1951

Agyonverték az ávósok a miskolci Fehér Partizánok vezérét

Miskolc, június 3.

Dudujka Pál cikke

Dr. Hargitai Gyula volt törvényszéki jegyzőt május 1-jén vették őrizetbe államellenes szervezkedés vezetése és röpcédulaterjesztés gyanúja miatt. A miskolci jogászt brutális és véget nem érő verések árán próbálták megtörni, ő azonban élete árán sem árulta el felső kapcsolatait. 39 évet élt.

Ez év április 29-ről 30-ára virradó éjszaka dr. Hargitai Gyula embereivel Edelény és Sajószentpéter környékén, valamint Mezőkeresztesen és Ózdon államellenes hangvételű röpcédulákat szórtak. Pechjére egyik bizalmasa „Buza Ferenc” fedőnéven az Államvédelmi Hatóság ügynöke volt, aki rögtön értesítette a politikai rendőrséget. Az ellenállóvezért május 1-jén hajnalban tartóztatták le Ózdon.

A Fehér Partizánok vezetője készséggel beismerte, hogy áprilisban Budapesten és Székesfehérváron, majd őrizetbe vétele előtt Ózdon terjesztett röpcédulákat, de ez nem volt elég. „Buza” ügynök információira alapozva mindenáron ki akarták belőle szedni, hogy kik a felső és alsó kapcsolatai. Erről azonban Hargitai hallgatott. Csak azokról tett vallomást, akikről az ÁVÓ már amúgy is tudott. A titkosrendőrség mellette ugyanis tizenkét személyt tartóztatott már le, akik egy része beismerő vallomást tett. Az őrizetesek többsége miskolci, ózdi és székesfehérvári lakos.

Az ávósok rendkívül brutálisan jártak el Hargitaival szemben, amit az is előidézett, hogy az ügynök jelentése szerint az ellenállási mozgalom ÁVH-s kapcsolatokkal, tagokkal is rendelkezik. Hargitai azonban hallgatott. Egyedül fogdatársai előtt nyílt meg, nekik panaszkodott az embertelen bánásmódra. Tette ezt annak ellenére, hogy tudta, hogy az ÁVH-n általános eljárás, hogy az őrizeteseket „provokátorokkal”, besúgókkal teszik egy cellába. Nem tévedett. Mindhárom sorstársa fogdaügynök volt, akik szavairól részletes jelentést tettek.

hnet.com image

Fogdatársainak sem árulta el azonban, hogy ki a felső kapcsolata. Azt mondta, hogy valójában nem ismeri, nem tudja még a nevét sem, csupán az álnevét: Tóth Pista. Az ávósok gyors eredményt akartak, ezért nem fogták vissza magukat. Az ellenállóvezért már őrizetbe vétele után Miskolcon alaposan „megruházták”. Gumibottal ütlegelve próbáltak belőle kikényszeríteni a feltáró jellegű beismerő vallomást. Nem bírtak vele, ezért még aznap Budapestre szállították, ahol informátorunk szerint egy altábornagy – állítólag maga Péter Gábor, az ÁVH vezetője – ütlegelte magas rangú tisztekkel együtt. Később átadták pribékjeiknek, akik talpát, kezét, alsó lábszárát, comját, alsókarját gumibotozták a végtelenségig, miközben legalább negyven pofont is „kiosztottak”. Elsősorban felső kapcsolatai felől érdeklődtek tőle, s minthogy Hargitai hallgatott, folytatódott az állatias ütleg. A fogdába visszatérve a kékeslila foltokkal teli jogász minden testrészét fájlalta, de még tartotta magát. Szinte fanatikusan közölte fogdatársaival: az ÁVH-soknak ezért még felelniük kell, a leszámolás velük szemben igen kemény és véres lesz!

Bátor hallgatása tudatos volt. Felső kapcsolata ugyanis úgy informálta, hogy még májusban kitör a háború a nyugatiak és a szovjetek között, tehát már csak addig, maximum 25 napig kell kibírnia. Emellett mivel ő maga is úgy tudta, hogy még az ÁVH-n is vannak követőik, azt sem zárta ki, hogy aki őt a legjobban veri, épp az a szervezkedésük egyik legharcosabb tagja. Mindkettőben tévedett. Súlyosan tévedett.

Hargitai Gyula verése folytatódott, fizikai és egészségügyi állapota pedig folyamatosan romlott. Az első héten mindössze egy kis levest és némi kenyeret vett magához. Kínzó gyomorgörcsökre panaszkodott, s ha meg is próbált enni, rögtön kihányta az epéjét. Tíz nap után már csak kábultan feküdt a cellában, s alig beszélt. Szemmel láthatóan elhagyta magát. Szenvedését látva már néhány őr is sajnálkozva nézett rá.

Dr. Hargitai számolt a halállal. Már korábban is hallotta, hogy az Andrássy út 60-ban sokakat eltettek láb alól. Május 7-én kérte is rabtársait, hogy ha „belepusztulna a verésbe”, hozzák nyilvánosságra esetét.

Egy héttel később a Mosonyi utcai rabkórházba vitték. Az orvosi jelentés szerint az arca kivételével az egész testén bőr alatti vérzések voltak, a „külsérelmi behatások” következtében roncsolt szövetek felszívódása pedig mérgezési állapotot hozott létre, amely különösen a veséken, a májon és a szíven nyilvánult meg. Szintén ennek következtében magas vérnyomás és tüdővizenyő lépett fel. Az orvosok úgy vélték, állapota hamarosan halálhoz vezet.

Az ávós doktorok nem tévedtek. Dr. Hargitai Gyula, a Fehér Partizánok egyik miskolci vezetője másnap belehalt sérüléseibe. Igazi tudatos és önként vállalt mártírhalál volt ez. Ha voltak még titkai, magukkal vitte. Felső kapcsolatainak bizonyosan nem jutott az ÁVÓ a nyomára. Ellenálló társai ellen folytatódik az eljárás, hamarosan a proletárdiktatúra bírósága ítélkezik felettük.

skm c250i24111314420
Dr, Hargitai Gyuláról az egyetlen megmaradt fotó a gimnáziumi tablóképe

Kapcsolódó cikkünk: