1905

Miskolc gyásza – elment a nagy városépítő

Miskolc, december 9.

Peczérvölgyi Samu cikke

Miskolcon szinte megállt az élet. A város mély megrendüléssel áll egy ravatal előtt, mely Soltész Nagy Kálmán egykori polgármesterünk kihűlt tetemét őrzi. Bár nem volt váratlan a tragédia, de mégis most mindenkit lesújtott az, ami bekövetkezett.

Soltész Nagy Kálmán 1905. december 5-én Budapesten, a Szent István úti szanatóriumban 62 évesen meghalt. Nagy polgármesterünk élete összeforrt Miskolccal. Abban az évben – 1878 – lett polgármester, amikor Miskolcot története legnagyobb természeti csapása érte, az árvíz. Akkor lett polgármester, amikor egy várost kellett újjáépíteni szinte a semmiből. És ő volt az a polgármester, aki hihetetlenül rövid időn belül, városvezetése alig több, mint 20 éve alatt megteremtette a modern polgári várost.

Soltész Nagy Kálmán 1844-ben született Miskolcon. A középiskolát Miskolcon az evangélikus református főgimnáziumban végezte, itt érettségizett, majd jogot tanult Kassán és Eperjesen. 1865-ben kis követ volt Horváth Lajos akkori képviselőnk mellett az országgyűlésen. 1868-ban ügyvédi vizsgát tett. 1867-1869-között egyháztanácsi jegyző, a református egyháznál tiszteletbeli megyei esküdt, a nemzeti kaszinónál titkár és gimnáziumi iskolatanácsi jegyző. 1870-71-ben a városi sommás bíróságnál bírósági jegyző. 1872-től miskolci takarékpénztári választmányi tag, 1873-1877 között városi tiszti ügyész.

 

snk
Soltész Nagy Kálmán (1844-1905)

1874-ben alapítója és főparancsnoka volt a tűzoltó egyletnek. 1875-től három évig a nemzeti kaszinó igazgatója, a megalakult szabadelvű párt elnöke is lett. 1877-78-ig megyei árvaszéki ülnök. Majd 1878-ban polgármesterré választották. 1887-től a Borsod-Miskolci Gőzmalom Rt. igazgatósági tagja és alelnöke, 1890-től a szegény gyermekeket felruházó egylet elnöke, 1891-től az Erzsébet Fürdő Rt. elnöke, majd a Miskolci Dalárda elnöke. 1897-től a Borsod Miskolci Közművelődési és Múzeum Egyesület társelnöke és az ugyanebben az évben alapított zenede bizottságának elnöke. Megszámlálhatatlan sokrétű politikai, művelődési, egyházi tevékenységéért 1881-ben a király Ferenc József lovagrenddel tüntette ki, 1890-ben pedig királyi tanácsosi kitüntetést kapott. 1901-ben az általános választásokon Miskolc déli kerületének országgyűlési képviselőjévé választották.

Elment az az ember, az a polgármester, akinek Miskolc rengeteg köszönettel tartozik. Az árvízi katasztrófa után a város rendezési, szabályozási terve, a Kereskedelmi- és Iparkamara, a Miskolci Ipartestület, az Osztrák-Magyar Bank, a Borsodmegyei Takarékpénztár Rt., a Miskolci Kölcsönös Önsegélyző Hitelszövetkezet az ő városvezetése alatt alakultak. Polgármestersége idején jött létre a „légszesz”, vagyis a gázgyár, a közvilágítás, és megkezdődött a telefonhálózat kiépítése. A MÁV miskolci műhelyének építése ekkor fejeződött be. 1897-ben elindult a villamos, a villanytelep pedig 1900-tól szolgáltatta a magánlakásokban az áramot. Ekkor készült el a Gömöri pályaudvar épülete is. A közintézmények közül a MÁV Üzemigazgatóság új épülete, a városi fürdő az Erzsébet téren. Két újjáépített szálloda: a Korona és a Pannónia. 1898-ra felépült a bérpalota, felavatják az ország első egész alakos Kossuth szobrát, 1899-ben adták át a Református Gimnáziumot. Ugyanebben az évben épült az Ügyvédi Kamara székháza, s megnyílt a város első zeneiskolája.

Polgármestersége alatt alakították ki a Népkertet, nagyarányú mederrendezési-árvízvédelmi munkákat hajtottak végre a Pece-patakon és a Szinván.

ravatal
Soltész Nagy Kálmán ravatala a városháza udvarán

Elment Soltész Nagy Kálmán, a nagy városépítő. Itt hagyta nekünk a gyászt és az emlékezést. Nagy halottunkat felesége, leányai Irma és férje Tarnay Gyula, Elza és férje Dr. Ráth Endre országgyűlési képviselő gyászolja.

A temetés rendkívüli érdeklődés mellett tegnap zajlott, hol ezrek tolongtak. A koporsó a városháza udvarán volt felravatalozva, s innen vitték az avasi temetőbe, hol végső nyughelyére kísérték Soltész Nagy Kálmánt.