1928

Osztrák törvényszék ítélkezett Kun Béla miskolci bűntársa fölött

Dudujka Pál cikke

Miskolc, július 8.

Titkos szövetkezés miatt indult ellene eljárás, végül csupán rövid fogházbüntetésre és az országból való kiutasításra ítélte az osztrák bíróság Kun Béla kebelbéli jó barátját és elvtársát, a miskolci származású dr. Lippay Zoltánt.

A Lippay család jól ismert nemesi származású família Miskolcon. Zoltán apja, almási Lippay Béla mérnök, MÁV felügyelő a város közismert és közszeretetnek örvendő alakja volt, az evangélikus egyház tanácsosa, törvényhatósági bizottsági tag, a Borsod-Miskolci Mérnök Egyesület egyik alapítója, aki városszabályozási tervpályázatával örökre beírta nevét a város történelmébe. Fia, Zoltán 1898. június 24-én született Miskolcon. Tanulmányait a református, majd a katolikus főgimnáziumban végezte, ahol az önképző kör ifjúsági elnöke volt. 1916-ban érettségizett, s műegyetemi hallgatóként Budapestre került. Tizennyolc éves korában bevonult, részt vett a világháborúban, s a frontról betegen tért haza. A szép reményű fiatalember pályája ezután megroppant. Mint kiderült, az alma igencsak messze esett a fájától. Zoltán a Tanácsköztársaság idején a kommunista mozgalom egyik élharcosa lett, s oly aktivitást fejtett ki, hogy a proletárdiktatúra bukása után menekülnie kellett.  Egy ideig semmit sem lehetett róla tudni, aztán Berlinből jelentkezett, ahol a szovjet követség propagandaosztályát vezette. Nem kis feladatot bíztak rá. Az ő irányításával folyt az Európa bolsevizálására szolgáló szovjet propaganda. A miskolci Werbőczy utcán lakó édesanyjának írt levelében minderről úgy fogalmazott: az európai országok sorsát „intézi”.

kun
Az Osztrák Kommunista Párt lapjában - a Rote Fahne-ban - megjelent rajz Kun Béláról a bécsi fogságának idejéből, 1928

Lippay Zoltán – aki időközben doktori címet szerzett – néhány hónapja új feladatot kapott a szovjettől, a proletárdiktatúra egykori vezetőjével, Kun Bélával és másokkal együtt magyar pártmunkára küldték. Minthogy a kommunisták ellen a körözések azóta is életben vannak, Magyarországra visszatérni nem volt tanácsos, elvtársaival ezért az osztrák fővárosba tették át székhelyüket. Dr. Lippay egy bécsi belvárosi szállóban vett ki lakást, ahol magát írónak kiadva Bürgler Hermann álnéven jelentkezett be. Feladatuk az volt, hogy nagyarányú kommunista szervezetet létesítsenek az emigránsok köréből, akiket aztán tucatjával küldtek volna Magyarországra, hogy letegyék a kommunista pártszervezetek alapjait. A szervezkedők hamar lebuktak. Kun Bélát már megérkezése után néhány nappal felismerték és feljelentették. A rendőrség egy ideig megfigyelés alatt tartotta Kunt, majd 1928. április 25-én lecsaptak rá, s mindössze három héttel érkezése után letartóztatták. Másnap dr. Lippay Zoltán, Kun Béla titkárnője, Breuer Ilona, Mayerhoffer György és Székely Béla is fogdába került, majd május 3-án Lukács György is követte elvtársait. A kommunisták kihallgatásaik során mély hallgatásba burkolództak, sem céljaikról, sem terveikről, sem bűntársaikról nem vallottak. Ugyancsak hallgatott dr. Lippay Zoltán, akinek belvárosi lakásán a házkutatás során számos feljegyzés, valamint egy magyar nyelvű kommunista röplapokkal teli bőrönd került elő.

untitled

Kun Béláék letartóztatásáról értesülve a magyar ügyészség rögvest kérte kiadatásukat, az osztrák kormány azonban – részben nemzetközi tiltakozás hatására – megtagadta ezt. Lippayék érdekében ugyanis számos kommunista hátterű szervezet emelte fel a hangját, köztük a több millió tagot számláló Nemzetközi Vörös Segély, amely azonnali szabadon bocsátásukat is követelte. A magyar kommunisták azonban előzetes letartóztatásban maradtak, s bíróság előtt kellett felelniük tetteikért. Kun Bélát június 26-án háromhavi fogházra ítélte a bécsi törvényszék titkos szövetkezés, tiltott visszatérés és hamis bejelentkezés miatt. Barátját, dr. Lippay Zoltánt kezdetben ugyancsak titkos szövetkezéssel gyanúsították, e bűncselekmény terén azonban a törvényszék megszüntette vele szemben az eljárást és csupán hamis bejelentés miatt emeltek ellene vádat. A bíróság végül hamis útlevél használata és hamis bejelentés miatt egy heti börtönbüntetésre és Ausztria területéről való kiutasításra ítélte. A fiatalember fellebbezett, de a tartományi törvényszék fellebbviteli tanácsa tegnap jóváhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Lippay tehát igen enyhe ítélettel megúszta a büntetőeljárást, az országból azonban távoznia kell, jelenleg a kerületi törvényszék fogházában várja kiutasítását.

Az utaztató megjegyzése:

Kun Béla 1928. július 28-án hagyta el Bécset és a Szovjetunióba utazott. Hamarosan követte őt Moszkvába dr. Lippay Zoltán is, aki a harmincas éveken fontos tisztségeket töltött be a Szovjetunióban. A tanárként és történészként működő Lippay a propagandamunkától sem vált meg, a moszkvai kiadású Új Március, majd a Sarló és Kalapács című folyóiratok szerkesztőségének volt a tagja, de előadója volt a moszkvai magyar nyelvű pártiskolának is.