1900
Gépmadarat tervezett a miskolci feltaláló
A találmány kétségeket ébreszt a laikus és a tudós közönségben is
Miskolc, június 28.
Dudujka Pál cikke
Míg Párizsban, Berlinben, New Yorkban versengve kísérleteznek a kormányozható léghajóval és repülőgéppel, most egy miskolci vállalkozó szellemű polgártársunk állt elő azon kijelentésével, miszerint megoldotta korunk egyik legnagyobb tudományos kihívását, a repülőgép működésének a problémáját. Repülőgépjének kész modelljét el is küldte már Párizsba Millerand kereskedelmi miniszternek megvételre, s abban bízik, a francia állam költségén hamarosan nagyban is elkészül találmánya.
Kovács László miskolci géptechnikus több mint egy évtizede foglalkozik a repülőgép megtervezésével. Saját magát a gyakorlat emberének nevezve azt állítja, a legjobb mintát, a madarak repülését és ügyességét tanulmányozta a repülőgép feltalálásához. Hosszú munkája eredményeként egy túzokmadárhoz hasonló, bádoglemezből készült repülő-mintát készített, amelyet ez év március 25-én a francia kereskedelmi miniszter úrnak is megküldött, a budapesti francia konzul utasítása szerint az összes magyarázatokkal együtt. Küldeményére azonban válasz eddig nem érkezett, ami feltalálónk kedvét korántsem szegte. Találmányáról Kovács László elmondta:
– A túzok testét a szárnyak emelik; a gépmadarat a teste emeli. A túzoknak két szárnya van: a gépmadárnak négy darab, öt-öt méter hosszúságúak, amely szárnyaknak az a hivatásuk, hogy a sebességet előidézzék. S miután a szárnyaknak nem kell a testet emelni, segítségükkel nemcsak igen nagy sebességet, de mindamaz ügyességeket is képes lesz a gépmadár megcsinálni; amelyeket a sas végez. A vihar ellenében pedig, a földszínétől kezdve ötezer méterig terjedő ürességen át törhet fel a magasba. A szárnyakat két lóerejű benzinmotor fogja hajtani kényelmes helyen, a gépmadár testének alsó részén. A nagy madarak a farkaik által kormányozzák mozdulataikat; a gépmadárnak is négy oldalra hajtható farka van, miáltal a nagy madarakat utánozhatja a kormányzás ügyességiben. A repülő gépmadáron hetekig fönn lehet maradni éjjel-nappal, a legnagyobb biztonságban.
A sikerben való bizalom tehát nem kisebb Kovács úrnál sem, mint a léghajózási bölcsek körének sok más ezer alkimistájánál. Masinája azonban nem valószínű, hogy repülne, de ha igen, akkor sem soká, hisz benzinmotort kíván használni, amely nem rendelkezik annyi erővel, hogy a gépmadár súlyát ellensúlyozni, megemelni tudná. Ha fel is szállna, csakhamar földhöz nyűgözné a tehetetlen bádogmadarat. Kovács úr újnak mondott eszméje ráadásul nem is új és nem is jó, mint ahogy egyetlen sem lesz az, míg az eddig ismert természeti erőkre alapoz. Új, a maiaknál hatalmasabb erőt kell keresni. Kovács úr magabiztossága és találmányának működőképessége tehát nem áll egyenes arányban egymással. Csaknem biztosra vesszük, hogy a túzokmadár-mintájú gépmadarat elődeihez hasonló sors fogja érni. Legkevésbé hisszük, hogy szerény városunk nevét merész vállalkozónk találmánya révén fogják ismerni és áldani a jövendő századok.
Az utaztató megjegyzése:
Természetesen Kovács László találmánya nem vezetett a repülőgép feltalálásához. Kovács úrnak minden bizonnyal nagyobb volt a magabiztossága, mint a tudása. Millerand miniszter később sem reagált küldeményére, amit nagyon szívére vett, de alkotókedvét nem szegte, egy évvel később immár öt elméleti munkát tervezett kiadni Földünk romboló és alakuló korszaka, Földünk belvilága a mai korban, Földünk kezdetleges állapota, A hold horpadása és A nap villamossága címmel. Kovács úr – ki Newtontól kezdve kora csillagászaiig mindenkit tudatlansággal és vaksággal vádolt – minden bizonnyal népszerűségre, figyelemre áhítozott, amit ideig-óráig meg is kapott.