1936
Egy különleges kongresszus Miskolcon
Miskolc, augusztus 10.
Peczérvölgyi Samu cikke
Különleges kongresszust tartottak tegnapelőtt és tegnap Miskolcon. Különlegeset, mert Budapesten kívül még egy vidéki városban sem ültek össze e jeles szakma képviselői. Kezdetben idén is úgy volt, hogy a központi elnökség az országos egyesület most esedékes választmányi ülését, – melyet egyébként a hagyományoknak megfelelően az idén is augusztus 20-ára, Budapestre szándékoztak egybehívni, – az éppen futó Miskolci Hét tiszteletére most kicsit hamarabb, és Budapest helyett Miskolcon tartották meg.
Az elnöki tanács legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy a Miskolci Hét keretében nemcsak országos választmányi ülést hívta egybe Miskolcra, hanem egyben a felsőmagyarországi kartársakat is kerületi értekezletre invitálta, hogy így mindenkinek módjában álljon panaszát, kívánságait közvetlenül is kifejezésre juttatni.
Szóval augusztus 8-9-én a miskolci ipartestület Kossuth Lajos utca 11. szám alatti székházának tanácstermében sereglettek egybe az ország kéményseprői. A Miskolci Hét kedvező alkalomnak kínálkozott arra, hogy különösen a felsőmagyarországi kartársaknak megadják a lehetőséget, hogy ez egyszer önmaguk mondhassák el az országos egyesület vezetőségének az ügyes-bajos dolgaikat. Ezzel a Magyarországi Kéményseprők Országos Egyesülete szakított azzal a hagyománnyal, hogy az országos választmányi ülésre csak delegáltak útján lehet részt venni, hisz másnapra kerületi ülést is összehívott, ahol e szakma képviselői közül bárki részt vehetett. A felsőmagyarországi kartársak ismert nyomasztó helyzete ellenére is Borsod-Gömbör-Kishontból, Zemplén, Szabolcs, Hajdú, Heves és Nógrád megyéből „tömegekben” vonultak fel a kéményseprők Miskolcra. Az augusztus 1-9 között megtartott Miskolci Hét idején „filléres vonatokkal” lehetett Miskolcra jutni, így az utazás is kedvezményes volt. Az ide sereglő kéményseprők elszállásolásáról Kerbolt Alajos kéményseprő kartárs gondoskodott, akinél az igényeket jó előre, Miskolc, Huszár utca 5. szám alatti címére, levélben kellett jelezni, hogy a miskolci alelnök a nagy idegenforgalom ellenére megfelelő elszállásolásról idejében gondoskodni tudjon.
A kéményseprő kongresszus nemcsak a szakma gondjait, lehetőségeit, feladatait tárgyalta végig, szóval nemcsak pusztán szakmai program volt, hanem szórakozást is kínált a résztvevőknek. Gondolunk itt a Miskolci Hét programjainak, kiállításainak megtekintésére, lillafüredi kirándulásra, és három fogásos társas ebédre, melynek árát a rendezők 2 koronában állapították meg.
Vitéz Domonkos Kálmán, a Magyarországi Kéményseprők Országos Egyesületének elnöke a két nap tanulságait hosszabb beszédben foglalta össze. Hitet tett a szakma fontossága mellett, ígéretet tett az elhangzott panaszok szerint, „lenézett”, „semmibe vett”, „alulfizetett” szakma társadalmi megbecsülésének emelésére és melegen üdvözölte az újonnan megválasztott, vagy újra választott egyesületi képviselőket. Jó munkát és nagyobb sikerekben gazdagabb jövőt kívánt Magyarország kéményseprőinek.
Magunk részéről reméljük, hogy e valóban lenézett, de fontos szakma képviselőinek ezentúl nagyobb szerencséjük lesz.