és csatlakoztunk Magyarország 24 törvényhatósági jogú városához 25-ként. Miben lesz más? 1909. január 1-től kikerülünk a megyei fennhatóság alól, önállóan tudjuk intézni ügyeinket, fennhatóságunk a magyar állam, saját városi címerünk lesz. Nyilvánvaló ez az átmeneti időszak (1908) sok munkával fog telni, hisz meg kell alakítanunk saját törvényhatósági bizottságunkat, a megyei törvényhatósági bizottsággal meg kell tárgyalnunk az elválás kérdéseit, remélem nagy vita nem lesz.
BME: Köszönjük az interjút, sok erőt, egészséget a munkához, reméljük az új jogállás további fejlődést eredményez varosunknak!
Utaztató megjegyzése:
A törvényhatósági jogú város kategória 1870 és 1950 között létező közigazgatási jogi kategória volt. A kiegyezés utáni polgári berendezkedés Magyarországon időszerűvé tette a feudális vonásokat mutató közigazgatás átalakítását is. A települések közigazgatási polgári átalakításának sarkalatos törvényei a korszakban az 1870. évi XLII. tc., mely a szabad királyi városi státuszt viselők közül 46 várost és további 20 másik települést egységes szabályozás alapján rendezett törvényhatósági jogú várossá nyilvánított. Majd 1873-ban további települések kaptak thjf. rangot (Baja, Hódmezővásárhely, Pancsova, Fehértemplom, Karánsebes). Az 1876. évi XX. tc. eltörölte a szabadkirályi városi rangot és a városok jelentős részét megfosztotta törvényhatósági jogától (47-et), közülük 28 szabad királyi város volt. Az 1870-ben és 1873-ban törvényhatósági jogú várossá nyilvánított 25 városból is 19 elvesztette rangját. A törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXI. tc.1.§-ában áttekintést nyújt az 1870-es törvényt követő időszak módosításai során kialakult területi beosztásnak. Ezek szerint 24 törvényhatósági jogú város volt ekkor Magyarországon, Budapestet és Fiumét külön jogszabályok szabályozták. Ettől az időponttól kezdve a trianoni békeszerződésig csak Miskolc kapott thjf. rangot. Az 1920-as évektől mindössze 10 thjf. város maradt Magyarország területén belül (Baja, Debrecen, Győr, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár), és részlegesen Komárom valamint Szabadka. A városi törvényhatóság a megye igazgatásán kívül állt, vele egyenrangú jogállású volt. Élén a vármegyékhez hasonlóan a főispán, akit a belügyminiszter javaslatára az államfő (király, 1920-tól a kormányzó) nevezett ki. A legfőbb testületi szerv a törvényhatósági bizottság volt. A városi törvényhatóság első tisztviselője a polgármester. A törvényhatósági jogú városok testületi szerve 1929-ig a városi tanács, vagy tisztviselőtanács, mivel kizárólag tisztviselőkből állt. A törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én szűnt meg. Ezen a napon alakultak meg a megyei tanácsok és ezzel a tanácsrendszer.