1903
A megvédelmezett magyar becsület
Miskolc, szeptember 26.
Peczérvölgyi Samu cikke
„Már hat éve vagyok ebben a disznó országban, ahol minden embernek megvan a matúrája a butaságból. Utálatos, komisz renegátok, akik megtagadják származásukat. Vagy renegátok, vagy zsidók. Nemsokára rendet csinálunk ezekkel a disznó betyárokkal. Meg kell mutatnunk, hogy nem félünk ezektől a szemfényvesztőktől. Küzdők a magyarok ellen, mert ez a legkomiszabb nép, amely visszaél a szabadság jogával, s amelynek nyelve a legvadabb. Bojkottálni kell a társaságukat.”
Ez a fenemód sértő megállapítás nemzetünkről Struchly Lipót vadász százados szájából hangzott el, mégpedig egy pozsonyi kocsmában. Az erősen ittas százados mindezt az asztaltól felállva, szinte kiabálva közölte a kocsma népével. Kijelentésének hamar híre ment, a lapok közölték is a kocsmai kijelentéseket. Országos botrány kerekedett a százados viselkedéséből, ezrede szobafogságra ítélte és áthelyezését indítványozta. Tolcsvai Bónis Sándor miskolci lakos a lapok útján értesült a minősíthetetlen megnyilatkozásról, dühében tollat ragadott és nyílt levélben provokálta a pernahajder katonatisztet:
„Nyílt levél Struchly vadászszázadoshoz Pozsonyban. A „Magyarország“ f. hó 20-iki számában olvastam Önnek a magyar nemzet ellen irányuló s nem is jellemezhető, alávaló nyilatkozatát. Hogy nem akadt ott mindjárt helyben egy ember sem, aki önt arcul üsse, annak a meglepetésnek tulajdoníthatom, a mit egy ilyen szemtelen nyilatkozat előidézhetett s az akkor elmaradott arczulütést fogadja tőlem ezúton. Miskolcz, 1903. szept. 21. Tolcsvai Bónis Sándor.”
Bár Struchly Lipót vadász százados a mámorosan őszinte pozsonyi este után elismerte tévedését, sajnálkozását fejezte ki a kocsmában elmondott szavaiért és megkövette a magyar nemzetet, de a Bónissal történő lovagias elégtétel elől nem tért ki. Táviratilag provokálta Bónis Sándort és Seidl főhadnagy, valamint Boros százados, mint a lovagias ügyben eljáró segédei Pozsonyból Miskolcra indultak.
Az egész nemzet becsületéért kiálló bátor miskolci férfiú lakása időközben postahivatallá vált. Az egész országból üdvözlő táviratok tömegét kapta bátor cselekedetéért. Többek között megemlíthetjük a budapesti egyetemi ifjúság üdvözlő táviratát, a budapesti „Abbázia“ kávéház asztaltársasága üdvözletét, valamint táviratok érkeztek Kolozsvárról több vasúti hivatalnok aláírásával. Üdvözletét küldte a tiszaföldvári kaszinó, Förster Károly vasúti hivatalnok Temesvárról, ifj. Okolicsányi Debrecenből, Fonyó Dombóvárról, a budapesti „Corvina“ kávéház törzsvendégei, Dr. Székely Albert ügyvéd Sátoraljaújhelyről, egy úri társaság Budapestről, az egri jogakadémia ifjúsága, a kassai pincéregylet, a borgóprundi (Beszterce-Naszód megye) magyar nők.
Seidl főhadnagy és Boros százados Miskolcra érkeztek és össze is ültek Bónis segédeivel, név szerint Demeter Ernő járási bíróval és Vidats János MÁV üzletvezetőségének vezetőjével a párbaj részleteinek megbeszélésére. Bónis elfogadta Struchly százados bocsánatkérését a történtekért, ezért nem pisztoly, hanem kardpárbajban egyeztek meg a felek.
Bónis részéről dr. Szőllősi Mór kórházi főorvos, Struchly részéről dr. Gromann ezredorvos látta el az orvosi tisztséget. Egy óra után öt perccel kezdődött a párbaj, a miskolci honvédhuszár kaszárnyában.
A jóval fiatalabb Bónisnak a hatodik menetben fáradó ellenfelét sikerült mellkasán és hasán megvágnia. A százados hatalmas sebeiből ömlő vértől és a fájdalomtól nem volt képes folytani a párbajt.
A nemzetért kiálló Bónis győzelme óriási lelkesültséget okozott országszerte. Köszöntő táviratok tömegét szállította ki a posta a győztesnek! Még aznap este Miskolcon fáklyásfelvonulást rendeztek tiszteletére és közadakozásból egy hatalmas ezüstserleget készítettek neki „Ne bántsd a magyart” gravírozással! A szerencsétlenül járt Struchly Lipót vadász századost visszavitték Pozsonyba, ott kórházba került és a hírek szerint felgyógyulása után áthelyezik majd Przemysl-be! Hát így jár az, aki nem tesz lakatot a szájára, ha már egyszer be van rúgva!