1937

A szélhámos bankigazgató bűnpörében jogerős ítélet született

Dudujka Pál cikke

Miskolc, 1937. október 13.

Még 1935 januárjában volt, hogy Záhony János diósgyőri Moktár-igazgató váratlanul eltűnt. Pár nap múlva Budapestről küldött búcsúlevelet feleségének, amelyben bejelentette: „Hullámsírba vetem magam”. A hír heteken keresztül izgalomban tartotta Diósgyőrt és Miskolcot, ahol élénk szerepet játszott a társadalomban. Eltűnése után házivizsgálat indult meg a bankban, de megállapították, hogy semmi szabálytalanság sem történt. Amikor továbbra sem került elő Záhony, megindult a rendőri nyomozás is és hamarosan kiderült, hogy a bankigazgató 1926-ban a bűn útjára lépett és azóta tekintélyes összegekkel károsította meg a Moktár ügyfeleit. Diósgyőr községtől közel 24 ezer, a vasgyári evangélikus nőegylettől 17 ezer, magánosoktól közel 19 ezer pengőt vett fel, amely összegeket saját céljaira fordította. Később a károsultak nagyobb része visszakapta az elsikkasztott pénzt, csupán az evangélikus Nőegylet 25 éven át megtakarított vagyona veszett el.

webp.net gifmaker

A rendőrség hónapokig kutakodott Záhony János után, de nyomára nem leltek. Már-már be is fejezték volna a vizsgálatot, ha tavaly májusban a fiumei konzulnál nem jelentkezett volt egy lerongyolódott, borostásképű férfi azzal, hogy ő Záhony János és vezekelni szeretne hazamenni. A konzul kényszerútlevelet bocsátott ki részére, amivel Záhony vonattal Nagykanizsára utazott, majd a helyi rendőrségen önként jelentkezett.

Mint kiderült, Záhony előbb csempészúton Csehszlovákiába menekült, majd onnan Ausztriába ment tovább. Itt sem érezte magát biztonságban, ezért hamis útlevelet szerzett, amellyel Olaszországba folytatta útján. Azt remélte, hogy Itáliában jó énekhangjával és színészi képességeivel érvényesülni tud. Vágyai azonban nem teljesültek, pénze pedig rohamosan fogyott. A volt bankigazgató Közben rendszeresen olvasta a sikkasztásáról és meneküléséről szóló mindenféle bugyuta közleményeket és találgatásokat. Egyesek Konstantinápolyban vélték látni, mások azt állították, hogy egy ankarai lokálban lett jazz-zongorista és énekes. Volt egy cikk, amelynek láttán kegyetlenül felháborodott. Azt állították róla, hogy egy szovjet nővel és kétszázezer pengő készpénzzel Moszkvába menekült. Ezt a szégyenteljes vádat már Záhony János sem tudta elviselni. Még hogy ő hazaáruló volna? A volt bankigazgató megmaradt becsülete védelmében azonnal a hazatérés és a vezeklés mellett döntött.

azest 1936 05 pages293 293
Záhony János

A miskolci törvényszék Ráduly-tanácsa január 23-án kezdte meg az újdiósgyőri bankigazgató bűnügyének főtárgyalását. A tárgyaláson Záhony szánalmas állapotban jelent meg. A fogság teljesen megtörte, megőszült, sőt kopaszodni kezdett. Az ügyészség kilencrendbeli magánokirathamisítás, háromrendbeli csalás és négyrendbeli sikkasztás, továbbá egyrendbeli külföldi fizetési eszközökkel való visszaélés bűntette címén emelt vádat ellene. Záhony a tárgyaláson azzal védekezett, hogy miután a pénzromlás idején elvesztette feleségének ötvenezer aranypengős hozományát, értéktelenné vált tizenötezer pengős hadikölcsöne, elhatározta, hogy a kezelésére bízott pénteket valutába fekteti. Mikor már fenyegette őt a vizsgálat veszélye, elhatározta, hogy beváltja a valutákat, ezért Budapestre utazott, ahol ez nem sikerült. Visszafelé a vonaton pedig táskájával együtt a pénzt is elvesztette. A törvényszék védekezését nem fogadta el. Az ítéletet Ráduly tanácselnök hirdette ki: – A magyar Szent Korona nevében! … A bíróság bűnösnek mondja ki Záhony Jánost egyrendbeli csalás, egyrendbeli, diósgyőri Evangélikus Nőegylet kárára, folytatólagosan elkövetett sikkasztás, egyrendbeli, Diósgyőr község kárára folytatólagosan elkövetett sikkasztás, egyrendbeli sikkasztás és kétrendbeli magánokirathamisítás, egyrendbeli magánokirathamisítás kísérlete miatt, összbüntetésül kétévi és hathavi fegyházzal sújtja, mint főbüntetéssel, — öt évi hivatalvesztéssel és politikai jogainak felfüggesztésével, mint mellékbüntetéssel. Az ítélet ellen a védelem és a vád is fellebbezéssel élt, így az ügy a debreceni ítélőtáblán folytatódott, amely május 14-én két év és két hónapi fegyházra mérsékelte a volt bankigazgató büntetését. A bűnper újabb fellebbezés folytán a Kúria elé került, amely tegnap helyben hagyta a tábla ítéletét. Záhony János tehát fegyházban marad. A volt bankigazgató tehát megkezdte vezeklését, és becsületét is megőrizte, már senki sem hiheti, hogy hazaáruló.