1927
A betiltott tánc
Erotikus jelenetek váltották ki a rendőrkapitány szigorát
Miskolc, március 31.
Dudujka Pál cikke
Múlt csütörtökön az Aranyhattyú premierjén Gábor Mara, a színtársulat szubrettje, Fülöp Sándorral oly ízléstelen táncot mutatott be, amely joggal kihívhatta a közönség megbotránkoztatását. Ez az erotikus táncprodukció azonban nemcsak a kritikát foglalkoztatta erősen, hanem a rendőrséget is, amely rögvest erélyesen föllépett és a táncot betiltotta.
Az Aranyhattyú bemutatóját a miskolci közönség körében már napok óta izgatott várakozás előzte meg. Cikkezett róla a sajtó is, amely kiváló muzsikát, mulatságos mesét, ötletes helyzeteket ígért és szenzációs táncszámokkal harangozta be a darabot. Mint megtudhattuk, Viola Margit, mint Lady szenzációs énekszámaival, Gábor Mara, mint Josephine Baker a híres párizsi táncosnő káprázatos táncaival, Szömörkényi Franciska Vályi Ilona szerepében, mint egy Amerikába került kis magyar leány alakítják a fő női szerepeket. Fenyves Sándor cowboyt, Váradi Pál angol milliárdost, Fülöp Sándor Amerikába került pesti ligeti hintáslegényt alakított. Az előadást Rátkai Sándor rendezte, a zenekart Beck Miklós karmester vezényelte, a táncokat pedig Váradi Pál tanította be. Teljesen új díszletek és ruhák, valamint rendezői trükkök sora várta a publikumot. A darab cselekménye fantasztikus, egzotikus miliőben játszódik egy kaliforniai farmon, amely az Aranyhattyú nevet viseli. Egy marosmenti falubeli lány és egy Kaliforniába szakadt magyar fiú romantikus szerelmi története.
A kritikusok szerint azonban az előadás rendezése kifejezetten gyenge volt. Túlságos mértékben kerültek előtérbe a színészek ízléstelenkedésre alkalmas jelenetei. Különösen a hawaii táncosnőt alakító Gábor Mara alakítása okozott megbotránkozást sokakban. A színésznő túl élénken jelenítette meg a párizsi táncosnő egzotikumát és őserejű szenvedélyét. Első és második felvonásban bemutatott erotikus produkciója láttán egyesek azt is kérdezték, hogy firtatták, vajon táncnak-e nevezhető az egyáltalán? Máskülönben az előadás üdítő is lehetett volna, ha csupán Deréky nemesveretű, bensőséges farmerét, Szömörkényi Franciska poétikus Zsuzsikáját, Viola Margit decens, Fenyves erőtől duzzadó, Gáspár csupa szív, Váradi finom és Zilahy jóízű játékát tekintjük. A rendezés, a díszletek, jelmezek pompásak, festőiek voltak, akárcsak Vincze Zsigmond fülbemászó, magyaros muzsikája.
Gábor Mara emlékezetes, de művészinek nem nevezhető táncprodukciója azonban felülírt minden más alakítást. Különösen érthetetlen, hogy miért épp akkor lejt ily táncot, mikor a belügyminiszter csak pár héttel ezelőtt bocsájtott ki az erkölcsvédelem érdekében rendeletet. Teljes joggal járt el a premieren rendőrtiszti ügyeletet ellátó Lehoczky István rendőrkapitány, aki nyomban az előadás után közölte Sebestyén Mihály színigazgatóval, hogy a tánc újból elő nem adható, majd másnap Tasnády Antal helyettes vezető rendőrfőtanácsos írásbelileg is betiltotta a táncszám előadását.
Erről a betiltásról a rendőrség a következő hivatalos nyilatkozatot adta ki: „A Miskolci Nemzeti Színház folyó hó 24-én mutatta be első ízben az Aranyhattyú című operettet, amelynek első felvonásában Gábor Mara színművésznő és Fülöp Sándor színművész oly érzéki és jó ízlést sértő együttes táncot lejtettek, amely méltán kihívta a nagyközönség megbotránkoztatását. Indíttatva érzem tehát magam arra, hogy az erkölcsvédelmi rendelet alapján ezt a táncot betiltsam. Miskolc, 1927 március 25-én. Tasnády Antal s. k. m. kir. rendőrfőtanácsos, a kapitányság h. vezetője.”