1969

Az ügynök halála

Miskolc, augusztus 21.

Dudujka Pál cikke

Ötven évvel Ady Endre halála után elhunyt a költőóriás nevét viselő ügynök, aki egy pillanatig sem szeretett volna „Ady Endre” lenni. Gyuricskó Béla újságíró, az MTI megyei szerkesztőségének munkatársa minden meggyőződése dacára kényszerült arra, hogy a kommunista titkosszolgálat besúgójaként dolgozzon.

Gyuricskó Béla 1909-ben született Boldván, középbirtokos családban. Apja, Gyuricskó Mihály a megyei gazdatársadalom egyik nagy tekintélyű személyisége volt, aki virilisként aktív szerepet játszott a vármegyei közéletben, tagja volt a megyebizottságnak, választmányi tagja a Borsodvármegyei Gazdasági Egyesületnek és társelnöke a megyei Független Kisgazdapártnak. Fia, Béla a miskolci Lévay József főgimnáziumban kezdte középiskolai tanulmányait, majd a Fráterben szerzett érettségit, s már fiatalon aktívan bekapcsolódott a politikai életbe.

Az 1930-as években Bajcsy-Zsilinszky Endre híveként a Nemzeti Radikális Párt elszánt híve volt és bár kipróbálta magát szónokként is, hamar ráébredt arra, hogy nem szóval, hanem tollal tud a legjobban küzdeni. 1934-től így a Bajcsy-Zsilinszky által szerkesztett Szabadság című lap belső munkatársaként dolgozott, s teljesen elköteleződött vezére és pártja mellett. Jól példázza ezt az is, hogy 1934-ben egy sajtóperben annak dacára vállalta egy cikk szerzőségét, hogy azt nem ő írta. A budapesti kir. büntető törvényszék ekkor sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége miatt 200 pengő pénzbüntetésre ítélte. Később Felső-Magyarországon a Márciusi Front egyik szervezője, 1943-ban pedig egyik fő rendezője volt a Korona szállóban megtartott békegyűlésnek, ahol Bajcsy-Zsilinszky Endre a háborúból való azonnali kilépést és a fegyverszünet megkötését követelte.

1945 után a Független Kisgazdapárt elszánt híveként folytatta munkáját, ezúttal is sajtómunkásként. 1945 szeptemberétől a kisgazdapárti Miskolci Hírlap felelős szerkesztője, Pártay Tivadar háttérbe szorítása után, 1948 nyarától pedig egyúttal a lap felelős kiadója is volt egészen az újság év végi megszüntetéséig.

Bár Gyuricskó Béla a Kisgazdapárt baloldalához tartozott és hajlandó volt a kommunistákkal való együttműködésre, ez nem akadályozta meg a kommunistákat abban, hogy apja birtokaira való tekintettel kuláklistára tegyék. A Nagy Imre-kormány által hozott enyhülés azonban számára is új lehetőséget adott, 1954-től haláláig az MT Borsod megyei szerkesztőségének munkatársaként ismét újságíró lehetett.

ady

Az 1956-os forradalom napjaiban részt vett a Kisgazdapárt újjáalakításában, s pártja képviseletében tagja lett a Miskolc városi Nemzeti Bizottságnak is. Németh Imre megyei kisgazdapárti vezető megbízásából vállalta, hogy ismét létrehozza a párt miskolci lapját, erre azonban már nem kerülhetett sor.

A szovjet agresszió, a kommunista restauráció ismét nehéz helyzetet teremtett számára. Aktív „ellenforradalmárként” tekintettek rá, ezért 1957 márciusában letartóztatták. Bár 1957 októberéig előzetes letartóztatásban tartották, börtönbe nem akarták vetni, s bíróság elé sem állították. Úgy gondolták, hogy kisgazdapárti kapcsolatai miatt jó hírszerző lehetőségekkel rendelkezik, ezért „terhelő” adatok alapján beszervezték, vagyis besúgói szerepre kényszerítették. Ügynökként „Ady Endre” után keresztelték el, ezen a fedőnéven kellett rendszeresen jelentéseket tennie tartótisztjének egy erre a célra rendszeresített titkos lakásban.

Gyuricskó sosem akart „Ady Endre” lenni. Az ügynöki munkától húzódozott, besúgói léte pedig láthatóan megviselte az idegeit, ezért gyakorta fordult az italhoz. Helyzetét csak súlyosbította, hogy tartótisztje kifejezetten agresszíven viselkedett vele, ez csak növelte amúgy is meglévő félelmét. A Politikai Nyomozó Osztály operatív vezetői ezért változtattak a módszeren, s gyengébb hangnemet ütöttek meg vele annak érdekében, hogy tőle további értékes információkat kaphassanak a volt kisgazdapárti „ellenségekről” és hogy rajta keresztül fejthessenek ki rájuk politikai befolyást. „Ady Endre” így továbbra is jelentett az Avasi kávéházban, vagy pincékben rendszeresen összeülő volt párttársairól, a baráti iddogálások, kártyapartik során elhangzott vitákról.

Bajcsy-Zsilinszky egykori híve bizonyosan meghasonlott „Ady Endre” szerepétől, s ez hozzájárult korai halálához. Ő soha sem akart „Ady Endre” lenni, csak szerencsétlen sorsa és múltja miatt kényszerült e neki is borzalmas szerepre. Nekrológja szerint a toll szinte az utolsó pillanatban, íróasztalánál esett ki kezéből. Kedd délután még dolgozott és szerdán, 1969. augusztus 20-án hajnalban ragadta el a halál.