1955
Az ÁVH megyei vezetői
Miskolc, december 3.
Dudujka Pál cikke
Államvédelmi Hatóság. Egy erőszakszervezet, amelyet hiába olvasztottak formálisan 1953-ban a Belügyminisztériumba, hatalmas félelmet vált ki az emberek körében, legyen az kulák vagy gyári munkás, osztályellenség vagy párttag. De kik is vezetik az ÁVH-t Borsodban, illetve Miskolcon? Lapunk megszerezte a vezetők névsorát.
1953-ban a Nagy Imre-kormány reformjainak eredményeként formálisan megszűnt az Államvédelmi Hatóság, megyei osztályai hivatalosan a megyei rendőrkapitányságok, vagyis a megyei főosztályok alárendeltségébe kerültek. Ez a beolvadás gyakorlatilag azt jelentette, hogy az ÁVH fennhatósága alá került a rendőrség is, s ennek jeleként az egységesített szervezet élére államvédelmi tisztet állítottak. Így történt ez Borsodban is, ahol 1953. szeptember 16. óta a megyei főosztály vezetője Dáni János államvédelmi őrnagy – utóbb alezredes – lett. Dáni egy fiatalember, alig harmincöt éves, volt szegedi géplakatossegéd, aki 1948 óta erősíti az ÁVH-t, s 1952 óta szolgál Miskolcon mint osztályvezető, illetve főosztályvezető.
Helyettesei hasonló korúak, Angyal András áv. őrnagy harmincnégy, Knéz András áv. őrnagy harminc éves mindössze. A fehérgyarmati születésű Angyal 1945 óta dolgozik a politikai rendőrségen és 1950-ben azután került Miskolcra az ÁVH helyettes vezetőjeként, hogy a Szovjetunióban egy éves Dzserzsinszkij iskolát végzett, ami a politikai rendőrség nemzetközi kiképzőközpontjának számít. Angyal tehát már öt éve az ÁVH megyei másodembere, egy biztos pont a szervezet számára, hiszen azóta immár a harmadik vezetőjét „fogyasztja” a titkosrendőrség Borsodban. Angyal őrnagy összetett személyiség, a hozzá beosztott alantasai érdekében mindent megtesz, az ellenséggel szemben azonban kíméletlen. Korábban rendszeresen eljárt a keze a kihallgatások során, nyomozási módszerei között az ütlegelés állandó volt.
Ugyancsak az erős kéz politikájának a híve Knéz András áv. őrnagy, a megyei főosztály II. operatív helyettese. Knéz eredetileg egy sajókazai bányász gyerek, aki 1949-ben került az ÁVH-ra, majd 1952-ben ugyancsak az egy éves szovjet operatív iskola elvégzése után került az ÁVH Borsod megyei főosztályának az élére. Knéz őrnagy az ügynökökkel szemben rendkívül követelődző, egyiküket – miután munkájával elégedetlen volt – akképp igazította el, hogy „aki a farkascsordába akar kerülni, annak meg kell előbb tanulnia farkasul ordítani”.
Nézzük meg továbbá, milyen osztályok vannak az ÁVH-n és kik azok vezetői? A megyei főosztályokon tizenkét osztályba szerveződve végzik az államvédelmisek a munkájukat, Borsodban azonban – egyelőre – nem sikerült minden egyes osztály vezetőjét azonosítani. Az I. osztály feladata a kémelhárítás, ennek vezetője Danyi Lajos harminc éves áv. főhadnagy, helyettese Kascsák János. A hírszerzéssel foglalkozó II. osztályt Simon János áv. főhadnagy vezeti.
Az ÁVH egyik legfontosabb osztálya a belső reakció elhárításért felelős IV. osztály. Ez az osztály kezdeményezi a legtöbb eljárást és az őrizetbe vételek zömét is ők maguk foganatosítják a megyében. Az osztály rendkívül széles ügynökséget tart fenn, híres azonban arról, hogy más osztályokkal szemben a legjobban honorálja a besúgók munkáját, akár 1000 forintot – mintegy havi fizetést – is adnak egy-egy beépített ügynöknek. Az osztály vezetője Mohai István áv. százados egy harminchárom éves volt nagydorogi segédmunkás, aki egyúttal a Borsod megyei főosztály egyik legjobb dolgozója, hiszen ő nem csak a párt bátor katonája, de fegyver mellett tollal is harcol az osztályellenséggel szemben! Hivatása mellett magánszorgalomból verseket ír a tolnai dombos lankákról vagy épp a Pártért vívott harcról.
Borsodban ugyancsak kiemelkedő szerepet játszik a megyei főosztály V. osztálya, amelynek feladata az ipari szabotázs elhárítása. Az osztály vezetője Gáti Imre százados, helyettese a mindössze huszonnégy éves Egri László áv. hadnagy. Gáti százados harminchárom éves, Tószegen szabósegédként, rendőrként, majd kiskereskedőként kezdte pályáját, s 1948 óta dolgozik az ÁVH-n. A százados 1952-ben, ugyancsak egy éves Dzerzsinszkij iskola elvégzése után, került Miskolcra alosztályvezetőnek, illetve osztályvezetőnek. Minthogy ipari vonallal még nem foglalkozott, a százados csak fokozatosan rázódott bele az ipari osztály munkájába és ebben saját állítása szerint kiemelkedő segítséget jelentett a szovjet tanácsadó, aki hasznos, gyakorlati útmutatásokkal szolgált, illetve szolgált. Gáti Imre az ÁVH egyik legismertebb alakja Miskolcon. Híres arról, hogy munkatársaival együtt ügyeket provokál, vagy „produkál”, vagyis kreál. Hol ügynöki jelentések, hol beugratások segítségével, de már számos célszemélyként kijelölt „ellenséget” börtönbe juttatott. Gáti elvtársnak emellett szívügye az operatív munka is és jó eredményeket is ér el benne. Az V. osztály államvédelmisei a besúgásra kiszemelteket eltitkolt szeretők felfedésével zsarolják, vagy egyszerűen megfenyegetik azzal, hogy ha ellenállnak, valamilyen váddal bebörtönzik őket.
A mezőgazdasági szabotázs elhárításáért felelős VI. osztály vezetője Suller Béla áv. százados, helyettese Csürke László áv. főhadnagy. Suller százados egy ózdi születési fiatalember, alig huszonhat éves. Az ózdi vasgyárban kezdte gyári munkásként, majd 1950-ben a Párt javaslatára került az ÁVH kötelékébe. A fiatalember rendkívül aktív, szerepe volt a miskolci Fehér Partizánok nevű ellenállócsoport felszámolásában. Sullert ismerői ugyancsak a rosszindulatú államvédelmi tisztek közé sorolják és állítják: számos ÁVH-s provokációban vett részt.
Az ÁVH további osztályairól és vezetőiről kevesebb információval rendelkezünk. A közlekedési és híradás-elhárításért felelős VII. osztály vezetője Hámori százados, a telefonlehallgatóké M. Tóth Sándor áv. alhadnagy, az operatív nyilvántartásért felelős X. osztályé Strasinszki Sándor áv. hadnagy, míg a titkos levélellenőrzéssel foglalkozó XII. osztályt Kósa Mihály százados irányítja.
Az Államvédelmi Hatóság megyei vezetőit áttekintve egyértelműen megállapítható, hogy a kommunista erőszakszervezetet húszon-harmincéves fiatalemberek irányítják. A szervezetet azonban fiatalos szellemmel nem lehet vádolni. Vezetőinek működésében legfeljebb az ÁVH-sok erőszakos módszereiben megmutatkozó ifjonti hév és a „játékos” – az emberek életével játszó – ügykreálás mutatkozik meg.