1926

Felmentették a vádak alól a Vági-féle kommunista szervezőket

Miskolc-Debrecen, július 13.

Dudujka Pál cikke

1925 őszén a Vági István és Rákosi Mátyás nevével fémjelzett országos kommunista szervezkedés elleni nyomozás során a szálak Miskolcra vezettek. Bár a házkutatások során jelentős mennyiségű bizonyítékokat foglaltak le a hatóságok, a bíróság most bizonyíték hiányában mentette fel a vádlottakat.

1925 áprilisában Vági István vezetésével alakult meg a Magyar Szocialista Munkáspárt. Bár a párt legálisan alakult, a rendőrség jogosan feltételezte, hogy az MSZMP tagjai törvényes működésük ürügyével kommunista mozgalmat szerveznek. A miskolci detektívek már 1925 tavaszán bizalmas értesülést szereztek arról, hogy a Vági-féle frakció egyik prominense Miskolcon járt, ahol több ezer példányban osztott szét röpiratokat és más agitációs sajtótermékeket, azok terjesztésével pedig négy miskolci kommunistát, Weisz Sándor könyvkötő segédet, Frank Miklós kárpitos segédet, Szabó Imre kereskedősegédet és Koleszár Bertalant napszámost bízott meg. A fiatalemberek közül Frank Miklós már ismert volt a hatóságok előtt, őt ugyanis a fiatalkorúak bírósága 1920-ban a Kommunista Ifjú Munkások Szövetségének szervezése, illetve a szervezőgyűléseken elmondott beszédei miatt egy évi próbaidőre ítéltek.

Az államrendészeti ügyosztály Polgár Károly detektívcsoportvezető irányításával nyomozást indított a Vági-féle párt miskolci szervezői ellen, amely során Weisz Sándort, Frank Miklóst és Szántó Gyulánét megfigyelés alá vetették. Szántóné különösen érdekes volt a detektívek számára, bátyja ugyanis ismert kommunista, aki a berlini szovjet követség propagandaosztályának vezetőjeként nemzetközi szinten szervezi a bolsevik mozgalmat.

cikk

A miskolci kommunisták erőteljes propagandába fogták és a szociáldemokrata párt tagjai közül sikerült néhány munkást megnyerniük a bolsevik eszméknek. A szervezkedés félillegálisan folyt, az eszperantó nyelv tanulásának leple alatt Koleszár Bertalan lakásán tartottak összejöveteleket. A párt miskolci vezetője Frank Miklós volt, ő tartotta a kapcsolatot a párt budapesti központjával. Miután Budapesten számos kommunistát őrizetbe vettek – köztük a hírhedt Rákosi Mátyást – a miskolci bolsevikok „Mártírjaink” feliratú ívvel rendeztek gyűjtést a letartóztatottak megsegítésére. Sikeres akciójuk során nyolcvanezer korona pénzadományt gyűjtöttek össze. Emellett élénk röpiratterjesztést folytattak, „Vörös Május”, „A csuhások”, „Dózsa katonája vagy urak katonája”, „Vágóhíd”, „Kik bántják a vallást” című illegális brosúráik hamar elterjedtek a városban.

A budapesti kommunista mozgalom felszámolása után, a Rákosi Mátyásék ellen indított eljárás után az összes vidéki rendőrség vizsgálatot indított, hogy ellenőrizzék, mennyiben sikerült a kommunista mozgalmat vidékre is kiterjeszteni. Minthogy Miskolcon már tavasz óta értesülésekkel bírtak a kommunisták mozgolódásáról, Schweinitzer József budapesti rendőrkapitány személyesen utazott a városba, hogy kezébe vegye a borsodi bolsevikok elleni nyomozást.

1925. szeptember 22-én este elsőként Szántó Gyula magántisztviselő lakásán tartottak házkutatást. A férfi – a már említett Lippay Zoltán sógora – ekkor már Kassán tartózkodott, s onnan küldte bizalmas értesüléseit miskolci elvtársainak. Lakásán, ahogy más gyanúsítottak otthonaiban is, a rendőrség rengeteg bizonyítékot foglalt le. A detektívek húsz embert vettek őrizetbe, a kihallgatások után, szeptember 28-án azonban csak Weisz Sándort és Frank Miklóst helyezték előzetes letartóztatásba. Mellettük eljárást indítottak Szántó Gyula és felesége, Koleszár Bertalan, Rozman Lajos géplakatos, Héber Imre kereskedő segéd, Schwertina Vilmos villanyszerelő segéd, Schwarczenfeld Imre, Friedländer Miklós és Szabó Imre ellen is.

A hatóságok kezdetben úgy vélték, hogy a miskolci kommunisták ügye összefügg a Rákosi Mátyás-féle szervezkedéssel, ezért Frankot és Weiszt Budapestre szállították abból a célból, hogy társaikkal együtt lázítás vádjával állítsák statáriális bíróság elé. A budapesti kir. főügyészség azonban úgy vélte, semmi közük sincs a budapesti mozgalomhoz, ezért a gyanúsítottakat visszaszállíttatta. Weiszék ügyében végül állami és társadalmi rend felforgatására irányuló bűntett miatt emeltek vádat. Ügyüket a debreceni kir. törvényszék tegnap, 1926. július 12-én tárgyalta. A vádlottak tagadták, hogy földalatti sejtszerű kommunista szervezkedésben lettek volna részesek, s minthogy az ügyészség kellő bizonyítékkal előállni nem tudott, a bíróság a vádlottakat bizonyíték hiányában felmentette.

frank
Frank Miklós később a Diósgyőri Vendéglátóipari Vállalat igazgatója, Miskolc város díszpolgára lett

Az utaztató megjegyzése:

A vádlottak egy része később is aktív kommunista maradt, Frank Miklós ellen többször indítottak eljárást a Horthy-rendszerben, 1945 után pedig a város egyik legmegbecsültebb kommunista veteránja volt, akit 1973-ban Miskolc város díszpolgárának választottak.