1931

Botrány a főispán körül – közpénzből renováltatta lakását

Miskolc, december 11.

Hónapok óta foglalkoztatja Miskolc közvéleményét a főispáni lakás, illetőleg hivatal bérletének ügye. Híre járt, hogy a városi költségvetés tárgyalásánál szóvá teszik az egész kényes ügyet, amelynek lényege röviden a következő: Mikszáth Kálmán főispán 1926-ban természetbeni lakást kapott a várostól, illetve a város bérelt számára lakást a Szemere utcában, Kovács József dr. miskolci ügyvéd házában. 1931 májusában a város évi 6200 pengőért új lakást bérelt a főispán számára Haller József gróf házában. A városházáról ekkor idehelyezték át a főispáni hivatalt is és a bérletet három évre kötötték meg. A főispánnak az államtól kapott lakbérből meg kellett volna fizetnie a város által fizetett lakbért, de – mint a hírek állították – a visszafizetés csak részben történt meg.

A napokban tárgyalta Miskolc város törvényhatósági bizottsága a város költségvetését és a dologi kiadások tárgyalásakor merült fel a főispáni lakás és hivatal bérleti ügye. A kérdéshez többen szóltak hozzá és a tárgyalás során olyan vihar kerekedett, amely páratlan Miskolc város törvényhatóságának életében.

Ki kell vizsgálni a főispáni lakás ügyét

A kérdéshez elsőnek Ferenczi Károly, a liberális párt vezető tagja szólt hozzá, aki kijelentette, hogy a főispáni hivatal és a lakáskérdés ügyét tisztázni kell. Kéri, hozzák nyilvánosságra főispáni lakás ügyében kötött szerződéseket s kötelezzék a polgármestert, hogy 60 nap alatt a kérdést vizsgáltassa meg a pénzügyi bizottsággal, mely azután tegyen jelentést a közgyűlésnek.

Bródi Sándor bizottsági tag konkrét adatokkal világította meg az egész ügyet: – Bátorkodom a város főszámvevője által rendelkezésemre bocsátott adatokat a következőkben közölni. 1926. október 1-e óta tényleg fizet Miskolc város a főispán részére lakást és május elseje óta hivatalt is. Miskolc város főispánjának az állam által megállapított lakbére van és neki természetbeni lakás nem jár. Az első kifizetés 1930. február 3-a után történt, a második pedig most, november 22-én. 1926- október 1-től 1931. január 31-ig a lakbér fejében 25.415 pengő 06 fillért. Kifizetett lakásátalakítás és egyéb címeken 1926-ban, amikor a főispáni hivatalról nem volt szó, parkettjavítás, asztalsomunkák, üvegezések, festés, mázolás címén 405 pengőt. A most kivett lakásért 4613 pengőt, kiköltözködésért 1136 pengő 80 fillért, azonkívül dr. Kovács József úrnak okozott károk megtérítéséért 500 pengőt. Összesen 34.334 pengő és 45 fillért, amelyre térített a főispán és a belügyminiszter összesen 9662 pengő 63 fillért, így tehát a város előlegezett 24.671 pengő 82 fillért.

A főispáni lakbért be kell hajtani

– Én tehát a következő indítványt vagyok bátor a törvényhatósági bizottság elé terjeszteni: indítványozom, hogy a folyó évi december 1-én tartott közgyűlés utasítsa a város polgármesterét, gondoskodjon róla, hogy a főispáni lakos öt év alatt felgyülemlett lakbér hátraléka fejében esetékes költségeket 60 nap alatt a város pénztárába fizessenek be és ez az összeg fordíttassék az ínségakció lakbérsegélyének a fedezetére. Indítványozom továbbá, hogy a főispáni lakás és hivatal helyiség hároméves bérletére vonatkozó szerződést a közgyűlés ne vegye tudomásul és utasítsa a polgármestert, hogy a főispáni hivatalos helyiségeket, amint az egy évtizeden át volt, helyezze el továbbra is a városházán.

Reisinger Ferenc szocialista bizottsági tag ugyancsak a főispáni lakás ügyét teszi szóvá. Kifogásolja továbbá, hogy a város külön fogatot állított a főispán rendelkezésére akkor, mikor a főispán az államtól fogattartási átalányt kap.

Hodobay Sándor polgármester hozzájárult Ferenczy Károly indítványához, melyet a közgyűlés elfogadott, s így a főispáni lakás ügye visszakerült kivizsgálásra a város pénzügyi bizottságához.