1937
Emlékezés Dálnoky Nagy Lajosra
Arad-Miskolc, március 8.
Peczérvölgyi Samu cikke
Arad gyászol! 74 éves korában, március 2-án meghalt jeles közéleti embere, politikusa, költő és színműírója Dálnoky Nagy Lajos. Az a megbecsült polgára, aki 1899-től 1918-ig Arad vármegye alispánjaként dolgozott és intézte a megye közügyeit. Rendkívüli emberként ismerték, hisz politikai pályafutásának végével sem vonult vissza a közélettől és abban jeleskedett, amit igazán szeretett. Verseit, költeményeit, színműveit egyaránt szerették románok, magyarok.
Dálnoky Nagy Lajos 1862. április 9-én született Miskolcon Dálnoky Nagy Barnabás közjegyző, költő és Soltész Nagy Mária házasságából. Iskoláit a Miskolci Református Líceumban, illetve Pozsonyban végezte. Tanulmányai elvégzése után visszatért Miskolcra és 1886-ban Borsod megyei aljegyző, 1887-ben belügyminisztériumi segédfogalmazó lett. Munkája később Aradra szólította, ahol főispáni titkár lett, majd 1891-ben megyei főjegyzővé választották. Dálnoky Nagy Lajos udvari tanácsos, az Arad-Csanádi Gazdasági Takarékpénztár Rt. felügyelő-bizottságának elnöke, az aradi Kölcsey Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke, a „Maros” Aradi Evezős Egylet örökös tiszteletbeli alelnöke 1899-től 1918-ig Arad vármegye alispánja volt.
Politikai ténykedése mellett azonban a költészet, az irodalom állt szívéhez közelebb. A vad politikai csatározások, amikor a megye román ellenzéke oly sokszor skandálta, hogy „takarodjon vissza Miskolcra” mélyen elszomorította. A XX. század elején Budapesten két színművét is bemutatta a Nemzeti Színház, a Harag és a Pletyka címűt, majd az 1930-as években Aradon bemutatásra került, az Ifjúság és Úrlovas c. vígjátékai. Számos verseskötete jelent meg, költészete bár közhelyszerűnek is tűnhet, mégis nagyon népszerű volt. Paul Géraldy, Paul Verlaine és Heine verseinek fordításai viszont remekművek voltak.
Dálnoky Nagy Lajost legendás barátság fűzte Arad védőangyalához, a szegények, betegek, elesettek védelmezőjéhez, egy betegség miatt ágyát 35 éves korára elhagyni már nem tudó, bár így is óriási karitatív tevékenységet kifejtő Vásárhelyi Jankához. Dálnoky Nagy Lajos 40 éven keresztül, egészen haláláig minden nap délután átment hozzá és irodalomról, költészetről beszélgettek. A Sors érdekessége, hogy Arad két kiváló polgára és egymás lelkitársa szomszédok voltak. Dálnoky Nagy Lajos a Gheorghe Popa utca 8. számú házban élt, míg Vásárhelyi Janka a Gheorghe Popa utca 7. szám alatt lakott.
Március 2-án bekövetkezett a tragédia. Dálnoky Nagy Lajos, aki már évek óta asztmától szenvedett, meghűlt és egy nem annyira súlyosnak tűnő tüdőgyulladás vetett véget életének. Aradot a gyász lengte be. Mindenki ismerte és szerette őt. A halottasháznál Arad város és megye vezetői is megjelentek, magyarok és románok egyaránt sajnálták érdemes polgáruk elvesztését. A szertartás után a gyászmenet elindult az aradi vasútállomásra, hogy Dálnoky Nagy Lajos tetemét különvonattal, végakaratának megfelelően Miskolcra hozzák. Úgy rendelkezett, hogy az avasi temetőben a Dálnoky kriptában szeretne nyugodni szülei mellett, hisz családja nem volt.
A gyászmenet elindult, de a szomszédos háznál megállt és hosszú percekig nem mozdult, hisz annak a háznak ablakából az ágyban fekvő Vásárhelyi Janka is búcsúzott. Dálnoki Nagy Lajos utolsó látogatásra jött Arad védőangyalához és ezt mindenki tiszteletben tartotta. Az állomáson elbúcsúzott Arad is szeretve tisztelt polgárától, attól a miskolcitól, aki életét itt élte le.
Tegnap, március 7-én családi szűk körben az avasi temető Dálnoky kriptájában örök nyugalomra helyezték Miskolc szülöttét és Arad vármegye alispánját.
Az utaztató megjegyzése:
Vásárhelyi Janka egy évvel élte túl nagy barátja és lelkitársa elvesztését, 1938-ban meghalt.
A Dálnoky Nagy család és a Soltész Nagy család szoros rokonságban álltak egymással, hisz Dálnoky Nagy Lajos édesanyja Soltész Nagy Mária volt. A városépítő polgármester, Soltész Nagy Kálmán felesége pedig a Dálnoky családból került ki, Dálnoky Nagy Mária.