1954
A rakacaszendi Mária-jelenés
Miskolc, május 28.
Dudujka Pál cikke
Marsalkó Jánosné rakacaszendi parasztasszony néhány héttel ezelőtt kezdett arról beszélni, hogy a falu határában az ún. Nagy-erdő dűlőben megjelent neki Szűz Mária és még több alkalommal is meg fog jelenni. A hír villámgyorsan terjedt a község asszonyai között. Először csak öten-hatan, majd mind többen jártak ki a helyszínre és várták a Szent Szűz megjelenését. A hír hatására előbb a közeli falvakból érkeztek százak, majd mikor már a környező szikszói, abaújszántói és putnoki járások lakói is értesültek a csodás hírről, több alkalommal kétezres tömeg várta áhítattal a Mária-csodát az erdőszélen. A gyalogosan, vagy lovaskocsival érkező emberek hangosan imádkoztak és vallásos énekeket kántálva bámultak a napba. Marsalkóné ugyanis azt mondotta, hogy ha sokáig néz a napba az erdőszéli fák levelein keresztül, akkor színes képekben látja Szűz Máriát.
A Rakacaszend környékét ellepő zarándokok ügyével a párt- és államvédelmi szervek is elkezdtek foglalkozni. A „klerikális reakció” elleni harc nem tűrhet több ezres vallásos tömeget, ezért minden fronton megindították a harcot. A járási párttitkár rendelkezése folytán 10-12 népnevelő kezdte győzködni az embereket, miközben az államvédelmisek megindították a nyomozást. A megyei pártbizottság utasítására az Egyházügyi Hivatal három környékbeli római katolikus plébánost és a múcsonyi görögkatolikus esperest szólított fel, hogy győzzék meg a tömeget arról, hogy „az ilyen valóságnak meg nem felelő beképzelt látomások alapján folytatott megnyilvánulás ellentétes az egyház törvényeivel és szólítsák fel a híveiket, hogy térjenek haza, ne csoportosuljanak”. Az esperes ennek nem tett eleget és közölte, hogy tartózkodó álláspontra helyezkedik. A római katolikus papok viszont május 22-én megjelentek a tömegben. Hiába magyaráztak azonban hosszasan az embereknek, többen szembe fordultak lelki vezetőikkel és azt vágták a szemükbe, hogy „ilyen papra nincs szükségünk”. Mások védelmükbe véve a plébánosokat azon véleményüknek adtak hangot, hogy „a papok csak azért beszélnek így, mert a kommunisták megfélemlítették őket.” A római katolikus tisztelendők ezután a szentmiséken is kihirdették, hogy a Szűz Mária megjelenése nem felel meg a valóságnak és felszólították híveiket, tartsák magukat távol Rakacaszendtől. Hogy ennek köszönhető-e, vagy sem, de tény, az elmúlt napokban csak néhány ember jelent meg a község határában.
Azóta az a hír is járja, hogy a Szűzanyával való találkozást hirdető asszony nem teljesen beszámítható. Állítólag már régebb óta beszél boszorkányokról és ördögökről. Három napja ezért behívatták az ügyészségre, hogy megvizsgálják elmeállapotát és az orvosi vizsgálat tükrében vagy elmebajosként zártintézetbe, vagy bűnözőként börtönbe kívánják zárni. Mellette két „kulák” asszony ellen is folyik a nyomozás, őket a megyei ügyészség valótlan hír terjesztésével előidézett közrend és köznyugalom megzavarása miatt kívánja megvádolni.
Érdekes hírek járnak tehát Rakacaszend felől. Hogy történt-e Mária-jelenés, vagy sem, nem tudhatjuk, az azonban igen figyelemre méltó, mennyire tart a Párt a vallásos tömegektől, s mekkora erővel kíván lecsapni a csodavárókra. A megyei napilapban hosszú cikket szenteltek az esetnek, amelyben természetesen a történtek mögött „a klerikális reakció néhány ügynöke, néhány kulák és más ellenséges elem” aknamunkáját láttatják. Valóban érdemes ekkora ügyet csinálni az egészből, miközben senkinek kára, vagy sérülése nem származott? Nem volt államellenes izgatás, nem volt összeesküvés sem, csak egy vallásos zarándoklat, amelynek sosem fogjuk megtudni, hogy az oka valóban egy csodás jelenés, vagy pusztán egy figyelemre vágyó falusi asszony képzelgése volt.