1884
Dalártalálkozó Miskolcon
Miskolc, augusztus 11.
Peczérvölgyi Samu cikke
Dalár-vonat vígan indult a miskolci dalártalálkozóra a losonci pályaudvarról. Sok fiatal ember, tollas kalappal, a gomblyukban piros csokorral s lírával. Hangos társaság, mint jó dalnokokhoz illik. Bartay Ede a generálisuk. Együtt mentek a pécsi, mohácsi, szegedi, kecskeméti és szekszárdi dalegyletek. Az utóbbi egy kis otthoni híres vöröst is vitt magával, a torok megszokott gyantáját. A pécsiek mellén szalag virított. Velük mentek még a nemzeti zenedének, a zenetanárok országos egyletének, a zenész-segélyegyletnek, a Harmónia-társulatnak, továbbá a pesti nemzeti dalkörnek, s férfidalegyletnek és a soproni és szabadkai daltársulatoknak a küldöttei. Volt néhány hosszú hajú zenetanár is a társaságban s több hölgy, köztük Ábrányiné Wein Margit úrnő és Morgerstern Célia kisasszony, kik a miskolci hangversenyen is közreműködnek. Összesen kétszázan voltak. Az egyleti zászlók tokba húzva. Így indultak útra vígan, s Hatvanban a jászberényi és szentesi dalegyletek fogadták őket énekszóval, azután maguk is a vonatra ültek. Füzesabonyban az egri dalárok csatlakoztak. Négy órakor már Miskolcon voltak. Velük egyszerre robogott a pályaudvarra az a vonat is, melyen a felvidéki dalárok érkeztek. A két vonatot összekapcsolták, aztán fellobogózott mozdony vitte őket a gömöri pályaudvarra, hol a miskolci kollégák, a rendező bizottság, a tűzoltóság s nagyszámú közönség fogadta őket szívesen. Azután kibontott zászlók alatt, cigányzenével indultak a városba. Az utcák hullámzó tömege harsány éljenekkel, a nők ablakaikból kendőlobogtatással s virágesővel üdvözölték őket. A városháza erkélyéről Soltész Nagy Kálmán polgármester üdvözölte a város nevében a vendégeket. Amikor a beszédét követő éljenek kissé lecsillapodtak Ábrányi Kornél mondott köszönetet a szíves fogadtatásért. Innen szállásaikra vezették a vendégeket. Aznap még értekezletre gyűltek a városháza termébe. Itt báró Vay Béla főispán, mint díszelnök, a megye nevében mondott üdvözlőbeszédet. Este a Koronában ismerkedési estély volt. Nagyon sokan vettek részt s vidáman telt az este, mely késő estig együtt tartotta a társaságot.
Augusztus 8-10-e között Miskolcon tartották az országos dalosversenyt, melyen 40 dalárda vett részt 700 taggal és háromszáz kisérővel. Ezer vendéget jelentett ez Miskolc városának. A magyar dalosegyesületek az utóbbi években kezdenek szervezkedni és ez az ezer vendég kimondottan nagy érdeklődésű eseményt feltételezett. Nem is csalódtunk, hisz városunk egy grandiózus esemény színhelye lett. Komoly verseny volt, szakmai zsűri bírálta a dalárdákat. A zsűri tagjai a következők voltak: Ábrányi Kornél, Bartay Ede, Engesszer Mátyás, Huber Károly, Hubay Jenő, Kovárcz Emil, Papp Dezső (a Miskolci Daláregylet karnagya), Simonffy Kálmán és Tóth I.
Első két nap a dalárdák versenye volt. A harmadik est a közös éneklésé. Hétszáz dalár és a katonai zenekar intonálta a Himnuszt. Majd Hubay Jenő gyönyörű, „Hajós imája” és Huber Károly „Király indulója” és a Szózat kerültek bemutatásra. A mindszenti templomban vasárnap a pécsi dalárda énekelte a misét.
A zsűri az első csoportban az első díjat, Miskolc város serlegét az ungvári dalárdának, a második díjat, a miskolci hölgyek ezüst billikomát az egri dalkörnek, a harmadikat, egy ezüst koszorút a rimaszombati dalárdának ítélte oda. A második csoportban az első díjat a szekszárdi dalárda, a másodikat a szatmári dalárda, a harmadikat a jászberényi dalegylet nyerte. A díszhangversenyen Ábrányiné Wein Margit, Morgerstern Célia, Ney Dávid, Juhász Aladár és a pécsi dalárda szerepeltek.
Országos rendezvény volt a dalostalálkozó, mely reményeink szerint tovább öregbíti Miskolc jó hírét, annak ellenére is, hogy a lebonyolításba némi baki is került, hisz a Korona Szálló udvarát egy grandiózus fedéssel látták el a szervezők, hogy rossz idő esetén is megtartható legyen a közös program, és étkezés. Ez a fedés azonban leszakadt, hála istennek még a verseny kezdete előtt jóval, így senki sem sérült meg, a romokat időre eltakarították és az eső sem esett.