1889

Egy különc ügyvéd újratemetése

Késmárk-Miskolc, március 27.

Peczérvölgyi Samu cikke

Tegnap éjszaka megérkezett Miskolcról Késmárkra Dr. Jóny Tivadar ügyvéd exhumált teteme. Dr. Jóny Tivadar 1817-ben született Iglón és 1883. április 3-án hunyt el Miskolcon. Azóta földi maradványai is itt pihentek. Hat évvel halála után végre „hazakerült”, végső nyughelyére szállították. De ki is volt ő? Miért volt fontos Késmárknak ez az ember, hogy ott nyugodjék?

Dr. Jóny Tivadar ügyvéd élete utolsó pár évtizedét Miskolcon töltötte. Na, nem valami egetrengetően fontos dolgot tett itt. Javarészt a „Pest városához” címzett fogadó kávéházában (később Abbázia kávéház), üldögélt és a tulajdonosnak Fehér Jóskának legmegbízhatóbb törzsvendége volt. Jóny Eperjesről került Miskolcra és jellegzetes figurája volt a város főutcájának. Különc, szelíd, bohém, kicsit bolondos embernek ismerte mindenki. Napjai javarészt azzal teltek, hogy az említett kávéházban rendesen felöntött a garatra, a főutcán kecses tánclépésekkel vonult végig és félhangosan maga elé dörmögve énekelgetett. Szinte senkivel nem beszélt, de mindenkihez a legnagyobb jóindulattal fordult, ha kellett. Szerették a gyerekek, táncos vonulásaikor csapatostul eredtek nyomába.

jóny
Jóny Tivadar jellegzetes alakja volt a főutcának

Jóny színházba is járt. Bérlete is volt, ahova gyakran a pohár sörét is magával vitte. Böfögött egy pár jó nagyot és azután figyelte az előadást. Akkor miért is volt fontos Dr. Jóny? Egy ember, akit kicsit félkegyelműnek tartott Miskolcon mindenki.

Mert a doktor úr elképesztően gazdag volt! Nem valami koldus, félhajléktalan, lezüllött dzsentri, hanem tényleg egy kőgazdag figura. Tipikusan olyan ember akinek, ha nem lett volna annyi pénze, mint amennyi, álmában azt szerette volna, hogy annyi legyen. Miskolcon a háza a városháza közvetlen szomszédságában volt. Személyzetet tartott, a házban elképesztően drága famunkák. A szobák nyírfabetétes parkettázása csak talán Budapesten a Pálffy grófok Hatvani villájához hasonlítható. Volt egy különös szenvedélye a könyvgyűjtés. Olyan könyvet nem lehetett neki ajánlani, amit meg ne vásárolt volna. Különösen a régi pergament kötésű könyvek izgatták. Válogatás nélkül vásárolt meg mindent. 20.000 kötetes könyvtára volt otthon úgy, hogy egyetlen-egy könyvet sem olvasott el!

1865-ben megírta végrendeletét. A városháza melletti házát Ferenczy Lajos miskolci ügyvédre hagyta, aki társalkodója (!), jogi ügyei intézője volt. 2000 holdas sárosi birtokát összes jövedelmével és a 20.000 kötetes könyvtárát pedig almamáterére, a Késmárki református líceumra. Halálakor az örökösök megtámadták a végrendeletet, mondván Jóny úr nem volt beszámítható, de a kúria elutasította beadványukat.

Hát ezért volt fontos a késmárki iskolának és Késmárk városának Dr. Jóny Tivadar „hazaszállítása”, hisz jótevőjük, gazdag mecénásuk sírját városukban szerették volna tudni.

Az utaztató megjegyzése:

Dr. Jóny Tivadar síremléke még az újratemetés évében elkészült. Ferenczytől Jóny lakását később Miskolc városa megvásárolta, ma is a polgármesteri hivatal épületének része.

névtelen