1943
Gyorslevente motorverseny és motorosnap Miskolcon!
Miskolc, május 25.
Peczérvölgyi Samu cikke
Sajnos mindig is jele volt, és most sem szűnt még meg az a vélekedés a budapestiek részéről, hogy minél távolabb megyünk a fővárostól, annál inkább eltávolodunk a műveltségtől, az izzó, mély és korszerű, legfőképpen hasznos hazaszeretettől. A tény ezzel szemben az, hogy bárhova is megyünk mindenütt katonagondolkodású és a hazáért bármire kész honpolgárokat találunk. Hála Istennek kiváltképp jellemző ez a magyar ifjúságra! A gyalázatos trianoni békediktátum után 1921-ben jött létre a leventemozgalom, melynek célja, hogy igazi hazafias ifjúságot neveljen. A céljaik azóta is töretlenek.
A magyar leventeintézmény azt hirdeti ugyan, hogy az ifjúságé, de valójában az egész nemzeté. Részt kérnek minden feladatból, amiért az ifjúság csak jelentkezhet. Ott látjuk a magyar leventét, amint a szabotázs kísérleteket letöri, ellenséges léggömböket fognak el, légoltalmi szolgálatosok, téli ruhát, ajándékcsomagot gyűjtenek a honvédeknek és a honvédcsaládoknak. Helyettesítik a felnőtteket a magyar munka minden területén. Látjuk őket, amint étlen-szomjan aratnak a bevonultak helyett, oltalmazzák a bevonultak családtagjait, de ha a fegyver hívja őket, hősként, oroszlánként küzdenek a leventefoglalkozáson elsajátított irányelvek szerint.
A leventemozgalom új fejezettel bővült, természetesen a kor vívmányait felhasználva. Tavaly pünkösdkor megalakult az ország első gyorslevente szakosztálya Miskolcon. Nem Budapesten, hanem egy vidéki városban. A gyorslevente szakosztály megalakulása szándékosan egy időre esett a minden évben megrendezett miskolci országos motorosnappal. Akkor pünkösd másodnapján délelőtt tartották meg a MÁV leventeszékházának ünnepélyesen feldíszített nagytermében az alakuló díszközgyűlést. Az ünnepségen Kigyóssy műszaki tanácsos, a MÁV Levente Egyesület elnöke üdvözölte a megjelenteket, köztük a miskolci hadtest parancsnokát és a leventék országos parancsnokának képviselőjét, majd beszédében hitet tett az ország motorizálásának szükségessége mellett, és ígéretet tett, hogy a miskolci gyorslevente szakosztály a legnagyobb buzgalommal és lelkesedéssel fog részt venni ebben a nagy munkában. A leventék országos parancsnoka nevében Pados Lajos őrnagy üdvözölte az első magyarországi gyorslevente szakosztályt. Azóta, hála Istennek gomba módra szaporodtak el a gyorslevente szakosztályok az országban.
Ezért idén Miskolcon rendezik meg a pünkösdi országos gyorslevente motorkerékpárversenyt. Ez az esemény remélhetőleg megmozgatja az egész ország motorosait. Oly hatalmas tömegű versenyző érkezésére lehet számítani, amire még Miskolcon példa nem volt. Főképpen az újonnan visszacsatolt országrészek fiai fognak nagy számmal érkezni. A verseny kiírása remek sportnapot ígér. Az ország tizenkét pontjáról, lehet indulni, szigorúan megszabott útvonalon, három-négyszázkilométeres távolságot motorozva. Ezek után a népkerti sporttelepen a versenyzők ügyességi próbán vesznek részt. Az ügyességi próba 150 méteres keskeny, kanyargós útvonal lefutásából áll, ahol az útvonal szegélyét felállított tornászbuzogányok alkotják.
A versenyzőnek előre meghatározott kockán kell megállnia s ott katonai jellegű gyakorlatot kell elvégezni. (Kézigránát dobás.) Az értékes és érdekes versenyt a népkerti sportpályán motoros és kerékpáros verseny követi, melynek főbb számai a következők: Kétkörös repülőverseny (elő-, közép- és döntőfutamokkal). Kezdők versenye, négykörös akadályverseny, üldözőverseny, négyes csapatverseny, selejtező verseny, valamint motorvezetéses bemutató.
Már izgatottan várjuk a versenyt, mely remélhetőleg kiemelkedő eseménye lesz a magyar motorsportnak és fénylő bizonyítéka ifjúságunk hazaszeretetének!
Az utaztató megjegyzése:
A levente mozgalom a trianoni határok közé szorított ország ifjúságnevelő programja volt 1921 és 1945 között. A katonai jellegű mozgalomban 12 és 21 éves kor közötti fiatalok vehettek részt. Bár nem a frontharcra képezték ki őket, inkább hazafias gondolkodáson és keresztényi erkölcsön volt a hangsúly, de 1944-ben a nyilasok hatalomra kerülése után valóban harcba küldték a levente ifjakat. Sokan meghaltak, fogságba estek. 1945-ben a mozgalmat feloszlatták, akkori parancsnokát Béldy Alajos vezérezredest a népbíróság halálra ítélte és 1946. december 22-én kivégezték.