1974
A díszpolgár múltjának sötét foltjai
Miskolc, december 6
Dudujka Pál cikke
Mint arról lapunk beszámolt, Miskolc város új díszpolgárokkal gazdagodott és soraikban tisztelhetjük Rónai Rudolf helsinki nagykövetet, a háború alatti miskolci ellenállás tagját. Méltatása már-már könnyeket csalna a szemünkbe, ha nem tudnánk, múltjában jócskán akadnak sötét foltok.
Rónai Rudolf 1921-ben született Miskolcon, apja Rónai Sándor, a szociáldemokrata párt miskolci vezére volt, akit a kommunistákkal való szoros együttműködése miatt 1945-ben miniszteri székkel fizettek ki, majd pártja nyílt elárulása után az Elnöki Tanács elnökévé választottak. Fia, Rudolf a miskolci Kun József utcai állami elemi iskolába járt, s már gyerekként jó sportolóként, úszóként volt ismert, később is a Miskolci Munkás Testedző Egyesület aktív tagja, 1945-től alelnöke volt. Rudolf nyomdásznak, pontosabban szedőnek tanult, s tudását a kommunista ellenállási mozgalomban is kamatoztatta, munkatársaival 1944 novemberében részt vett a MOKAN röplapjainak elkészítésében. 1945-ben rendőrfőtanácsosként folytatta karrierjét, mint a mezőcsáti járási kapitányság politikai osztályvezetője, majd karrierje hirtelen lendületet vetett. 1945 szeptemberében Budapestre vezényelték, ahol az 1950-ben, a Rajk-perrel összefüggésben kivégzett Villányi Andrással együtt hozzákezdett a hírhedt Gazdasági Rendészeti Osztály, vagyis a gazdasági rendőrség megszervezéséhez, a melynek helyettes vezetője lett. Kinevezését apjának köszönhette, aki közellátásügyi miniszterként egyszerűen közölte, hogy a gazdasági rendőrséggel való hatékony együttműködést csak fia áthelyezésével látja biztosítottnak. 1948-ban kérelmére a Néphadsereghez vonult be, ahol rögvest őrnagyi rendfokozatot kapott, hamarosan pedig az Országos Magyar Repülő Egyesület főtitkár-helyettese lett.
1955-ben már a Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség elnökhelyettese. Az 1956-os forradalom idején a fővárosban a Pártközpont és a MÖHOSZ központ fegyveres védelmében vett részt, majd egy repülő egység parancsnokaként végzett repülő felderítést a felkelőkkel szemben. 1957-ben alezredesi rendfokozatban a közlekedési és postaügyi minisztérium légügyi főigazgató-helyettese lett, 1968-tól Magyarország helsinki nagykövete és immár Miskolc díszpolgára. Méltatása szerint Rónai mint volt miskolci ifjúsági vezető „Sokat tett az új rend erősítéséért, megszilárdításáért. Kiemelkedő eredményességgel tevékenykedett Miskolc és testvérvárosa Tampere kapcsolatainak kialakításában, nagy segítséget nyújtott a kapcsolatok rendszeressé tételéhez. Folyamatosan, hosszabb idő óta eredményesen vette ki részét a békemozgalmi tevékenység fejlesztéséből, a népek közötti barátság ápolásából.”
Rónai kitüntetésekor azonban eltekintettek attól, hogy múltjában sok a fekete folt. Máig tisztázatlan, hogy Borsodban a rendőrség politikai osztályvezetőjeként, majd Pesten a gazdasági rendőrség helyettes vezéreként milyen szerepe volt a koncepciós eljárásokban. A volt gazdasági rendőri vezető nevéhez gazdasági visszaélésekhez is fűződnek, amelyek miatt – apjára való tekintettel – sosem vonták felelősségre, helyette egyik barátja „vitte el a balhét” és került börtönbe. Így például azt rebesgetik, hogy az ’50-es években például társaival eladta a kincstár építőanyagait. Mások úgy tudják, hogy cimboráival az elhagyott javakból igényelt villákat, amelyeket az állam vagyonán szépen kicsinosítottak, majd jó pénzért túladtak rajtuk. No aztán azt sem verik nagy dobra, hogy Rónai elvtárs „perfekt kém”, a katonai hírszerzés kitüntetett tagja. A finnek azt hiszik, hogy a nagykövet személyében egy szociáldemokratával van dolguk, valójában azonban egy sötét hátterű volt politikai rendőrrel, egy aktív hírszerzővel, az MNVK-2. csoportfőnökség, vagyis a magyar katonai hírszerzés tisztjével. Talán úgy illett volna, hogy Rónai elvtárs múltjának és jelenének ezen részleteit is méltatták volna, például a következőképp: „Sokat tett az új rend erősítéséért, politikai és gazdasági rendőrként saját becsületét és mások szabadságát sem kímélve küzdött a szocializmus építéséért. Áldozatkészségét állami pénzen felújított és saját haszonra eladott villák, kitömött zsebek és hírszerzői jelentések sokasága bizonyítja.”
Kapcsolódó cikkeink:

