1944
Az Igaz Magyar halála
Budapest, december 3.
Dudujka Pál cikke
Meghalt az Igaz Magyar. Pályáját miskolci újságíróként kezdte, majd egy német- és nyilasellenes illegális lap egyszemélyes írójaként a Margit körúti fogház udvarán fejezte be életét.
Kóródy Béla nagyműveltségű, széles látókörű, nyelvismeretekkel megáldott férfiú volt, aki hosszabb időt töltött Párizsban és Svájcban. Utóbbi országban ismerkedett meg feleségével is, egy svájci francia leánnyal, kivel aztán Miskolcon a Borsvezér utcában töltötték mindennapjaikat. Újságírói pályáját a Miskolci Naplónál kezdte, majd az ugyancsak városi Reggeli Hírlap szerkesztőségének lett a tagja. Elsősorban színházi és műkritikákkal foglalkozott, de úgy általában a kulturális kérdésekhez is nagy hozzáértéssel szólt hozzá. Emellett széleskörű írói tevékenységet fejtett ki. Legnagyobb sikert azonban az Amerikai Évája című operettjével ért el, amelyet a színház sorozatosan teltházzal játszott és ami meggyengült anyagi helyzetére is gyógyírt jelentett.
Később a fővárosba került, előbb a Pesti Naplónál dolgozott, majd hosszú ideig a Friss Újság munkatársa volt. A világháború idején tartalékos hadnagyként a keleti hadszíntérre vezényelték, majd az ún. haditudósító század budapesti törzséhez. A fronton tapasztaltak igen nagy hatással voltak rá, s élményeit később illegális újságcikkeiben használta fel.
Ez év áprilisában tagja lett a Magyar Hazafiak Szabadság Szövetsége néven alakított ellenállócsoportnak, de részt vett a Szent-Györgyi Albert és a Supka Géza által alakított csoportok munkájában is és együttműködött a Bajcsy-Zsilinszky Endre-féle nemzeti felkelési bizottság katonai vezetőivel is. November elején Szabadságharc néven hozta létre az ellenállási mozgalom illegális lapját. Az impresszumban főszerkesztőként magát „Igaz Magyar”-nak nevezte és s valóban az is volt. Szerkesztőség azonban nem létezett, a cikkeket egytől egyig ő maga írta, majd azokat egy ismerős nyomdásszal szedette ki a legnagyobb titokban. Emellett öntapadós röplapokat szerkesztett, amelyekkel valósággal elárasztotta a körutat. A röplapok szövege igen merész volt: „A törvényes államfő vitéz Horthy Miklós. Nem igaz, hogy lemondott. Halál minden nyilas hazaárulóra! Szalasján-Szálasi lógni fog!”
Végül ezen röpcédulák eredményezték halálát is. Az egyik fiatal suhancot, aki a plakátok átragasztására vállalkozott, a nyilasok elfogták és kiverték belőle megbízója nevét. Kóródyt november 9-én tartóztatták le, de a kínzások dacára sem árulta el társai nevét. Két hetes tortúra után bíróság elé állították, és november 30-án kötél általi halálra ítélték. Miután a bíróság Kóródyt lefokozta, ítéletét golyó általi kivégzésre módosították. Két órával később már nem élt. Az egykori miskolci újságírót, a fővárosi ellenállás egy hősét a Margit körúti fogház udvarán lőtték agyon.
Most kiszivárgott az egyik börtönből írt levele, amelyből kiderül, nem csak az ellenállásban való részvétele volt tudatos, de mártíromsága is: „Az emberi szabadságért küzdöttem. Ártatlanul halok meg, de vallom, hogy szükség van vértanúkra.”