1920

A bolsevik forradalmi katonai törvényszék halálos ítéleteit vizsgálják

Miskolc, március 2.

Dudujka Pál cikke

A proletárdiktatúra idején ítélkező III. hadtest forradalmi katonai törvényszékének ügyeit deríti fel a nyomozó hatóság. Bár a kommunista „törvényszék” ítéletei alapján senkit sem végeztek ki, négy halálos ítéletet is hoztak, s nem rajtuk múlt, hogy azok végrehajtására már nem került sor. Halálra ítélték Kopácsi Kálmánt, akit csak a véletlen mentett meg a haláltól; Kachelmann Ernő edelényi tartalékos főhadnagyot, kit közvetlenül a bitó alól szabadítottak ki az olasz misszió vezetői; továbbá a forrói Tavaszy Ferencet és dr. Malyáta Dezsőt, akiknek halálos ítéletét utóbb megváltoztatták. Az ítéleteket kivétel nélkül a Winter-tanács hozta, amelynek tagjai immár a nyomozó hatóságok előtt adnak számot bűneikről.

1919 májusában alig, hogy kiűzték a vörösök Miskolcról a cseheket, a III. hadtest parancsnokságának forradalmi törvényszéke gyorsan hozzákezdett az ellenforradalom felszámolásához. A törvényszék elnöke Landler Jenő belügyi népbiztos parancsára Winter Dezső budapesti bádogossegéd, míg tagjai Walczer Béla rákospalotai géplakatos, Szőts Áron budapesti géplakatos, Törzsök Ede budapesti asztalossegéd, valamint a ma már szökésben lévő Sikorszky Lajos voltak. A törvényszék gyorsan és kíméletlenül járt el az ellenforradalmárokkal szemben.

scanimage038
tolnaivilaglapja 1915 01 pages480 480
scanimage033

Elsőként Kopácsi Kálmán gyógyszerészsegédet ítélték halálra, 1919. június 5-én. Kopácsit a Szabolcs megyei intéző bizottság Miskolcra menekült tagjaként a csehek letartóztatták és agyonlövetéssel fenyegetve vették rá, hogy Nyíregyházáról ide menekült direktóriumi társainak holttétét felfedje. A csehek ugyanis a Nyíregyházán kivégzett Kovács István Szabolcs megyei nemzetőrparancsnok és Bodolai János gyilkosaira vadászott. Mit tehetett volna szegény Kopácsi? Abban bízva, hogy társai vallomása révén ő is mentesülhet a csehek vádja alól, felfedte azok hollétét. Társainak egy részét a megszállók kihallgatás után nyomban szabadon bocsátották, de négyüket elhurcolták. A törvényszék ezért Kopácsit ellenforradalmi ténykedés és árulás miatt ítélte golyó általi halálra. Ugyanezen perben volt vádlott dr. Kopácsi Béla miskolci rendőrkapitány is, őt azonban a törvényszék felmentette a vádak alól.

A második halálos ítéletre az abaúji Forró község tisztes polgárai ellen került sor. Június 12-én vörös katonák siettek a településre, ahol többek között dr. Malyáta Dezső körjegyzőt, dr. Pogorisky Sámuel körorvost és Tavaszy Ferenc gyógyszerészt tartóztatták le, majd a kassai fogházba szállították. Azzal vádolták őket, hogy a cseh megszálló csapatok kassai városparancsnokhoz, Rossi tábornokhoz benyújtott írásbeli feljelentésükkel hozzájárultak három forrói kommunista elhurcolásához. A tárgyaláson Winter törvényszéki elnök elvtárs lecsirkefogózta az ártatlan vádlottakat és védekezésük meghallgatása nélkül a körjegyzőt és a gyógyszerészt golyó általi halálra, míg a körorvost és egy társát életfogytiglani fegyházra ítélték. A halálraítéltek büntetését később életfogytiglani fegyházra változtatták.

korvin otttó
Korvin Ottó, a Belügyi Népbiztosság Politikai Osztályának vezetője a Forradalmi Törvényszéknek számos halálos ítéletre adott utasítást!

A Winter-féle forradalmi törvényszék legnagyobb port kavart ítélete azonban Kachelmann Ernő edelényi tartalékos hadnagy és társai ellen hozatott. A törvényszék július 3-án ítélte golyó általi halálra Kachelmannt, az edelényi Vörös Őrség korábbi parancsnokát árulás, ellenforradalmi mozgalom megszervezése és az ellenséggel való összejátszás vádjával. Amiatt fogták perbe, hogy társaival a cseh megszállás alatt a gazdákat gyűlésre hívta össze, amelyen olyan kérvényt fogadtattak el, melyben kérték a községi „bolseviki bitangok” letartóztatását. Az 58 földmíves által aláírt kérvény hatására a csehek 18 kommunistát tartóztattak le és köztük, Antal György földmunkást, a munkászászlóalj parancsnokát agyonlőtték. Bár Kachelmann bizonyítottan eljárt Antal szabadon bocsátása érdekében, őt tartották a főbűnösnek. Mellette ült a vádlottak padján Turai András edelényi bíró és hasonnevű fia, valamint Szepessy Gyula volt szolgabíró. A főtárgyalásra beidézett egyik tanút, Pongrácz Ferencet, ki Kachelmann mellett vallott, Winter bosszúból lezáratta. A forradalmi törvényszék Kachelmannt golyó általi halálra ítélte, Szepessy Gyulát hűtlenség címén három havi, Turai András bírót ellenforradalmi mozgalom szervezése miatt öt évi, míg fiát, ifj. Turai Andrást ellenforradalmi mozgalom való részvételért 1 évi kényszermunkára ítélték. Az ítélet kihirdetése után az edelényi munkástanács Bolha József elnök vezetésével kérte, hogy elrettentő példaképpen a kivégzést Edelényben hajtsák végre. Kérésük azonban nem teljesült.

Kachelmann Ernőt Budapestre szállították, ahol a hírhedt Korvin Ottó kezébe került. Korvin akasztófára változtatta az ítéletet, amit a parlament udvarán hirdettek ki. A vörösök már épp a bitófák ácsolásához készültek, mikor az utolsó pillanatban autóval érkező Romanelli ezredes, az olasz misszió vezetője, más információ szerint Livió Borghese olasz herceg megakadályozta a kivégzést.

A bolsevik brigantik tehát senkit sem végeztettek ki hivatalos úton, önkényes gyilkosságaik viszont számos ember halálát okozták. Ezen ügyekben már szintén folynak a nyomozások, s azok eredményéről hamarosan mi is tudósítani fogunk.

received 257212309333594
Korvin Ottót is elérte a végzete!

Az utaztató megjegyzése:

A III. hadtest forradalmi katonai törvényszékének tagjai ellen a kommün bukása után eljárást indítottak. 1920-ban Winter Dezsőt 14, Walczer Bélát 10 év fegyházra, Szőts Áront 9, Törzsök Edét nyolc hónapi börtönre ítélték, míg Bolha Józsefet az ellene emelt vád alól bizonyítékok hiányában felmentették.