1887
Vétek 18 fok fölött fűteni?
Miskolc, november 19.
Dudujka Pál cikke
Kardos viták fogalmazódnak meg művelt közönségekben arról, mily magas hőfokot szükségeltetik biztosítani a lakó- és hálószobákban. Legtöbben kályhával fűtött alvószobában hajtják fejüket álomra. Mások úgy vélik, egészségük rovására menne, ha fűtenék hálójukat. Mi lehet az igazság? – ezen kérdésnek járt utána lapunk.
A fűtés legfontosabb célja egészségünk fenntartása. Azon kérdésben megoszlanak a vélemények, hány fokra érdemes fűteni lakásunkat, s hogy egyáltalán szabad-e fűtött hálóhelyiségben nyugovóra térni. A művelt közönség általában tévesen azt hiszi, hogy egészségesebb fűtetlen szobában aludni, mint fűtöttben.
A meleg háló ellen azt szokták felhozni, hogy a fűtés csak a test elpuhulására való, s az ágy amúgy is eléggé meleg. Véleményüknek az ágy melege terén részben helyt kell adnunk, azt azonban szögezzük le, hogy amint kilép az ember az ágyból, a vetkőzés, öltözködés alkalmával könnyen megfázhat egy fűtetlen hálóban. Különösen ártalmas, ha a fűtetlen helyiségben kellemetlen levegő alakul ki, s miután az alvók által kilehelt vízgőz lerakódik a falakra, azok elnedvesednek, s ezzel további ártalmakat jelenthetnek a testünkre. Fontos ezért, hogy a testünket megóvjuk a hirtelen hőmérséklet változásától. Amennyiben a nappali kellemes melegéből fűtetlen hálószobánkba lépünk, s levetjük vastag ruházatunkat, a hirtelen hidegingerület nagyobb mennyiségű vért hajt a bőrből a belső szervekbe, s már meg is történt a meghűlés, mely szerencse, ha náthával és köhögéssel végződik. További előnye a fűtött hálószobának, hogy az egészséges hőmérséklet mellett a levegője is sokkal tisztább és frissebb, mint a fűtetlenben. Mennél nagyobb a különbség a külső levegő és a szoba levegőjének hőmérséklete közt, egy-egy szellőztetésnél annál élénkebb a csere kívülről befelé és fordítva. Ez a különbség pedig télen elég nagy, így jobban biztosítja a fűtött helyiség a levegő tisztán tartását.
Fontos megemlíteni, hogy a würzburgi élettani intézet tudósai, Kellermann és Wiedmann kísérletsorozatának tapasztalata szerint a különböző életkorú emberek hőmérséklete, így a férfikorban lévők bőrének nagyobb a hőfoka, mint az öregebbekének, s a gyermekek hőmérséklete sokkal alacsonyabb, mint a felnőttekké. Szükséges tehát odafigyelni ezen körülményre is.
Ugyancsak figyelmet kell fordítani arra, hogy a középkorú emberek foglalkozásuktól függően különböző hőfokot igényelnek. Aki íróasztal mellett dolgozik és ott túlfűtik az irodát, akkor az ember úgy érzi, mintha a feje égne, s mégis a lába fázik. Emiatt is szokott történni, hogy a hivatalszobákat rendesen erősebben szokás fűteni, azon munkahelyeken, ahol mozgással egybekötött mozgást végeznek. A mesteremberek műhelyeiben ezért elegendő az alacsonyabb hőmérséklet.
Az egészségtani szabályok és a tapasztalat szerint a mai tudásunk szerint a legkedvezőbb szobahőmérséklet a 16 fok, általában pedig a 18 fokot ne haladja túl, 14 fokon pedig semmi esetre se legyen alul. Ezt a hőfokot egyaránt kell biztosítani nappal és este is legyen az háló, nappali, vagy irodahelyiség.