1932
Hunyady gróf megverése és az eldurvult mezőcsáti választási küzdelem
Miskolc, augusztus 25.
Dudujka Pál cikke
Külön rémregényt lehet írni arról, mily körülmények között történnek manapság a választások. Se szeri, se száma a vádaskodásoknak, de az még a politikai hírek ismerőit is alaposan meglepte, ami Hunyady Ferenc gróffal Emődön történt. A választási gyűlés alkalmával az emődi jegyző fia tettleg inzultálta a Kisgazdapártnak korteskedő grófot. A történtekről azóta megoszlanak a vélemények, egyesek a grófot hibáztatják, míg mások a kormánypárti terrorisztikus intézkedésekről harsognak.
A mezőcsáti kerületben augusztus 28-án, a jövő héten lesz a választás. Édes Antal halála folytán üresedett meg ennek a kerületnek a mandátuma, amelynek egységespárti jelöltségét Purgly Emil földmívelésügyi miniszter vállalta, míg ellene független kisgazdapárti programmal Eckhardt Tibor lépett fel. A választási küzdelem a kerületben szinte példátlanul izgalmas s vasárnap már komoly kirobbanásokat is eredményezett. Ekkor mondotta el a kerület székhelyén Purgly Emil programbeszédét s ugyancsak felszólalt a kerület többi községében is. A jelölt miniszteren kívül Gömbös Gyula, Karafiáth Jenő és Zsitvay Tibor miniszterek buzdították a népet a kormánypárti jelölt érdekében. A kerület egyik községében, Emődön is az volt a megállapodás a pártok között, hogy a jelöltek programadásait kölcsönös türelemmel és nyugalommal nézik. Itt azonban heves incidens történt, amelynek során Hunyady Ferenc gróf, a független kisgazdapárt egyik vezető képviselője és kortese összeütközésbe került kormánypárti választókkal s ez a helyzet tettleges inzultussá fajult. Történt ugyanis, hogy Purgly Emil beszéde alatt a kisgazdapártiak azzal zavarták meg a népgyűlés nyugalmát, hogy az ellenjelölt Eckhardt Tibort éltették fennhangon. A Purgly-párti választók erős ellenéljenzéssel válaszoltak, a hangulat egyre izgatottabb lett, mire az Eckhardt-párt emberei a gyűlés színhelyéről párthelyiségük felé vonultak. A szenvedélyes hangulatban került a kormánypárti tömeg gyűrűjébe Hunyady gróf, akivel ifjú Hammer János joghallgató, az emődi jegyző fia került szócsatába. Vitájuk hamar tettlegességbe fajult. A tumultusban Hunyady grófot homlokán erős ütés érte, ezért a földre esett és vérezni kezdett. A zűrzavarban a dulakodás egyre növekedett, míg hamarosan odaérkeztek a csendőrök, akik a tömeget szétoszlatták és a gróf kíséretükben távozott. Hunyady Ferencet a csendőrség vette őrizetbe és egyúttal védelmébe is, miután a felingerült tömeg nagyon harcias magatartást tanúsított.
Ez a sajnálatos esemény kétségtelenül annak a felhevített hangulatnak feszült légkörében alakult ki, amelyben a választás előtt a mezőcsáti kerület közönsége él. A pártok agitációjukat oly heves eszközökkel folytatják, hogy immár a parlamenten kívül is heves viharokat okoznak. Nem csoda tehát, ha ezen felfokozott izgalmi állapotban a politikai szóharc tettleges inzultusig fokozódik. Az azonban már felettébb bosszantó, hogy a verekedésért a felelősséget senki sem vállalja a felelősséget. Mindenki a másikra mutat, mindenki a másikat okolja.
Hunyady gróf újságírók kérdésére a következőképp nyilatkozott a történtekről:
— … saját párthelyiségünk felé indultam. Útközben rohant rám egy fiatalember, aki rám kiáltott és sértegetni kezdett.
— Ha itt vérontásra kerül a sor — kiáltozta— az úr magára vessen.
— Erélyesen kikértem magamnak ezt a hangot. Ekkor már több idegen községből átjött kortes vett körül és fenyegető magatartást tanúsított velem szemben. Én egyenesen odaléptem a reám kiáltozó fiatalemberhez és rárivaltam, hogy mit akar tőlem. Erre ő hozzám ugrott és öklével homlokon ütött. Feltételezem, hogy valamilyen tárgy lehetett kezében, mert különben az ütés ereje homlokbőrőmet nem szakította volna be. Rögtön visszavágtam jobb kézzel és állítólag támadómnak orrcsontját sértettem meg. Közben többen rám rohantak, én ököllel védelmeztem. A kiáltozók között láttam Borbély-Maczky Emil főispánt is. A csendőrszázados engem két csendőrrel őrizetbe vétetett és a csendőrlaktanyába kísértetett. Onnan átvittek Mezőcsátra, ahol éjfél- után elbocsátottak. Délután hat órától éjfél utánig fogva tartottak. Sem az ügyészség, sem a járásbíróság intézkedést tenni nem akart.
A Magyar Távirati Iroda azonban közölte Hunyady grófnak a csendőrségen tett tanúvallomását, amely más megvilágításba helyezi a történteket:
– … szembetalálkoztam ifj. Hammerrel, aki ezt mondotta: Gróf úr, ha vér fog folyni, az urak lesznek érte felelősek. Erre én azt feleltem: Hallgasson, taknyos kölyök. Ugyanekkor odaléptem Hammerhez és testtel ellöktem. Közben, nem tudom biztosan, hogy Hammernek a lábára léptem e, a nyakát megfogtam. E kezdet után folytatódott a verekedés.
Hogy melyik elmondás a helyes, azt bizony megállapítani nem lehetséges. Tény ugyanakkor, hogy az incidens csak pár percre szakította meg a népgyűlés lefolyását. Purgly Emil miniszter folytatva beszédét egymás megbecsülésére és az összefogásra hívta fel hallgatóságát, majd Gömbös Gyula honvédelmi miniszter mondott beszédet.
— Valahányszor az ellenzék — mondotta többek között — sikertelen választásra tekint vissza, mindig azt hangoztatja, hogy a kormány terrort fejt ki jelöltje érdekében. Hálás vagyok a sorsnak, hogy szemtanúja lehettem az ellenkezőnek. A kormány jelöltjének pártja a legnagyobb nyugalommal vonult fel ide, hogy meghallgassa a jelöltet s az ellenzék egyik tagja provokatív lépett fel, hogy kontrakarírozza (meghiúsítsa) azt a hatást, amelyet Purgly Emil beszéde keltett. Az ellenzéki politika, amely ilyen terrorisztikus fellépéssel igyekszik a népre hatni, gyenge lábon állhat. Voltam én is ellenzéken, de sohasem fordultam ilyen eszközökhöz. Én igyekeztem meggyőzni mindenkit igazamról. Csak nem gondolják, hogy megijedünk az ilyen csínytevésektől?
Az esetről nyilatkozott Purgly Emil földművelésügyi miniszter is, aki a következőiket mondotta:
— Engem nem lehet terrorral megválasztani. Ez nem fér össze az én egyéniségemmel. Egyébként sajnálatomat fejezem ki az incidens fölött. Úgy látszik, egyes urak a kortéziának olyan módjához folyamodtak, amely az általuk felizgatott tömegnek ellenük váló fordulását idézte elő. Sajnálom, hogy egyesek annyira elragadtatják magukat, hogy végül a tömeg velük is szembefordul.
A választási küzdelem folytatódik, de a Hunyady-ügynek sem lett ezzel vége. Ifj. Hammer János minden jel szerint nem elkövetőnek, hanem sértettnek tekinti magát. A joghallgató lovagias elégtételt követel a gróftól, s párbajra hívta ki.
Az utaztató megjegyzése:
A választást végül Eckhardt Tibor nyerte. A Kisgazdapárt célja ezzel a győzelemmel nemcsak a mandátum megszerzése, hanem a kormány megbuktatása volt. Ez utóbbi hamarosan be is következett.
A Hunyady-Hammer-féle párbajra 1921. szeptember 9-én került sor. Először pisztollyal mérették meg magukat, de a kétszeri golyóváltás során egyikük lövései sem találtak. Ezután kardpárbajra került sor, amely során Hammer János a nyakán sebesítette meg a grófot. Az orvosok súlyosnak találták a vágást, a segédek pedig a gróf harcképtelenségére hivatkozva azonnal beszüntették a párviadalt.