1925

Földrengés rázta meg Miskolcot és Egert

A Bükkben egy erős hegycsuszamlás okozta a földlökést

Miskolc, február 1.

Tegnap reggel 8 óra 5 perckor földrengés rázkódtatta meg Miskolcot. A rengés öt másodpercig tartott, s leginkább nagy ijedelmet okozott, tragédia nem kísérte. Először azt hitték, hogy valamilyen távoleső vidéken történt földrengés hullámai értek el városunkba, a későbbi hírekből azonban megállapítható, hogy a rengés gócpontja Eger és Miskolc között a Bükk-hegységben volt és a természet különös kegyének köszönhető, hogy amíg Egerben rengeteg kárt okozott, addig Miskolcon nem lett katasztrofális következménye.

Diósgyőrben sokkal erősebb volt a rengés, mint Miskolcon. Majdnem kigyulladt a diósgyőri polgári fiúiskola

Városunkban a földrengés moraja ahhoz hasonlított, mintha a házak padlásain dübörgött volna meg valamilyen nehéz tárgy. A rengés a Bükk felől Újdiósgyőrön át vonult és érkezett Miskolcra, ahonnan sokkal enyhébb rengésben vonult tovább déli irányban. Újdiósgyőrben és Diósgyőrben olyan erős rengéseket észleltek néhány perccel 8 óra után, hogy több helyen az épületek összedőlésétől tartottak. A falakon megmozdultak a képek és átlag három centiméternyire lendültek ki helyükről, a bútorok recsegtek, az ablaküvegek megrezdültek és néhány ház falán repedés támadt. A diósgyőri műmalomnál érezték a legerősebben a földrengési hullámokat, itt az első rémületben megállították a gépeket, mert azt hitték, hogy valamilyen baleset történt. Emberéletben vagy nagyobb épületben itt sem történt kár.

A belvárosban is érezhető volt a rengés

A rengés után a diósgyőri állami polgári iskola egyik emeleti osztályában a padlózat réseiből füst tört elő. Az osztályban levő tanulósereg rémült jajveszékeléssel rohant le az emeletről, mert amint kiderült az iskola emeleti padlózatának gerendája meggyulladt a közeli kéménytől. A földrengés idején a rázkódás miatt a kémény megrepedt és a hasadékon keresztül kipattanó szikrától meggyulladt a padlózatot tartó gerenda. A tüzet azonnal lokalizálták. A tűzvizsgálat után felszedték a padlózatot, ekkor a szakemberek rémülten látták, hogy az iskola fapadlózatát tartó összes gerendák korhadtak és csupán a véletlenen múlott, hogy az egész mennyezet már eddig is le nem szakadt. A tanítást azonnal beszüntették. A diósgyőri iskola emeletének újjáépítése már régen szükségessé vált és valljuk be, borzalmas szerencsétlenséget kerültek el azzal, hogy a földlökés miatt támadt tűz a padlózat felszedését tette szükségessé.

Miskolc ismét a szerencsések táborában érezheti magát

Legerősebben a Győri kaputól a Széchenyi utcán keresztül a Vay úti útvonalon lehetett érezni, gócpontja pedig az Újváros utca környéke volt. A rázkódást főleg az emeleti lakásokban érezték erősen, ahol a képkeretek megmozdultak, csillárok meglendültek, néhol a falak megrepedeztek. Papszeren több házból ijedten menekültek az utcára az emberek, mert azt hitték, hogy a földrengés megismétlődik. Erősen érezték a rezgéseket Hejőcsabán és a Martin-telepen, ahol néhány ház fala megrepedezett. Városunkban a földrengés sem épületben, sem emberéletben nem okozott kárt, csupán az Újváros utca 1. szám alatti háznak a kéménye dőlt le és a ház fala is megrepedezett.

Miskolcon az elmúlt egyszáz évben számos földrengést feljegyeztek. Az elsőt 1829. július 1-jén, majd 1834. október 15-én. Az első alkalommal nálunk semmi kárt nem tett, 1834-ben azonban sok ház fala beomlott és maga az avasi templom is több helyen megrepedt! 1838-ban két alkalommal, míg 1868-ban egyszer ijesztette meg lakosságunkat egy gyenge földrengés, de kárt nem okozott. Így történt ez 1883-ban is, amikor azonban nagy riadalmat keltett a színházi közönségben, mely az előadásról az utcára menekült a katasztrófától tartva. Ugyancsak kisebb rengés rázta meg a várost 1896-ban és 1914-ben, Miskolc azonban ezúttal is komolyabb következmények nélkül átvészelte azokat.

Ahol a rengés katasztrófát okozott

Amíg azonban Miskolc az elmúlt szombaton ismét a szerencsések táborába szegődött, Egerben nagy pusztítást végzett. Rengeteg ház dőlt össze, az épületekben tetemes anyagi kár támadt és heten megsebesültek. Több mint harminc családot kellett kilakoltatni. Eger polgármestere felhívást intézett a lakossághoz, hogy tegyék lehetővé a hajléktalanok elhelyezését.

Borsod vármegye különböző részeiben, Novaj, Kistálya, Andornak községekben is jelentéken kárt okozott a földrengés.

Az utaztató megjegyzése:

Február 2-án hajnalban újabb földrengés rázta meg a vidéket, ez azonban leginkább már csak az Eger-környéki, akkor még Borsod megyei településeket érintette. Különösen Ostorost sújtotta a katasztrófa, amelyet a rengés valósággal elpusztított a Reggeli Hírlap tudósítása szerint: „A beérkezett jelentések szerint Ostoros községben vasárnapra virradóra három erős földlökést éreztek, ugyanekkor erős morajlás hallatszott. Mindjárt az első földlökésre egymásután dűltek össze a kémények és omlottak le a falak. A második és a harmadik földlökés azután még rémesebb rombolást végzett. A község szinte teljesen elpusztult. Igen sok ház teljesen összeomlott és a faluban egyetlen épületben sem lehet ép kéményt találni. A földrengés tönkre tette a templomot is, amelynek mennyezete annyira megrepedezett, hogy a benne való tartózkodás életveszéllyel jár. Éppen ezért a hívek előtt elzárták. A földrengés pusztítására jellemző, hogy vasárnap hajnalban 120 családot kellett Ostoros községben kitelepíteni a megrongálódott házakból.”